Egy év alatt csaknem kétezer fővel csökkent a város lakossága

2023.03.11. 11:00

Tovább zsugorodik Szeged

A lejtőn nincs megállás: évről évre csökken Szeged lakossága. A Belügyminisztérium adatai szerint 2023. január elsején 157252 ember élt Csongrád-Csanád vármegye székhelyén, 1843 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Pedig volt időszak, amikor csaknem 175 ezren laktak a napfény városában! A demográfiai válság Hódmezővásárhelyt és Szentest is sújtja.

Jeszenszky Zoltán

A fiatalabbak talán el se hiszik, hogy 30 éve még 175 ezren éltek a megyeszékhelyen. Fotó: Gémes Sándor

Mindössze egyetlen év kellett ahhoz, hogy Szegedről csaknem kétezer ember tűnjön el. Nagyjából annyian, mint ahányan január elsején Tiszaszigeten (1848 fő) éltek. A szürke hétköznapokban azonban még ennél is rosszabb lehet a helyzet. A Belügyminisztérium a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján közli minden esztendőben, településekre bontva a lakosságszámot. Szeged 157252 fős népességében ezért olyanok is szerepelnek, akiknek már csak a lakcíme és a szíve szegedi, de valójában az ország más településén vagy külföldön tanulnak, dolgoznak.
 

Óvodákat kellett bezárni

 

A legtöbben talán akkor szembesültek azzal, hogy Szegeden nagy a baj, amikor februárban a közgyűlés baloldali többsége úgy döntött, hogy bezárnak négy óvodát. A fájdalmas döntést Binszki József várospolitikai alpolgármester (Demokratikus Koalíció) előterjesztésében részben az elszabadult rezsiárakkal, részben pedig az intézmények kihasználatlanságával indokolta. Vagyis nem születik elég baba, 2017 és 2022 között 266 gyerekkel kevesebbet írattak be az önkormányzati óvodákba. (Az egyházi vagy alapítványi óvodákból is „eltűnt” 41 kisgyermek.)

 

Csak emlék a 175 ezres város

 

Sok minden rosszat el lehet mondani a koronavírus-járványról, de Szegeden nem miatta csökkent a lakosság száma. A kedvezőtlen tendencia 2015 óta tart – a 21. században az volt az az esztendő, amikor a legtöbben, vagyis 166214-en éltek a Tisza-parti városban. Azóta eltelt nyolc év, Szeged lakossága pedig 8962 fővel csökkent, egy Sándorfalva méretű város (2023-ban 8582 fő) lélekszámával.

A népességfogyás akkor igazán mellbevágó, ha messzebbre tekintünk. A Belügyminisztérium 1986 óta közli településekre bontva a lakosságszámot. Ez alapján Szegeden 1994 volt a csúcs! Akkor még valóban nagyváros volt Csongrád-Csanád székhelye a maga 174987 fős lakosságával. Majd jött egy fájdalmas válás, amikor 1997-ben Algyő búcsút intett és önálló településsé vált, Szegedet pedig lassan elérte a demográfiai válság.
 

Egyszemélyes háztartások

 

És hogy ez miért tragikus? Ha most óvodákat kell bezárni, mert nincs elég gyerek, néhány év múlva az iskolák kerülnek sorra, majd a helyi gazdaságnak kell egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal szembenéznie. De az ingatlanpiacon is komoly törést okozhat a vásárlóhiány.

2021-ben jelent meg Magyarország nemzeti atlasza. A vaskos kötetből kiderül, hogy a szegedi járás lakásainak az egyharmadában (egészen pontosan a 34,92 százalékában) mindössze egy ember él. Ha meghal a nagymama és nincs elég unoka, ki fogja megvásárolni az üresen maradó lakásokat?
 

Keretes: A nagyváros kisváros lesz

Hódmezővásárhely és Szentes sincs jobb helyzetben. Mivel kisebb lélekszámú településekről van szó, a népességfogyás is alacsonyabb mértékű, de megállíthatatlan. Hódmezővásárhelyen január elsején 43222-en éltek, 322 fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. Szentesen ez idő alatt 378 fővel, 25962-re csökkent a város lakossága. Hódmezővásárhely a kétezres években elveszítette lakosságának nagyjából a 12 százalékát, míg Szentes csaknem a 19 százalékát.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában