190 éve hunyt el Szeged első polihisztora

Farkas László, a Dugonics Társaság tagja már 1937-ben összefoglalta Vedres István mérnöki életművét. Kiss Ferenc erdőmérnök a szegedi erdők nagyapjának nevezte és Bálint Sándor is többször hivatkozott műveire – hangsúlyozta Nagy János Miklós igazgató.

Tehetséges szegedi család

– Vedres István családja nagyon tehetséges emberekből állt, a mai napig élnek közöttünk leszármazottjai. Kétszáz éve, amikor megünnepelték a mérnök születésnapját, még a korabeli Népsport is megemlékezett róla. Nem véletlen, ugyanis Vedres a mindennapos testgyakorlás jelentőségét több írásában megfogalmazta. Az építész sokoldalúságát jelzi, hogy földmérő, vízépítő mérnök, urbanista, erdész és író volt egy személyben – részletezte Nagy János Miklós.

Hozzátette, innovatív, nyughatatlan lélekként igyekezett mindenből értéket varázsolni. Alaposan, lelkiismeretesen végezte munkáját, ebben kiváló alkotótársakra lelt a városban. Szeged egyik első városépítészeként olyan gazdag épített örökséget hagyott ránk, amely önmagában is elég alapot szolgáltat arra, hogy minden évben megemlékezzünk róla november 4-én. Városképben, fásításokban, árvízvédelmi művek építésében gondolkozott, a folyók által szabdalt Szeged környéki táj élhetőbbé tételén munkálkodott.

Kórháztól a városházáig

Vedres István épületekben és terekben gondolkozott, szakrális épület, kórház és pompás paloták mutatják építészi nagyságát Rókustól a Palánk városrészen át Szőregig.

– Szociális érzékenységét jelzi, hogy a rókusi közkórházat, és az egykor mellette álló, régi rókusi templomot is ő tervezte. Az 1879-es nagy árvíz után építették át a megrongálódott városházát, amely az egykori Piac, mai Széchenyi tér állt – fogalmazott Nagy János Miklós, aki kiemelte, Vedres a régi szegedi városházán a dunántúli kastélyépítészet elemeit használta fel. Gróf Apponyi Albert hőgyészi uradalmában élt két éven keresztül, dunántúli tapasztalatait hozta magával akkor Szegedre.

A lelkes mérnököt foglalkoztatta a futóhomok megkötésének problémája, ami akkoriban Kistelek térségében sok fejtörést okozott. Ehhez kapcsolódóan erdősítési munkák tervezésében vett részt Kistelektől Szegedig. Idejében felismerte Szeged gazdasági jelentőségét, tisztában volt vele, mennyire fontos, hogy a Maroson úsztatott kősót és fát megfelelő módon raktározhassák. A téglából épült szegedi vár falaira egy magtárszerű felépítményt álmodott, ezzel adott volna új funkciót a régi épületnek. Felsővároson, az Etelka-sor neve máig őrzi a Vedres által egykor a területre telepített Etelka-erdőt.

Kiváló szakemberek éltetik

– Iskolánkban szeptemberben kezdődött a hetvenegyedik tanév, amelyben építőipari szakembereket képzünk. Korábban jobbára országosan, ma már egész Európában dolgoznak szakembereink. A végzett technikusok elsősorban német nyelvterületen tudnak elhelyezkedni, de több földrészen képesek maradandót alkotni. Megszámlálhatatlan azoknak a tudósoknak és mérnököknek a sora, akik nálunk nevelkedtek. Úgy gondolom, magas színvonalú oktató-nevelő munkánkkal őrizhetjük méltóképpen Vedres István szellemi hagyatékát – mondta lapunknak Nagy János Miklós.