Védik a halállományt az itt telelő kormoránoktól

Nem a kárókatonák gyérítése az elsődleges cél, ismételten a nagyobb tömegeket szeretné távozásra bírni a vármegyei horgász szövetség. Az itt telelő állomány jelentősen veszélyezteti az őshonos halfajokat is.

Tábori Szilvia

A halgazdálkodók feladata megvédeni a térségi vizek halait az itt telelő kormorán csapatoktól. Archív fotó: Török János

A nagyobb – ötven feletti létszámú – kárókatona csapatok megérkezésének hírét már december első napján jelezte a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége.

Ahogy az eddigi években, úgy idén is folyamatosan gyérítik az állományt a hozzájuk tartozó vármegyei vizeken. Ennek fontosságáról Oláh Szabolcs, a HECSMSZ elnöke jelentőségéről korábban lapunknak azt mondta, egyetlen kormorán akár másfél kilogramm halat elfogyaszt egyetlen nap alatt, ős- és idegenhonos fajokat egyformán.

Az elmúlt négy-öt év enyhe téli hónapjaiban gyakran 2-300 vándorló egyed telepszik meg a térségi vizek nyugalmasabb területein. Ám nem csupán a nagy mennyiségű halfogyasztással veszélyeztetik a térségi állományt, a nagyobb méretű halakat súlyuk miatt csupán megsebesítik kampós végű csőrükkel. A megsebzett egyedek fertőzése pedig gyengítheti a vizek élővilágát.

Riasztás engedéllyel

Kormorán néven is sokak által ismert, viszonylag gyakori faj állománya korábban már jelentősen növekedett. Ősszel az itthoni populáció egyedei mellé északabbról érkeznek csapatok. A vizek befagyásával a madarak jelentős része déli irányba vonul, a be nem fagyó vizeken azonban sok példány áttelel. Egyike a hazai madárfauna azon tagjainak, amely jelentős károkat okozhat a halastavakon gazdálkodóknak; akár egy 50 centiméteres halat is képes lenyelni. A fákat is károsítja, amelyeken nagy számban fészkel. Azok ugyanis az ürüléküktől teljesen kiégnek.

A vándorló madarak károkozásakor a halgazdálkodók kérhetnek riasztási engedélyt a természetvédelmi hatóságtól. A rendelet szerint, ha egy helyen legalább ötven nagy kárókatonát észlelnek, amelyek a kisebb hanghatásokat már megszokták, akkor használható lőfegyver. De riasztáskor és gyérítéskor figyelembe fontos figyelembe venni az adott területen élő egyéb madárfajok jelenlétét, védelmét.

Összehangolt munka

A vármegyei horgász szövetség már tavaly is összehangolt riasztásokat szervezett az atkai és gyálai holtágakon, illetve a Tiszán és a Maroson. Mindig a természetvédelmi hatóságok engedélyével és az illetékes vadásztársasággal egyeztetve. Idén a halőri csapat, sok helyen a horgászok segítségével vármegyeszerte követi a kormorán csapatok mozgását. A folyószakaszok magas vízállása miatt a madarak csak gyülekező, éjszakázó helyként jelennek meg az ártéri erdőkben, a zavaros víz a folyókon és a mentetlen oldali holtágakban is megnehezíti számukra a táplálkozást, így a zárt vizekre vonulnak napközben. A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének halőrei is ide koncentrálnak, mind az Atkai holtág, mind a Gyálaréti holtágak területén végeznek riasztást, ezen felül a Maty-éri víztározón is sikeres gyérítésekről számoltak be a szövetség közösségi oldalán.

A klímaváltozás következménye

Oláh Szabolcs ezúttal is fontosnak tartotta hangsúlyozni, főként nem a hazánkban fészkelő törzsállomány jelent gondot. A klímaváltozás okozta enyhe teleken a vándorló madarak nem vonulnak tőlünk délebbre, inkább átvészelik a térségben a téli hónapokat. Nagy létszámuk, tömeges jelenlétük miatt kell újra és újra elriasztani őket.