Aszálykutatás zajlik az egyetemen

A Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékén immár több mint tízéves múlttal bírnak az aszály előrejelzését segítő vegetáció- és talajnedvesség-mérések. A globális klímaváltozás következményeként az előrejelzések szerint hazánkban is fokozódni fognak a szélsőséges vízháztartási helyzetek, mint például a belvizek és aszályok előfordulási gyakorisága, súlyossága.

A tanszék munkatársai olyan eljárást dolgoztak ki, amelynek keretében hat különböző mélységben történő talajnedvesség-méréssel kiegészített meteorológiai monitoringállomások adataiból számolják ki a vízhiányt. Ezt az értéket a növényzet számára ideális, úgynevezett szántóföldi vízkapacitástól való eltérés alapján adják meg a talaj felső 80 centiméterére vetítve milliméterben, és kiválóan alkalmas arra, hogy már tavasszal előre jelezhessék a nyári aszály valószínűségét.

A szárazodás nyilvánvaló, a várható negatív hatások csökkentésére az öntözésen kívül a vízvisszatartással lehet felkészülni. Ez egyéni, települési és országos szinten jelentheti a csapadékvíz-gyűjtést és -visszatartást, a tisztított szennyvizek beszivárogtatását vagy mezőgazdasági célú felhasználását a jelenlegi folyóvízbe történő bevezetés gyakorlata helyett, valamint a belvízgazdálkodás és az agrártámogatások gyökeres átalakítását – mondta Barta Károly, a tanszék docense.

Az SZTE munkatársai a klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás keretében a makói József Attila Gimnázium diákjainak bevonásával nyomon követik és számszerűsítik az Alföld délkeleti részének vízháztartását, vízhiányát.