Eredettörténet: többen magukénak mondják a szegedi halfesztivál ötletét

1997. szeptember 20-án rendezték meg az első nemzetközi tiszai halfesztivált Szegeden. Akkora nem várt sikerrel, hogy délben már minden halászlé elfogyott, pánikba esve ürítették ki a hűtőket a szervezők. A folytatás nem volt kétséges. Idén huszonhatodik alkalommal rendezik meg a fesztivált. Ennyi, amit biztosan tudunk. Arra, hogy kinek az ötlete volt pontosan a szegedi halfesztivál, mindenki másképp emlékszik. Igazságot tenni nem tudunk és nem is akarunk, ezért leírjuk, ki hogyan emlékszik. 

Kiverte a biztosítékot

Lapunk keddi számában írtuk meg, hogy az Algyői Halászcsárda idén már második alkalommal nem vesz részt a szegedi halfesztiválon. Az anyagban a mai összeállításhoz igyekeztünk kedvet csinálni azzal, hogy felidéztük a kezdeteket. Azt írtuk, a nagy múltú és népszerű rendezvény ötlete 1997-ben pattant ki Frank Sándor csárdagazda és a Roosevelt téri halászcsárda akkori vezetője, a nemrég elhunyt Ferenczi Dezső fejéből. Ez többeknél kiverte a biztosítékot.

Ötletgazda: Dlusztus Imre

Először Dlusztus Imre jelentkezett, aki egykor a Délmagyarország főszerkesztője is volt. Ezt írta: „A szegedi halászlé(főző) fesztivál ötlete a Délmagyarországban fogant. A rendszerváltást követően a hagyományos szabadtéri játékokon kívül, (ami Hont Ferenc és a Délmagyarország kezdeményezésére indult, olyannyira, hogy a harmincas években a kiadó értékesítette a belépőjegyeket) nem volt egyetlen egy tömegrendezvény sem. Ezért, és hogy példát mutassunk, a kezdeményezésemre megszerveztük a sörfesztivált a Mars térre. Hatalmas siker volt. A harmadik után úgy döntöttem, szükség van egy borfesztiválra is. A sörfesztiválon a vendéglátós segítségem Puskás László volt, a házigazda pedig Csonka Gábor vásárigazgató. Világos volt számomra, hogy velük kezdem el a borfesztivált is. 1995-ben (mérsékelt sikerrel) a Mars téren, 1996-ban (elfogadható érdeklődés mellett) a Hágiban, majd 1997-ben már nagy sikerrel a Széchenyi téren rendeztük meg. Ekkor keresett meg Kónya Sándor lokálpatrióta szegedi polgár, akit sokan sportvezetőként ismertek, nem mellesleg a halászlé nagy szerelmese, hogy ha már Szegeden elindítottam két sikeres fesztivált, itt lenne az idő egy, a városhoz igazán illő harmadikat is megalapítani. Elmentem Frank Sándorhoz, aki elsőre kételkedett a rendezvény sikerében. Erről később nyilatkozott is a lapban. Mondtam, hogy beharangozzuk a fesztivált, és adtam három összeszerelhető faházat, amit a kiadónk marketing okokból készíttetett magának. Azt is megbeszéltük, hogy a tér déli oldalán állítjuk fel a házakat, az éttermek és csárdák pedig a híd alatt főznek és kínálnak. Ezrek álltak sorban a jó halászléért.”

Ötletgazda: Kipper György

Telefonon keresett meg Kipper György, a rendezvény korábbi szervezője, a halászcsárdát üzemeltető cég egykori rendszergazdája, aki szintén helyreigazítást követelt. Hosszas telefonbeszélgetéseink elején (kettő is volt belőle) nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ő volt az ötletgazda. – Rapcsányi Ferenc, a Csongrád Megyei Gasztronómiai Társaság nevében keresett meg minket, hogy szervezzük meg a társaságuk halfőző versenyét. Beszélgettem vele erről és azt mondtam neki, hogy ne legyen verseny, mert abból kétféle van. Vagy bunda az egész, vagy az első három helyezetten kívül mindenki morog és köpköd, majd rossz szájízzel távozik a rossz hangulatú eredményhirdetésről. Akkor javasoltam neki, legyen halfesztivál és legyen hozzá halfőző érdemrend, ami mindenkinek jár – mesélte Kipper.

Frank Sándor: Egyedi érdeme nincs senkinek

Mindezek tudatában megkérdeztük Frank Sándortól is, ő hogyan emlékszik, mégis kinek az ötlete volt a halfesztivál. Diplomatikusan így fogalmazott: – Egyedi érdeme nincs senkinek, de talán a Ferenczi Dezső bökte ki először. 1996-ban elmentünk az első bajai halfőzőre kocsival négyen: Kipper, Dezső, én és talán a Rapcsányi Feri. Enni akartunk egy halászlevet Baján, de nem sikerült. Kicsípte a szemünket a füst, de a főzők halászlevet nem adtak sehol. Így találtuk ki hazafelé, hogy mi is csinálunk egy halfesztivált – mesélte a csárdagazda. Hozzátette, egyébként eladó a halfesztivál, szívesen átadják bárkinek egy kikötéssel: díjtalanul árulhassák a halászlevüket.

Történelem röviden

Ami tehát biztos, hogy az első halfesztivált 1997. szeptember 20-án rendezték meg. A hatalmas sikernek köszönhetően nem volt kétséges, hogy lesz folytatása. 1999-ben már kínai főzője is volt a fesztiválnak. Egy évvel később az azóta a rendezvény védjegyévé vált óriásbográcsban főtt a halászlé. 2001-ben nőtte ki a rendezvény a Roosevelt teret és költözött le az alsó rakpartra. 2003-ban a Magyar Turisztikai Egyesület közgyűlésén a legfontosabb öt gasztronómiai rendezvény közé sorolta a szegedi nemzetközi halfesztivált. 2005-ben mosogatással lehetett szerepelni, egy nagy mosogatószer-gyártó cég reklámfilmjét forgatták a Belvárosi hídon, a szegediek 11 ezer tányért mostak el. 2006-ban lapunk szakácsainak főztjét Győzike és Bea asszony is megkóstolta. 2010-ben a Huszár Mátyás rakparton egy adag halászlé 1400-1500 forintba került. 2020-ban a koronavírus-járvány idején csak úgynevezett mini halfesztivált rendeztek a csárdák a saját portájukon. 2021-ben a járvány miatt teljesen elmaradt a nagy múltú és népszerű fesztivál. Szeptember elsején, jövő pénteken hivatalosan 15 órakor kezdődik a XXVI. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál.