2024.03.07. 20:56

Európai ügy a nemzeti kisebbségvédelem – Fotók

A kettős állampolgárságról szóló, 2004. december 5-ei népszavazásnak nem lett volna szabad bekövetkeznie – jelentette ki Szili Katalin Szegeden. A rendezvényen Kalmár Ferenc pedig többek között azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy.

Varga Anna

Az őshonos nemzeti kisebbségekről szólt a Közéleti Kávéház estje. Fotó: Gémes Sándor

A nemzet gerincét megtörő történés volt", hogy az akkori kormánypártok a "nem" mellett kampányoltak – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Közéleti Kávéház beszélgetésén a Somogyi-könyvtárban. Az MTI tudósítása szerint felidézte korabeli álláspontját, amely szerint ha már az akkori kormánypártok a rendszerváltást követően elmulasztottak foglalkozni a témával, a választók lelkiismeretére kellett volna bízni a döntést. Úgy fogalmazott, a szocialista párt – amely ma már "gyakorlatilag a megszűnés szélén van" – azóta is issza akkori döntésének levét. A határon túli magyarok úgy érezték, a "nem" mellett kampányoló balliberális oldal kiszolgáltatta őket a többségi társadalomnak, gyakoriak lettek az olyan megjegyzések: "ti még a sajátjaitoknak sem kelletek

– mondta Szili Katalin.

A miniszterelnöki főtanácsadó szerint legalább odáig kellene eljutni 104 évvel a trianoni döntés után, hogy tisztázzuk, mit értünk az alapfogalmakon. Azt mondta, a szomszédos országok politikusaiban gyakran zsigeri félelem él a magyarsággal szemben, így az autonómia igényét az elszakadással azonosítják.

Európai ügy a nemzeti kisebbségvédelem – Galéria: Gémes Sándor

Noha az európai uniós szubszidiaritás elvének tökéletesen megfelel, hogy az adott közösség maga dönthessen saját ügyeiről

– hangsúlyozta a politikus.

Kitért arra is, hogy Ukrajna 2017. szeptember 1-jétől az EU társult országa, öt nappal később mégis elfogadták az új oktatási törvényt, amely megfosztotta a nemzeti kisebbségeket az anyanyelvi oktatási lehetőségétől, majd jelentős jogszűkítéssel jártak a nyelvtörvény vagy a kisebbségi törvény intézkedései is. Hozzátette, tavaly decemberben a magyar kormány határozott fellépésének köszönhetően sikerült ugyan némi engedményt elérni.

Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpoltikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott a szomszédos országokkal létrehozott kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok munkájáról elmondta, Ukrajnával 2011-ben volt a legutóbb plenáris ülés, de az sem végződött jegyzőkönyv aláírásával, és Romániával is nehezen haladnak a tárgyalások.

Ugyanakkor Szlovéniával és Horvátországgal folyamatos az egyeztetés, ennek meg is vannak az eredményei

– hangsúlyozta, példaként említve az eszéki magyar oktatási központ kollégiumának megépítését. Hozzátette, Szerbiában, a Vajdaságban a nemzeti tanácsok révén széles körű kulturális autonómia valósul meg, és példaértékű a magyar-szerb történelmi megbékélés folyamata is.

Szlovákiával várhatóan április 8-án írják alá a tárgyalások jegyzőkönyvét, eredménytelen maradt azonban az a magyar igyekezet, hogy a kollektív bűnösséget kimondó Benes-dekrétumok előírásait ne alkalmazzák

– mondta Kalmár Ferenc, jelezve ugyanakkor, bízik abban, hogy a Fico-kormánnyal sikerül haladást elérni.

A politikus kifejtette, a szomszédos országokban a nemzetpolitikai kérdésekben – Magyarországgal ellentétben – létezik a nemzeti minimum. Úgy értékelt, hogy az európai és a világpolitika asztalán kell tartani a kisebbségvédelem ügyét.

A nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy

– közölte Kalmár Ferenc.

Kitért arra, kiemelt fontosságú a közösség identitásának védelme, az egyéni és kollektív jogokat egyaránt tiszteletben kell tartani.

Szükség lenne annak elfogadtatására, hogy a nemzeti hovatartozás nem feltétlenül kell, hogy kövesse az állampolgárságot, ahogy annak elismerésére is, hogy a nemzeti kisebbségek az adott ország államalkotó közösségei

– mondta.