Pünkösdi ajándék a Csengele krónikája

Pünkösdkor, a falunaphoz kötődően ajándékkönyvvel kedveskedik a helyi önkormányzat a családoknak. A 800 példányban megjelenő Csengele krónikája második kiadása 710 oldalas mű, amiben 300 oldalon fekete-fehér és színes fotók illusztrálják a 40 fejezetet. A szerkesztő és a felét író Molnár Mihály fémjelezte könyv olvasóit Tóth Tibor polgármester előszava köszönti.

Imre Péter

Molnár Mihály szerkesztő és szerző a Csengele krónikája 2. kiadásának elő- és hátlapjával. Fotó: Imre Péter

Csengele krónikása és helytörténésze, Molnár Mihály felkészülten várt. Igaz, az új kötetet, a Csengele krónikája 2. kiadását nem prezentálhatta – az egyik vásárhelyi nyomdában készül éppen –, de a fényképekkel illusztrált elő- és hátlapot megmutatta.

Tizenkilenc év

Az első kötet 19 éve, 2004-ben jelent meg, de a települést érintő anyagokat, történeteket, dokumentumokat továbbra is gyűjtöttem, ez az egyik hobbim

– kezdte beszélgetésünket az egykori körzeti megbízott Molnár Mihály. Olvasóink egy éve Aranyembörként ismerkedhettek meg Csengelét érintő munkásságával, kiadványaival, és akkor vetődött fel, jó lenne folytatni a falu történetét, életét és mindennapjait bemutató monográfiát. Idén jött el az ideje: az önkormányzat által támogatott hiánypótló munka, a 2. kötet Pünkösdre a helyiek polcaira kerülhet.

Bővített kiadás

Az előző könyv 380 oldalas volt, a mostani 710 – 300-at fekete-fehér és színes fényképek díszítenek –, lehetett volna 1000 is, de nem akartam, hogy túl terjedelmes legyen. A kimaradt részek, például a falunapok bővebb története, a sporton belül az asztalitenisz és a darts helyi históriája a harmadik kötetre várnak, a labdarúgás természetesen most is helyet kapott benne. Tizenkét szerzőtársammal, negyven fejezetben tárgyaljuk a témákat

– sorolta Mihály, aki közel felét írta a 2. kiadásnak.

Olvasható majd tanulmány arról, kik éltek a község területén a honfoglalás előtt és kiderül, már i. e. 2000-ben lakott volt, a régészek ugyanis temetkezési helyeket találtak. A hat szabadtéri keresztről – bár igaz, hogy a hiteles adatokat tartalmazó balástyai Historia domus elégett – is megtudhatunk érdekességeket, illetve arról is, mikor és melyik megyéhez, nagyobb településhez, annak körzetéhez tartozott. A bérföldek története is érdekes, korábban, 1852-től az 1945-ös földosztásig ugyanis csakis ilyenek feküdtek Csengelén és környékén.

Rossz minőségűek voltak, mégis nagyon küzdöttek a parcellákért a gazdák, ha úgy alakult, összevesztek, sőt tettlegesség is előfordult

– közölte Molnár Mihály. Még megemlítette: 1870-től jártak ide, a közeli erdőkbe is vadászni a nemesek és a gazdag polgárok, iparosok.

Hogy lesz-e folytatás? Remélem igen, hiszen, mint már volt róla szó, legalább 300 oldalnyi anyag maradt ki ebből a kötetből. Ha arra is ennyit kell várni, akkor 20 év múlva újra találkozunk. Oké?

– tette hozzá mosolyogva és kacsintva Molnár Mihály.

Megőrizni a múltat

A Csengele krónikája 2. kiadáshoz Tóth Tibor polgármester írt előszót.

A képviselő-testülettel fontosnak tartottuk a könyv megjelentetését, mert picik vagyunk és a kistelepülések történetével a hivatásos történészek nem, vagy keveset törődnek. Nekünk kell azzal foglalkozni, az anyagot összegyűjteni, kiadni, megőrizni, hogy a következő generációk is megismerkedhessenek Csengele múltjával. Ezért is kap minden család egyet ajándékba

– mondta a faluvezető. Pünkösdtől vehetők majd át a polgármesteri hivatalban.