2024.04.21. 15:25
Gyerekekkel kerámiáztunk Bordányban – Galéria
A két órás kezdés előtt még bőven van időnk beszélgetni. Huszonöt évet kellene összefoglalni fél órában, mielőtt megérkeznek a gyerekek. Lehetetlen vállalkozás, főleg ha a beszélgetőpartner soha nem fogy ki a mondanivalóból. Örömmel és élvezettel beszél pályájáról, a tanításról, a gyerekekről, ismert és híres művészekről, köztük Cs. Pataj Mihály festő- és grafikusművészről, Varga Mátyás díszlettervezőről, akiknek sokat köszönhet, akik fontos szerepet játszottak életében. Most viszont azért vagyunk itt, Bordányban, az általános iskola névadójának egykori szolgálati lakásában, hogy életének egyik legfontosabb állomásáról beszélgessünk. Kettőkor kezdődik a kerámiaszakkör.
A szerdai a lányos nap a bordányi iskola kerámia foglalkozásán. A hét másodikos lány mellett egy fiú, a negyedikes Nikolász dolgozik.
Fotó: Karnok Csaba
A szegedi Kiss János porcelánkorongozó és kerámiakészítő 2000-ben vállalt el egy fél állást a bordányi Ádám Jenő Általános Iskolában. Annyira megszerette a falut és az iskolát, hogy itt ragadt. Ez lesz a 25. éve, hogy az intézményben tanít, de egyben az utolsó tanéve is, nyugdíjba készül. De ne szaladjunk ennyire előre. Az iskola udvarán álló épületben vagyunk, ami érdekes módon nem a tankerületé, hanem az önkormányzat tulajdona. Ez volt a névadó, Ádám Jenő szolgálati lakása, és itt tartja foglalkozásait Kiss János.
| Névjegy Kiss János tanulmányait a 602-es számú ipari szakmunkásképző iskolában végezte, porcelánkorongozó és kerámiakészítő. Az SZTE JGYPK Rajz-művészettörténet Tanszék oktatója 1981-től napjainkig. Díjak, ösztöndíjak: Kézműves Oklevél, 1991 Miniszteri dicséret, Pro Juventute oklevél, 2005 Paraszupersztár - kisplasztika - 1. helyezett, 2021 Honor Pro Labore IV. fokozat. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének 44 éve tagja. Magáról és munkásságról így vallott: Negyvenhárom éve adom át szakmai tudásomat Szegeden, a Tanárképző Főiskolán (ma Juhász Gyula Pedagógusképző Kar). Emberséggel próbálom tanítani szakmámat, sokszor emberfeletti, erőmet meghaladó fizikai terhelés mellett. Hitem a szakmában töretlen, és az sokszorozza meg, hogy vannak tanítványaim, akik ezt továbbviszik. Talán az élet is minősít majd engem, mint a tűz a kerámiát. |
Fotó: Karnok Csaba
Hétfőtől szombatig
Hétfőtől szombatig várja itt a diákokat. Akik nem helyiek, azokkal szombat délelőtt foglalkozik. Szegedről, Üllésről, Mórahalomról is érkeznek ilyenkor növendékei, és ilyenkor jönnek azok is, akik már elhagyták az általános iskolát, de a kerámiázást még nem. A beszélgetésünk, mit Kiss János élete, két szálon fut. Egyszerre mesél életéről és a bordányi munkájáról. Az ő élete úgy ágazik kétfelé, hogy egyik fele Szegedre köti a tanárképző főiskolához, (most rajz-művészettörténet tanszék), ahol 43 éve oktat, a másik pedig ide, Bordányba. Munkáját 2008-ban „Bordány kultúrájáért” díjjal ismerték el. Azt mondja, úgy érzi, a faluhoz tartozik.
| Amire büszkék vagyunk Kiss János többek között arra a legbüszkébb, hogy a közelmúltban a bordányi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola grafika és festészet, valamint szobrászat és kerámia tanszakos diákjainak munkáiból nyílt kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A gyerekek most először állították ki munkáikat a falu határain kívül. Az intézményben 1997 óta folyamatosan működnek a tanszakok, 125 tanulója van művészeti iskolának. |
Lányos csapat és Nikolász
A szerdai foglalkozásra elsőként Nikolász érkezik, az egyetlen fiú és az egyetlen negyedikes. Ebben a tanévben 47 diákja van, de volt olyan év, amikor volt száz is. A kedd a fiúsabb csapat, a szerda a lányos, heten érkeznek. Anyák napi ajándék, szívecske készül. Kézzel nyújtják a gyerekek az agyaglapot.
Kinek segítsek még?
– kérdezi a tanár úr.
Senkinek, mert mindenki ügyes
– válaszolja Sipos Anna.
Fotó: Karnok Csaba
Az anyák napi kerámiakészítés a forma kivágásával és a díszítéssel folytatódik, meg azzal, hogy az újságíró is beszáll a munkába a lányok legnagyobb örömére.
Értékelés és jutalmazás
A másodikos lányok lelkesen dolgoznak. Juhász Léna aprólékos türelemmel apró bogyókat formáz és azzal rakja körbe a szívet. Ottlik Vivien Lara pihenésképp táncol egy kicsit, büszkén mutatja meg tudását. Egy idő után lazul a fegyelem, előkerül az uzsonna. A kétórás foglalkozás végén értékelés és jutalmazás következik, egy tábla csokoládé kerül elő az egyik polcról. A szívecskék egy héten át száradnak, a következő alkalommal kifestik, majd az iskola kemencéjében kiégetik és végül lemázazzák. A lányok azt ígérik, az újságíró félbehagyott szívecskéjét is befejezik majd.
Gyerekekkel kerámiáztunk Bordányban – Galéria: Karnok Csaba
