2024.03.30. 07:00
Új és örök szövetséget kötött Jézus az emberrel
Húsvét ünnepén a keresztények arra emlékeznek, hogy Jézus kínszenvedése, kereszthalála és feltámadása által megváltotta az emberiséget, legyőzte a bűnt és a halált. A keresztút 14 stációja közül melyik üzenete lehet a leginkább aktuális napjainkban? Kikre vonatkozott a megváltás? Hogyan vihető tovább a húsvét öröme az ünnep után a hétköznapokban? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ lapunknak Thorday Attila, az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánia plébánosa.
Jézus minden kor és kultúra minden egyes emberét megváltotta kereszthalálával – hangsúlyozta a húsvét kapcsán Thorday Attila plébános.
Fotó: Gémes Sándor
Nagycsütörtökön elkezdődött a húsvét örömét megelőző szent Háromnap, az utolsó vacsoráról, azzal együtt az Oltáriszentség alapításáról emlékeztek meg a keresztények.
Jézus meg akarta ülni a hagyományos pászka-lakomát tanítványaival. Azért nevezzük a nagycsütörtöki szentmisét az utolsó vacsora szentmiséjének, mert noha minden szentmise ezt eleveníti fel, mégis a halála előtti napon volt az utolsó olyan együttléte a tanítványokkal, ahol új értelmet adott a zsidó hagyományoknak. Megtörte a kenyeret, majd azt mondta: „ez az én testem, a világ életéért”. A borra, hogy „ez az én vérem, mely értetek adatik”
– mondta el lapunknak Thorday Attila, az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánia plébánosa. E szavakkal új és örök szövetséget kötött Isten az emberrel Jézusban.
Szolgáló szeretet
Evangéliumában János leírta, hogy az utolsó vacsora előtt Jézus megmosta a tanítványai lábát. Ennek emlékére sok templomban a nagycsütörtöki szentmise keretében a pap is megmosta a hívek egy csoportjának lábát.
Ez mindig megható pillanat, a szolgáló szeretet nagyon szép gesztusa
– jegyezte meg Thorday Attila.
A nagycsütörtöki szentmisén elhangzott glória után „a harangok Rómába mentek”, azaz elnémultak az orgonával együtt. A nagyszombati vigíliáig tartó csönd a gyászra, az ürességre, a hiányra utal, ami Jézus halálával bekövetkezett. Ennek jeléül a templomi oltárokat megfosztották minden díszüktől: a virágoktól, gyertyáktól, terítőtől. Több templomban hosszas virrasztást, szentségimádást tartottak.
Az utolsó vacsorát követően Jézus tanítványaival a Getszemáni-kertbe vonult, ahol Júdás árulása után elfogták a jeruzsálemi katonák, ezzel megkezdődött szenvedéstörténete.
A keresztút aktualitása
Nagypénteken Jézus szenvedésére és kereszthalálára emlékeztek a keresztények a keresztúti ájtatosságon. Az esti istentiszteleten a keresztfa előtt fejezték ki a hívek hódolatukat és hálájukat Jézus áldozatáért. A könyörgésekben az egyházi és világi élet vezetőiért, hívőkért és nem hívőkért, más vallásúakért, betegekért, elhunytakért egyaránt imádkoztak.
Az újszegedi plébánia tagjai a Ligetben járták végig a keresztút stációit. Thorday Attila atya megosztotta lapunkkal, hogy a 14 közül melyik stáció jelképes üzenetét érzi ezen a húsvéton a leginkább aktuálisnak.
Amikor Jézust megfosztják ruháitól. Azt gondolom, hogy nyomasztó, ahogy manapság is embereket megaláznak, vádolnak, ellehetetlenítenek, bűnbakká tesznek. Jézus azért vállalta a lemeztelenítést, mert tudta, hogy mi, emberek is hajlamosak vagyunk megalázni egymást. Imádkozzunk azért, hogy mi magunk ne legyünk ennek aktív cselekvőivé, sokkal inkább a gyengék védelmezői lehessünk. Tanuljunk meg együttérezni, óvni embertársainkat!
– hangsúlyozta.
A világ világossága
A nagyszombat lelkiségét a sírba nyugvó Jézus csöndje, szenvedésének és kereszthalálának fájdalma hatja át. Sok templomban ezen a napon őrzik a hívek a szent sírt, Jézus jelképes nyughelyét. Az újszegedi templomban reggel nyolctól este nyolcig folyamatos Biblia-olvasást tartanak, közben a hívek szentgyónást végezhetnek.
Mindig azt mondom, hogy ez a nap ne a leckeírásról, a porszívózásról vagy a főzésről szóljon. Emberségünkben felemelő, ha az egyház liturgiájával együtt lélegzünk, és amit a templomban ünneplünk, azt éljük meg a családi közösségben is. Legyen a nagyszombat a lelki töltekezés ideje!
– hangsúlyozta a plébános.
Az esti vigílián már a világosság sötétség fölött aratott győzelmét ünneplik a templomokban. Ekkor tartják a tűzszentelést, a húsvéti gyertya lángja Jézust a világ világosságaként jelképezi, erről adják tovább a feltámadás fényét. A szentmise keretében „visszatérnek a harangok Rómából”, és Krisztus győzelmének ünneplésére szólítják a híveket, akik megvallják hitüket. Ekkor történik a keresztvíz szentelése is, az egyház új tagjait a szentmise keretében keresztelik meg, majd közülük a felnőttek bérmálkoznak is, illetve első alkalommal a szentáldozásból is részesednek.
A szentségek leginkább azért fontosak, mert ha az ember a pusztában, a sivatagban vándorol, és ott vannak a kutak, akkor balgaság lenne nem meríteni belőlük. Ha a tiszta forrásból merítünk, képesek leszünk utunkat folytatni. A szentségek a sivatagi kutakhoz hasonló erőforrások az életben
– jegyezte meg Thorday Attila.
A nagyszombati szentmise végén a pap a hívekkel kilép a templomból, és a körmenet során mindenkinek meghirdetik Krisztus feltámadásának örömét.
A húsvétvasárnap pedig már teljes egészében annak az örömnek a jegyében telik, hogy a Megváltó legyőzte a bűnt és a halált, ezáltal megajándékozta az örök élet reményével és boldogságával az embert.
Az újszegedi plébánia híveiből alakult Liget Társulat idén is Passiójátékkal ajándékozza meg az érdeklődőket. A bibliai történetet modern formában, tánccal és énekekkel színesítve adják elő a Bálint Sándor Művelődési Házban húsvétvasárnap 15 órakor.
Mindenkit megváltott
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Noé, Ábrahám, Mózes és Dávid Istennel kötött szövetsége még bakok és bikák áldozatának véréből fakadt. Az új és örök szövetség pecsétje azonban Jézus életáldozata.
Ezt már nem lehet felülmúlni, éppen ezért kellene komolyan venni. Az áldozat, a megváltás megtörtént, de mindenkinek személyes feladata, hogy vele is megtörténjen. Megkereszteltek, mégis egyre inkább kereszténnyé kell válnunk. Mindegyikünkben ott a biztos pont, hiszen Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett bennünket, de a mi dolgunk, hogy azzá is váljunk
– magyarázta a plébános.
Isten Krisztusban úgy mutatkozott meg, mint aki emberszerető és a végsőkig szolidaritást vállal. Azáltal, hogy nem szállt le a keresztről, nem mentette meg magát, hanem elment a végsőkig, tudhatjuk, hogy Isten ismeri a szenvedést, átélte a halált, de azt is legyőzte. Azért ment olyan mélyre, hogy az embert kiemelje a legnagyobb sötétségből is. Ebben van a megváltásunk
– hangsúlyozta.
Kikre vonatkozik ez a megváltás?
Isten Jézusban az egész emberiséghez eljött, mindenkit megváltott. Azokhoz is, akik előtte és utána éltek, minden kor és kultúra minden egyes emberéhez. Aki ezt hívő bizalommal fogadja, az meg is tapasztalja
– adta meg a választ a plébános.
Persze sokan vannak, akik elfordulnak Tőle, akik a saját gazdagságukat nagyobbra tartják, mint amit Jézustól kaphatnak. Ha nagyobb az ellenszél, valahogy világosabban ragyog az érték. Ha nincs ellenszél, hajlamos ellangyosodni az ember. Európa már kétszáz éve ennek veszélyében él, és sajnos még mindig nem ébredt fel. Persze sugárzó emberek körül manapság is derűs életek és virágzó közösségek alakulnak
– tette hozzá Thorday Attila, aki a húsvét utáni időszakra vonatkozóan jó tanáccsal is szolgált olvasóinknak.
Jézus él és szeret bennünket. Amire tanított, azt nem elég tudnunk, hanem a gyakorlatban is folytatnunk kell. Mindenekelőtt az irgalmasságot kellene jobban gyakorolnunk a hétköznapokban
– hangsúlyozta.
Az öröm útja
Az újszegedi templom falán a keresztút stációi alatt egy különleges, szintén 14 állomásból álló dombormű-sorozat is megtekinthető. Ez nem más, mint az öröm útja, amelyet húsvét és pünkösd között járnak majd végig a hívek csütörtökönként este fél hattól.
Az öröm útjának stációi azt veszik sorra, hogy a föltámadt Krisztus kiknek jelent meg, mit mondott például a halászoknak, Mária Magdolnának vagy Tamásnak. A sorozat három éve került a templomunkba. A Csillag börtön egyik hitre tért fogvatartottja készítette a domborműveket a nemrég elhunyt Simon András grafikusművész rajzai alapján
– mondta el Thorday Attila.
