Töltött ételek kerültek az ünnepi asztalra

A napkeltétől napnyugtáig tartó böjt után Eszter könyvének felolvasásával kezdődött hétfőn purim ünnepe a zsidó közösségekben. A tekercs szövege a perzsa uralom alatt élő zsidó nép megmenekülésének történetét idézte fel. 

Kendrusz Attila, a Szegedi Zsidó Hitközség vallási vezetője lapunknak elmondta, az időszámítás kezdete előtt 450 körül lezajlott események szerint a perzsa király főembere, Hámán meggyűlölte a zsidó népet, amiért egy zsidó férfi nem volt hajlandó térdre borulni előtte. Meggyőzte az uralkodót, hogy bocsátson ki egy rendeletet, amelyben azt rögzítette, hogy egy sorsolással kijelölt napon bárki szabadon kiolthatja a birodalomban élő zsidók életét. Az ünnep elnevezése, a Purim kifejezés is a pur szóból eredve sorsvetést jelent. 

 – foglalta össze a vallási vezető. 

Hangsúlyozta azonban, hogy a purim ünnepe nem csupán az időszámításunk előtt 450 körül lezajlott eseményekre emlékezteti a zsidó közösségeket, hanem a szétszóratás országaiban az aktuális uralkodó kénye-kedvétől függő zsidók bizonytalan sorsát foglalja magába. Mindazokat az alkalmakat, amikor a nép vesztére törő szándék visszafelé sült el, és megmenekültek. A remény ünnepe ez a zsidó közösségekben szerte a világon. Kendrusz Attila érdekességként említette, hogy például Sztálin is purim napján halt meg, és ahogyan végül Hámánt és vele együtt 12 fiát is felakasztották, a második világháború után a nürnbergi perben is 12 embert ítéltek kötél általi halálra. 

A hagyományhoz híven Eszter tekercsének felolvasása közben a közösség tagjai Hámán nevének hallatán nagy zajt csaptak. További micva, azaz vallási kötelezettség az ünnepen az adakozás a szegényeknek, valamint ajándék küldése két embernek. Szokás ilyenkor beöltözni, ezért tévesen olykor zsidó farsangként említik az ünnepet, holott az álarc mögé bújás mindenekelőtt azt jelképezi, hogy Eszter is elfedte zsidó származását. 

– mondta el Kendrusz Attila.