Kezdődik az újév a zsidó közösségekben

Két nagy ünnepet is ülnek a közeljövőben a zsidó közösségek. Szeptember 25-én beköszönt a Ros Hásáná, azaz az újév, majd tíz nap múlva a Jom Kippur, azaz az engesztelés napja.

Koós Kata

A sófár hangjával Ábrahám áldozatára emlékeznek. Fotó: Török János

A Ros Hásánát a zsidó közösségek korántsem tűzijátékkal és pezsgővel ünneplik. A zsinagógát fehérbe öltöztették, így jelképezik, hogy az ünnep a lelki megtisztulás időszaka.

Az újév számunkra a számvetésről, az önvizsgálatról szól. Nem mindig ebben az időpontban ünnepeltük, a jeruzsálemi szentély lerombolása óta ez a dátuma. A zsidóságban négy újév van, ez az ember teremtésének újéve. Azon kevés ünnep közé tartozik, amely nemcsak Izraelben, de világszerte kétnapos

– mondta el lapunknak Kendrusz Attila, a Szegedi Zsidó Hitközség vallási vezetője.

Az újév előtt egy hónappal már elkezdődött a zsidó közösségekben egy önvizsgálati időszak. A hagyomány szerint ugyanis akkor ment fel Mózes újra a Sináj-hegyre az Örökkévalóhoz, hogy engesztelést kérjen az Egyiptomból kiszabadított népnek, amelynek tagjai aranyborjút imádtak Isten helyett.

Negyven nap múlva, Jom Kippurkor jön le a hegyről Mózes, amely az engesztelés napja. Már egy hónappal Ros Hásáná előtt elkezdjük fújni szombat kivételével reggelente, az ima után a sófárt. Ez egy kosszarv, amellyel Ábrahám áldozatára emlékezünk, akinek fel kellett áldoznia fiát, Izsákot. Az Örökkévaló azonban végül a gyermek helyett kosáldozatot kért tőle

– magyarázta a vallási vezető, aki hozzátette, a sófár hangja arra buzdítja a közösség tagjait, hogy gondolják át, az elmúlt esztendőben milyen áldozatokat hoztak.

Az ünnep három fő pilléren nyugszik, amelyek a visszatérés az Örökkévaló útjára, az adományozás és az ima. Ros Hásáná ünnepén a vacsoraasztalra jelképes ételek kerülnek. Például gránátalma, amelynek éppen annyi, pontosan 613 magja van, ahány parancsolat van a zsidó vallásban.

Halfejet szoktunk ilyenkor enni. Ez is a bűnvallomással és az engeszteléssel kapcsolatos, mert a hal mindent lát, de nem beszél, megőrzi a titkokat. Szokás továbbá, hogy a délutáni imát követően kimegyünk a folyó, Szegeden a Tisza partjára, ahol jelképesen kenyérmorzsákat dobunk a vízbe és kirázzuk a zsebeinket. Ez a bűneinktől való szabadulást szimbolizálja

– részletezte Kendrusz Attila.

Ros Hásáná első napjától Jom Kippurig tart a megtérés tíz napja, amikor még mindig van ideje az embernek javítania magán.

Nem az ember és ember közti bűnöket törli el az Örökkévaló, hanem az ember és Isten közöttieket. Ezért ebben az időszakban szokás bocsánatot kérni, ha valakit megbántottunk, megbocsátanunk, ha bennünket ért sérelem, rendezni a kapcsolatainkat

– mondta a vallási vezető.

Jom Kippurkor böjt kezdődik, 25 órán keresztül sem ételt, sem italt nem vesznek magukhoz a zsidó közösségek tagjai.

A böjt előtt megszakító étkezést tartunk, amikor magas víztartalmú ételeket fogyasztunk. Este elmondjuk a gyönyörű Kol Nidré imát, amelyben arra kérjük az Örökkévalót, hogy minden fogadalmunkat oldja fel. Mindenki kitlit, fehér halotti ruhát vesz fel. Majd körbeviszünk három Tórát. Ez az az ünnepünk, amikor ötször imádkozunk egy nap. A böjt végén közösségi vacsorát rendezünk

– részletezte a vallási vezető.