1956. október 20.: „Vihar van Szegeden, pusztító vihar”

– Vihar van Szegeden, pusztító vihar – hallottuk az imént a hivatalos Budapest szócsövében. Valóban, vihar van Szege­den, ámbár nem a természet erőinek, hanem az ifjú lelkek lázadásának elemi vihara – hangzott el 1956. október 20-án, a Szabad Európa Rádióban. Gallicus álnéven Mikes Imre, a rádió müncheni munkatársa, politikai kommentátora elemezte a szegedi eseményeket. Négy nappal korábban bontott zászlót a bölcsészkaron a MEFESZ, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, aminek a léte önmagában kihívást jelentett a pártállami diktatúrának.

Béremelést követeltek

Először október 20-án, a 13.00 órakor kezdődő hírösszefoglalóban számolt be az adó arról, hogy Szegeden forrnak az indulatok. Jellemző a korra és a lassan csordogáló hírekre, hogy az új szervezet nevét is tévesen, MEFOSZ-ként emlegetik. Az egyetemisták követeléseit azonban alaposan ismerik. Nemcsak az egyetemi oktatás reformjával kapcsolatos igényeket olvassák be, hanem a politikaiakat is: „Teljes szabadságot követeltek a sajtónak, kívánták a halálbüntetés eltörlését, az állami fizetések felső határának megállapítását, az alacsony bérek felemelését.”

Szeged a világsajtóban

Október 23-ra virradva a szegedi eseményekkel már a világsajtó is foglalkozott. A rádió hírösszefoglalójában a kor legnevesebb napilapjait szemlézi. A New York Herald Tribune európai, párizsi kiadása arról ír: „A mozgalom Budapest, Szeged és Pécs egyetemein indult meg. Ez legutóbbi fejleménye annak a lázas izgalomnak, amely nemcsak az egyetemeket, hanem a többi, egyéb fokozatú iskolákat is átjárta.” Az egyetemisták kö­veteléseivel volt tele a francia, az olasz és a nyugatnémet sajtó is. Az olasz lapok közül elsőként a Vatikán félhivatalos újságja, az Osservatore Romano adott hírt a szegedi eseményekről. A lap hangsúlyozta, hogy a DISZ-ből kilépő 3000 szegedi diák önálló és független ifjúsági szervezetet hozott létre.

Időutazás az ötvenes évekbe

A Szabad Európa Rádió 1956-ban sugárzott adásait átjátszóállomásokon rögzítették és csak azért maradtak fenn, mert a német kormány a forradalom leverése után vizsgálatot indított, hogy tisztázzák, milyen szerepet játszott az eseményekben a müncheni adó. Ennek köszönhető, hogy nemcsak a hírek, hírösszefoglalók, kommentárok, hanem a korabeli zenés műsorok és vetélkedők is fennmaradtak az utókornak. A 60 szalagból álló hanganyag évtizedekig egy pincében porosodott. Az Első Pesti Egyetemi Rádió „SZER56” projektjében most ezek, a digitalizált felvételek kerülnek adásba. A műsorfolyam eper.elte.hu honlapon érhető el november 12-ig.