Szarmaták hagyományaival ismerkedtek Bordányban

2023.07.17. 17:00

Kézzel őröltek a régészeti parkban

Szarmata aratóünnepre várták a látogatókat a hétvégén a bordányi Szarmata Régészeti Parkban. A gyerekek csépeltek, őröltek és a szarmaták konyhájával is megismerkedtek. Még hűtőjük is volt.

Arany T. János

Szaramata aratóünnepre érkeztek a látogatók a hétvégén bordányi régészeti parkba. Fotó: Arany T. János

Mint azt korábban megírtuk, június végén megnyitotta kapuit a Bordányi Szarmata Régészeti Park. Szombatonként a szarmaták mindennapjainak egy-egy részletével ismerkedhetnek meg a látogatók. Legutóbb az aratás került sorra. A kánikulában egy mórahalmi család érkezett elsőként két kisebb lánnyal és két nagyobb fiúval. Vasuth Kata Virág, az őspark munkatársa azzal kezdte a bemutatót, hogy egy kézi sarlóval vágott egy-két maréknyi gabonát a park előtt. Mivel a szarmaták esetében nincs régészeti nyoma a cséplésnek, ezért a kis csapat kézzel állt neki az aprólékos és fárasztó  munkának. Tóth Vanessza arra a kérdésre, hogy mennyire nehéz a búza szétválasztása az ocsútól, azt mondta, "bébikönnyű", mert csak meg kell pucolni és ő otthon is szokott segíteni a pucolásban.

Fotó: Arany T. János

Eddig könnyen ment a munka, de következett az őrlés. Ennek szerencsére vannak régészeti nyomai, így ezt már nem kézzel kellett elvégezni. A szakember segítségével két őrlőkorong között őrölték meg a gyerekek a kiválogatott gabonát, ami bizony nem volt egyszerű, itt már jól jött a nagyobb fiúk segítsége. A végeredmény durva, darabos őrlemény volt, akkoriban még nem létezett a finomliszt.

Fotó: Arany T. János

A kemény munka után a látogatóközpontból átsétáltunk az ősfaluba, ahol a szarmaták konyháját és konyhai eszközeit tekintettük meg. A látogatók legnagyobb meglepetésére először a szarmata hűtőt tekintettük meg. Pontosabban a tartósítás egy másik módját, a füstölést. Mellette kapott helyet az élelemtároló gödör és a konyha és azt is megtudtuk, hogy a szabadtéri kemencéket élelem előállítására használták. Néhány előfeldolgozási tartósítási módszer, mint például a füstölés vagy aszalás emlékei szintén megtalálhatók. A földbe mélyített kemence használatához szükség volt egy munkagödörre, ahol a konyhai előkészületeket el lehetett végezni, valamint a fűtéshez szolgáló gyújtóst és tüzelőanyagot be lehetett készíteni.

A különleges tárlatvezetés után még a helyi szociális szövetkezet, a Legjava termékeit is megkóstolhatták a szarmata kori aratófesztviál résztvevői. A következő szombaton, július 22-én népek játéka címmel a rómaiak, germánok és hunok ihlette játékokkal ismerkedhetnek meg a bordányi ősfalu látogatói.

Nehéz munka az őrlés, valószínűleg a szarmata kislányok sem kedvelték, de mórahalmi Tóth Vanessza azért megküzdött a feladattal. Fotó: Arany T. János

Lakóegység gazdasági épületekkel

A nomád-félnomád szarmaták az Alsó-Volga és a Dél-Urál vidékéről hogyan érkeztek Európa közepére, jelentek meg időszámításunk szerint az első században a Kárpát-medencében, majd népesítették be az Alföldet. A parkban négy, 4-5. századi lakóegység, lakóház és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági épületek rekonstrukciója készült el, régészeti feltárások, néprajzi analógiák alapján korabeli technológiával és anyagokból. A fejlesztés 244 millió forintnyi uniós támogatásból valósult meg.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában