2023.12.11. 23:24

Sík Sándorra emlékeztek halála évfordulóján

Sík Sándor szegedi éveiről jelent meg tanulmánykötet, amelynek konferenciával egybekötött bemutatóját hétfőn tartották a Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában. A piarista szerzetes, költő, műfordító, irodalomtörténész hatvan évvel ezelőtt hunyt el.

Koós Kata

A konferencia Bene Zoltán József Attila-díjas író gondolatébresztő előadásával kezdődött.

Fotó: Karnok Csaba

A Magyar Művészeti Akadémia szegedi tagcsoportjának támogatásával megjelent az „Amiről nem énekelt soha senki” című tanulmánykötet szerkesztője Miklós Péter eszmetörténész, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar adjunktusa, aki több mint tíz éve titkára a Radnóti Szegedi Öröksége Alapítványnak.

Radnóti Miklós szegedi éveivel, szegedi tevékenységével foglalkozik az alapítvány. Ettől elválaszthatatlan Sík Sándor személye. Hiszen a katolikus pap, piarista szerzetes, irodalomtörténész professzor 1929 és 1945 között volt a szegedi egyetem tanára, és tanította Radnóti Miklóst is. Radnóti a doktori értekezését Kaffka Margit művészi fejlődéséből is Sík Sándorhoz írta

– ismertette a kapcsolódási pontokat az alapítvány küldetése és Sík Sándor munkássága között. Kitért arra is, hogy ez a kapcsolat az egyetem falain túlmutatott, ugyanis Sík Sándor személyes baráti körébe is bevonta Radnóti Miklóst.

Atyafiúi mester-tanítvány viszony alakult ki közöttük. Nemcsak irodalomról és költészetről, hanem az élet számos dolgáról is beszélgettek. Például közös sorsuk volt a zsidó származás, noha mindketten katolikusként éltek és tevékenykedtek. Radnóti csak elég későn, 1943 májusában keresztelkedett meg, de feleségével, Gyarmati Fannival együtt Sík Sándor keresztelte meg Budapesten, a Szent István-bazilikában

– részletezte az eszmetörténész.

Az alapítvány tíz évvel ezelőtt a piarista szerzetes-professzor halálának ötvenedik évfordulója alkalmából kiadott egy kötetet Sík Sándor eszmekörei címmel. A hatvanadik évforduló alkalmából újabb tanulmánykötet született.

Egyrészt a korszakkal, másrészt a szegedi irodalmi hagyománnyal, s abban Sík Sándor szerepével foglalkozó szerzők és tanulmányok szerepelnek ebben a kötetben. Hiszen Sík Sándor, aki Esztétikát írt, Zrínyi Miklósról, Ady Endréről alkotott monográfiákat, a szegedi irodalomról is publikált. Péter László sajtó alá rendezésében jelent meg egy kötete Szegedi klasszikusok címmel, amelyben Tömörkényről, Juhász Gyuláról és Móra Ferencről írt

– mondta Miklós Péter.

A kötetben Sík Sándorról és a szegedi irodalomról elmélkedik mások mellett Bene Zoltán József Attila-díjas író, Bogoly József Ágoston irodalomtörténész, Máté Zsuzsanna, a legutóbbi Sík Sándor-monográfia szerzője, valamint Fizel Natasa, az SZTE JGYPK tanszékvezetője. Miklós Péter Sík Sándor összes verseinek befogadástörténetét, az azokra érkezett kritikákat vette górcső alá tanulmányában.