Nemcsak Székesfehérvár, már Kecskemét is lekörözte Szegedet

Székesfehérvár a legdinamikusabban fejlődő megyeszékhely – derült ki a fővárosi Egyensúly Intézet jelentéséből. A szakpolitikai agytröszt munkatársai a nyilvánosan elérhető statisztikai adatokból, 53 indikátort felhasználva elemezték a hazai településeket. 

A megyeszékhelyek között Székesfehérvár lett az első, Győr a második, Eger pedig a harmadik helyezett. Szeged a hetedik, Kecskemét a tizedik, míg Békéscsaba a 16. helyen végzett a 2021-es adatok alapján összeállított listán. 

Székesfehérvár esetében a jelentésben hangsúlyozzák, hogy az utolsó elérhető adatok szerint Fejér vármegye székhelye büszkélkedhet a legmagasabb egy főre jutó iparűzési adóval (202 ezer forint/fő), valamint a második legmagasabb egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelemmel (1,7 millió forint/fő). Székesfehérvárott a legmagasabb a lakosságarányos vendéglátóhelyek száma (135 vendéglátóhely/10 000 lakos), illetve az élelmiszerboltok (102 egység/10 000 lakos) és nem élelmiszer-jellegű belkereskedelmi egységek száma (305 egység/10 000 lakos).

A jövő települései Magyarországon – Az Egyensúly Intézet településindexe című kiadványban a 2014 és 2021 közötti időszak fejlődését is vizsgálták. Azt írták, hogy ebben az időszakban Székesfehérvár ment keresztül a legnagyobb fejlődésen, számos meghatározó területen maga mögött hagyva a többi megyei jogú várost. A második legtöbbet fejlődő megyeszékhely Zalaegerszeg, a harmadik pedig Kecskemét volt. 

A kutatók szerint Bács-Kiskun vármegye székhelyének intenzív fejlődése többek között az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem kiemelkedő növekedéséből (872 ezer forint → 1,8 millió forint), illetve a lakásépítések és az SZJA-t fizetők számának megugrásából származik. Ugyanakkor jelentős mértékben gyarapodott az ezer lakosra jutó személygépkocsik (355 darab → 467 darab) és internet-előfizetések száma (282 előfizetés → 370 előfizetés). 

A 2014 és 2021 közötti időszak fejlődését vizsgáló listán Szeged a tizedik, Békéscsaba a 17. A jelentésben ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vizsgált 7 év alatt mindegyik megyeszékhely jelentősen fejlődött, átlagosan 10,9 indexpontot javítva 2014-hez eredményéhez képest.