2024.01.28. 12:33
Lemaradt Szeged a megyeszékhelyek versenyében
Székesfehérvár a legdinamikusabban fejlődő megyeszékhely – derült ki az Egyensúly Intézet jelentéséből. A szakpolitikai agytröszt munkatársai a nyilvánosan elérhető statisztikai adatok felhasználva elemezték a hazai településeket. Szeged a 2021-es adatok alapján összeállított listán a középmezőnyben végzett. Mitől fejlődik egy település? A titkot Marek Bertrammal, az Egyensúly Intézet munkatársával, Cser-Palkovics Andrással, Székesfehérvár polgármesterével és Hegedűs Gáborral, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával próbáltuk megfejteni.
Szeged a középmezőnyben végzett a felmérésben. Archív fotó: Kuklis István
A településindex összeállításakor a nyilvános, bárki számára elérhető adatokból indultak ki. Vizsgálták például a lakások átlagos négyzetméterárát, a lakásépítések számát, az egy főre eső nettó belföldi jövedelmet, valamint az iparűzési adót, továbbá az ezer lakosra jutó személygépkocsik számát és a diplomások arányát. A jövő települései Magyarországon – Az Egyensúly Intézet településindexe című kiadványban összesen 53 indikátor felhasználásával rangsorolták lakosságszám és jogállás alapján a településeket.
Objektív, nem szubjektív
A településindex megmutatja, mennyire fejlett egy adott település, hogy mennyiben felel meg a 21. századi kihívásoknak. Ugyanekkor nem jelenti azt, hogy például Szeged ne lehetne élhetőbb város Székesfehérvárnál
– nyilatkozta a Délmagyarországnak a jelentés elkészítésében közreműködő Marek Bertram.
Az Egyensúly Intézet munkatársa hangsúlyozta, hogy ez nem egy élhetőségi index, tehát nem azt ragadja meg, hogy egy város mennyire élhető, mert abban nagyon sok szubjektív változó van: mennyire zajos, mennyire „zöld”, mennyire lakosságbarát.
Ezek az indikátorok mégis jól rámutatnak arra, hogy milyen mozgástere van egy településnek. Ha csak a jövedelmeket nézzük, hogy mennyire gazdagok az emberek, vagy mennyi bevétele van egy önkormányzatnak, ami meghatározza egy település életét, mozgásterét
– tette hozzá az elemző.
Mérlegen Szeged Szeged egy helyet javított a megyeszékhelyek kategóriájában, így a vizsgált időszak végén a hetedik helyen zárt 53,5 indexponttal. A város életében számos előrelépés történt: érdemben csökkent az ezer főre eső bűncselekmények száma (18-ról 6 esetre), nőtt az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem (800 ezerről 1,7 millió forintra), a helyi önkormányzat egy lakosra vetített költségvetési bevétele (196 ezerről 320 ezer forintra), illetve az egy főre jutó alapszolgáltatásokon felüli kiadás (34 ezerről 77 ezer forintra). Mindezek mellett Szegeden a legmagasabb a diplomások aránya (28%). A város többek között azért nem jutott az élmezőnybe, mert jelentős mértékben romlott a lakosságmegtartó ereje, továbbá számos területen elmaradt a megyeszékhelyek átlagától. forrás: Egyensúly Intézet |
Székesfehérvár jövőképe
A megyeszékhelyek között Székesfehérvár lett az első, Győr a második, Eger pedig a harmadik helyezett. Szeged a hetedik, Kecskemét a tizedik, míg Békéscsaba a 16. helyen végzett a 2021-es adatok alapján összeállított listán.
Azt gondolom, hogy a gazdasági növekedés az alapja minden közösség fejlődésének, hiszen ez adja meg az egyén és a közösség számára is azt a jövedelmet és bevételt, amiből az üzemeltetés mellett fejlesztésekben is lehet gondolkodni
– hangsúlyozta Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.
Nagyon fontos, hogy az önkormányzat és a helyi gazdaság között egy nagyon erős és szoros kapcsolat alakuljon ki. Ez nyilván Fehérvár esetében is így van, de én azt látom, hogy a nagyvárosok zöme, ha az ipar területén szeretne, akkor igen is tud fejlődni, hiszen ehhez minden kormányzati támogatást megkapnak mind a KKV-szektor, azaz kis- és középvállalkozások, mind pedig a nagyvállalati szektor tagjai
– mondta a városvezető.
Székesfehérvár polgármestere szerint a közösség jövőképe is fontos, aminek a kidolgozásában az önkormányzatnak kiemelt feladata és felelőssége van. De nem az íróasztalfióknak kell stratégiákat készíteni, hanem azért, hogy azokat az önkormányzat a vállalatok és a civil közösségek bevonásával meg is valósítsa.
Kecskemét előrelépett
Az Egyensúly Intézet kiadványában a 2014 és 2021 közötti időszak fejlődését is vizsgálták. Azt írták, hogy ebben az időszakban Székesfehérvár ment keresztül a legnagyobb fejlődésen, számos meghatározó területen maga mögött hagyva a többi megyei jogú várost. A második legtöbbet fejlődő megyeszékhely Zalaegerszeg, a harmadik pedig Kecskemét volt.
A 2014 és 2021 közötti időszak fejlődését vizsgáló listán Szeged a tizedik, Békéscsaba a 17. A jelentésben ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vizsgált hét év alatt mindegyik megyeszékhely jelentősen fejlődött.
Mérlegen Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely a városok kategóriájában került összevetésre, amelyben a 32. helyet szerezte meg, 40,6 indexponttal. A vizsgált időszakban 0,6 indexpontos növekedésre tett szert, amely többek között a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások és a lakosságtól szelektíven elszállított települési hulladék lakosságarányos növekedésének, továbbá a szolgáltatások fejlődésének köszönhető. Emellett észrevehetően nőtt az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma (274-ről 390-re) és majdnem 40 fővel csökkent az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy jelentős mértékben csökkent a helyi önkormányzat egy főre vetített költségvetési bevétele (278 ezerről 257 ezer forintra), illetve az egy főre jutó alapszolgáltatásokon felüli kiadások (87 ezerről 44 ezer forint). forrás: Egyensúly Intézet |
Kulcs az alkalmazkodóképesség
– A népességmegtartó-képesség általában korrelál a fejlettséggel, de nem mindig. Szeged és a legtöbb magyar nagyváros belföldi vándorlási egyenlege negatív, de ennek az is az egyik oka, hogy sokan kiköltöznek az elővárosi övbe. Ez nem feltétlenül Szeged sikertelensége, hiszen például a környékbeli településeken általában könnyebb ingatlanhoz jutni, és jobb lehet a zöldterületi ellátottság. A népességcsökkenés alapvetően rossz, negatív probléma a magyarországi nagyvárosokban, de azt gondolom, hogy ezzel közvetlenül és rövid távon nehéz mit kezdeni – mondta lapunknak Hegedűs Gábor, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa.
A Gazdaság- és Társadalomföldrajz tanszék munkatársa szerint egy sikeres település legfőképpen alkalmazkodóképes. A siker főként a javuló életminőség biztosítását jelenti, ami nemcsak a pénzügyi, gazdasági helyzetre vonatkozik, hanem például az egészségügyi ellátásra, az oktatásra, a tudásalapú társadalomra és a zöldterületekkel való ellátottságra.
Az elvándorlás nem mindig rossz jelenség, amikor például visszavándorlás is követi, ha például a fővárosban vagy külföldön tanuló, dolgozó fiatalok egy része visszatér és tapasztalataival hozzájárul a település fejlődéséhez. Éppen ezért célszerű felvenni velük a kapcsolatot, és olyan programot indítani, amely egy részüket visszavonzza, akár turistaként, akár befektetőként is
– folytatta a kutató.
Az ember az érték
Olyan szakpolitikai beavatkozásokra van szükség, amelyek képesek helyben tartani a lakosságot. Ha meg tudja tartani egy település a lakosságát, akkor oda beruházások érkeznek, már csak ezért is nagyon fontos, hogy milyen képzettek ott az emberek, hány diplomás él a településen
– folytatta Marek Bertram.
Cser-Palkovics András szerint ma már a nemzetközi térben kell gondolkodnia egy önkormányzatnak. A cseh, lengyel, szlovák, vagy a román középvárosokkal is fel kell venni a versenyt, és fel kell zárkózni az osztrák és német városok színvonalához, mert az emberek ezt várják el.
A nagybetűs emberhez – pont a magyar kultúra napján beszélgetünk erről – hozzátartozik az, hogy mit csinálunk a szabadidőnkkel. Emellett pedig fontos azon szolgáltatásoknak a rendszere is – legyen szó az egészségügyről vagy az oktatásról, a bölcsődétől kezdve a felsőoktatásig –, amik megteremtik egy család különböző generációhoz tartozó tagjainak is a megfelelő életfeltételeket. Ezekre ma már figyelnek a családok, a különböző generációk, ezért nélkülözhetetlen, hogy ezeken a területeken is folyamatosan fejlődjünk
– hangsúlyozta Székesfehérvár polgármestere.
