Kétszázmilliós támogatást jelentette be miniszter Szegeden

Sajtótájékoztatón számoltak be szombaton a Szegedi Tudományegyetemen folyó archeogenetikai kutatásokról, amelyen részt vett Csák János kulturális és innovációs miniszter, Rovó László rektor, Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke és Török Tibor, az egyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompeteniaközpont kutatóközpont vezetője.

A világ élvonalába kerültek

Csák János az SZTE-n tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, a kormány az elmúlt években komoly átalakításokat hajtott végre a felsőoktatás rendszerében azzal a céllal, hogy a magyar hallgatók minél jobb, minőségi oktatást kapjanak. Ebben a folyamatban a kormány kiváló partnere az SZTE vezetése. – A kormány két és félszeresére növelte a modellt váltó egyetemek finanszírozását, azért, hogy javuljon az oktatás és kutatás minősége, és növekedjen az intézmények társadalmi beágyazottsága. Az SZTE-n folyó archeogenetikai kutatások az elmúlt néhány évben a világ élvonalába kerültek. Ezért támogatja 200 millió forinttal a kormány az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont kutatási programját – mondta a miniszter.

Számon kér a miniszter

Csák kitért arra, a kormány által kötött magyar-kínai megállapodás lehetővé teszi, hogy olyan belső-ázsiai területeken feltárt régészeti leletek archeogenetikai vizsgálatát is elvégezzék a szegedi kutatók mint Dzsungária és Ujguria, melyek a népvándorlás főútvonalán fekszenek. A politikus annak érdekében, hogy az SZTE rangsorokban elfoglalt helye és kutatási reputációja javuljon azt várja, hogy ebből a kutatási programból is minél több magas presztízsű publikáció szülessen, amit, mint fogalmazott, számon is fog majd kérni. 

Számos kérdés megválaszolható

Török Tibor, kutatóközpont-vezető kifejtette, a régen elhunyt emberek örökítőanyagát vizsgáló archeogenetika alig harmincéves tudományterület, ráadásul módszertani nehézségek miatt 2013-ig gyerekcipőben járt. Ezt követően exponenciális fejlődés indult ezen a tudományterületen. Ezekkel az eszközökkel a magyar őstörténet számos nyitott kérdése is megválaszolható. Tavaly sikerült tisztázni a népvándorlás utolsó három hullámának leszármazási viszonyait. – Sikerült azt is kimutatni, hogy az avarok vezető rétegei szintén Mongóliából származtak. A honfoglaló magyarok pedig az Ural keleti oldalán fekvő füves pusztákról indultak, majd a keveredtek a szarmatákkal és az európai hunokkal – magyarázta a szakember.