Az első árpádhalmi óvodások egyike volt 1938-ban Panni néni

A 89 éves Páli Anna, Panni néni élete első éveit Árpádhalmon töltötte az uradalomban. Bár a sors másfelé vitte, a kis falut sohasem felejtette el. Ha hazalátogatott a közeli Gádorosra, ahol rokonai élnek, mindig elkanyarodott Árpádhalomra, hogy megnézze az óvodát, aminek még az építését is látta. Amiben tudja, segíti is a települést.

Kovács Erika

Panni néni máig szívesen jár haza Árpádhalomra. Fotó: Kovács Erika

A dédszüleim a Békés megyei Gádoroson éltek. Nagyapám, Páli János Árpádhalmon volt béresgazda, két fiú- és öt leánygyermekkel. Édesapám, Páli István pedig fiatalemberként az úri soron lakó Horváth felügyelő úr kocsisa volt

– mondta az 1933-as születésű Panni néni, akivel Árpádhalmon hazalátogatásakor, a Székács-napon és a IX. Csörögefesztiválon találkoztunk.

A szeme láttára épült fel az óvoda

Édesanyám a Szendrey majorból való. Ott születtem én is a majorban 1933. március 12-én. Akkor, a szüleim elmondása szerint, nagyon hideg tél volt. Még a születésem után is –40 fokot mértek, ezért édesapámék nem tudtak elvinni megkeresztelni, mert féltek, hogy megfagyok a kocsin. Erre csak három héttel később kerülhetett sor, amikor már enyhült a hideg. A Szendrey majorban nem sokáig laktunk. Apám előléptetése miatt kerültünk el Árpádhalomra, ahol Horváth felügyelő parádés kocsisa lett. Nyolcéves koromig éltünk Árpádhalmon

– emlékezett vissza Panni néni.

A 89 éves asszony nagy szeretettel gondol vissza azokra az időkre. A szeme láttára készült el például az óvoda, aminek az egyik első óvodása volt.

Mi, óvodás korú gyerekek, a templom háta mögül lestük a munkát. Fellner György, a birtok utolsó bérlője építtette a felesége kérésére. Amikor készen lett, felszentelték a gyermekintézményt. Máig emlékszem, 67-en lettünk óvodások. Készült is erről akkoriban egy fotó. Sajnos mára az egykori társak közül sokan meghaltak. Az óvoda Fellner György feleségéről, Erzsébet asszonyról kapta a nevét, ezért írták ki az épületre, hogy „Erzsébet gyermekotthon”. Akkor az a hír járta a faluban, hogy Erzsébet azt mondta a férjének, hogy csak akkor jön Budapestről Árpádhalomra, ha felépít egy óvodát. Így esett, hogy Szentesen még nem volt óvoda, amikor mi, árpádhalmi kisgyerekek, 1938-ban már óvodások lehettünk. Zoltártérről és a Szendrey majorból is hozták a gyerekeket, méghozzá lórévasúttal. Indítottak külön óvodás lóréjáratokat is, amelyen kizárólag kisgyerekek utaztak

– osztotta meg az emlékeit az asszony.

A képviselő-testület egyébként az óvodát is alapító Fellner Györgynek és feleségének, Milos Erzsébetnek 2016-ban posztumusz díszpolgári címet adományozott. A házaspár 1945-ig bérelte a birtokot gróf Károlyi Ferdinandától. Öt fiuk közül négyen élnek, valamennyien Amerikában. A díjat akkor adja át a falu, amikor a leszármazottak Magyarországra jönnek.

A gimnazista éveknek a háború vetett véget

Panni néni 8 éves volt, amikor az édesapját Lajosszénásra (ma Nagymágocshoz tartozik) helyezték a Nógrád megyéből érkező, cukorrépaföldön dolgozó napszámosok ellenőrének. Páli Anna jól tanult, a 4. osztály után, 1943-ban a békéscsabai Lorántffy Zsuzsa Leánygimnáziumba íratták szülei. Csakhogy abban az évben a háború miatt a húsvéti szünetig tartott az iskola. Hazaküldték a tanulókat, egy évig szünetelt az oktatás. Panni néni Orosházára került, Gubicza Gabriella, Ellus néni gyors- és gépíró magániskolájába. Majd a képesítés megszerzése után, egy árpádhalmi ismerős révén, a Dunántúlra vitt az útja Pusztaszabolcsra, egy földműves szövetkezethez pénztárosnak. Ekkor még csak 16 éves volt. 1951-ig dolgozott ott.

Rájöttem, hogy folytatnom kell az iskolám. Ezt a munkahelyem is ösztönözte. Nem volt érettségim. Azt úgy oldották meg, hogy egy beszámolót kellett írni, ami megfelelt az érettséginek. Ezt követően vettek fel az Agráregyetemre, ahol agrárgépészmérnöki diplomát szereztem

– tudtuk meg Panni nénitől.

Ez a pálya az ötvenes években nem volt éppen szokványos a nők körében. Az egyetemen nyolcvan férfi mellett ketten voltak lányok Panni néni évfolyamán.

– Egész életemben a mezőgazdaságban dolgoztam, az Agrotrösztnél. Tudok kombájnt és traktort vezetni, szerelni is – hangsúlyozta.

Páli Anna már az egyetem ideje alatt férjnél volt, egy lányuk született. Férjétől húsz év múlva elváltak, majd újra rátalált a szerelem. A második férjével is húsz évig éltek együtt, csak a halál választotta el őket egymástól. Panni néni lánya 2017-ben halt meg. A második férje fiának lányait unokalányaiként szereti. Saját részről egy rokona, az unokaöccse él Gádoroson.

Az ő ötlete volt az óvodástalálkozó

Bár Panni nénit a sorsa messzire sodorta, de Árpádhalmot sohasem felejtette el. Ha a közeli, Békés megyei Gádorosra ment látogatni a rokonságot, mindig útba ejtette Árpádhalmot.

Az óvoda lett a mániám. Mindig eszembe juttatta a boldog gyermekkort. Amikor felnőttként visszatértem, mindig megálltam az óvoda sarkánál, hogy láthassam. A 70 éves óvodástalálkozó is az én ötletem volt 2008-ban. Akikre emlékeztem, azokat telefonon felhívtam, hogy jöjjünk össze. Emlékszem, végül a lányom hozott a találkozóra, mert elestem, és combnyaktörést szenvedtem. Begipszelt lábbal, két mankóval, de itt voltam. Összesen négyszázan vettünk részt a programon, közülük kilencen mi, akik 1938-ban első óvodásként léptük át az újonnan épített Erzsébet gyermekotthon küszöbét

– mondta Panni néni, aki azt is hozzátette, sajnos a kilencből ma már alig maradtak.

Azóta is töretlen a kapcsolata a faluval. Anyagilag és ötletekkel is segíti szeretett települését. Elmondása szerint legutóbb egy szaunát csináltatott 7 millió forintért, most pedig azt tervezi, hogy emlékművet állíttat a hét vezér emlékére az Árpád-halomra. Márványalapra készített bronz domborműveket szeretne készíttetni.

A hagyomány szerint a község határában lévő természetes földhalomcsoportból a legnagyobb Árpád fejelemé volt, aki vezéreivel a mai Árpádhalom határában ütött tábort Pusztaszer felé menet. Azt is mondják, hogy a halom alatt csatákban elesett vezérek csontjai pihennek. Bárhogy is legyen, Árpádhalom névadó dombjához sokan zarándokolnak el, hogy tiszteletüket tegyék az ősök és Makovecz Imre felújításra szoruló Életfájánál, ami körül a tervezett domborműcsoport újabb látványosságot jelent majd.