Farsang: Népszokások nyomában + kvíz

A cikk végén tesztelheted is a tudásod a témában.

Hamvazószerda

Idén február 17-én, azaz ma van hamvazószerda, amely egy mozgóünnep, mely a nyugati kereszténységben a farsang végét és a böjt kezdetét jelöli. A hamvazószerda húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. Legkorábbi lehetséges dátuma február 4., legkésőbbi március 10. Eredetileg vezeklésként hamut szórtak a fejükre, később egyházi szertartásként általánossá vált a szokás. Egyes magyarázatok szerint a halandóságunkra emlékeztet a hamvazkodás: Porból lettél, porrá leszel. A hamvazószerdát nevezik még szárazszerdának vagy böjtfogadó napnak is. Hiszen lezárul a farsangi időszak, a mulatságban és finom falatokban való tobzódás után jön a 40 napig tartó böjt, mely a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra készít fel.

Farsang

A farsanghoz igen sok szokás kötődik, mely tájegységenként is változó. A farsang vízkereszt után veszi kezdetét, ez a jelmezöltés, a bálak és a lakodalmak időszaka is. A farsanghoz kapcsolódó szokások közül a párválasztásnak kiemelt szerepe volt a farsangi táncmulatságokban, játékokban. A fiatalabbak esetben legénnyé avatási ritulékat tartottak, jelezve, hogy most már megérettek az udvarlásra, míg az idősebbek esetében, akik nem nősültek meg vagy találtak férjet maguknak, azokat is figyelmeztették, hogy ideje megházasodniuk.

„Szegeden is hamvazószerdán volt szokás a tuskóhúzás. Maszkos felvonulást rendeztek, egy legény ostorral hajtotta a menetet. A farsangkor férjhez nem ment lányok ablaka alatt különösen nagy lármát csaptak. A tőkét, a tuskót is ilyen háznál hagyták, miközben a következőt kiabálták: Ij ju, ju, ju, vén ju,

Kimarattam a farsangbu!” (Forrás: arcanum.hu)

A farsangi időszak a nagy lakomák időszaka is. A bőséges falatozást egyrészt az eljövendő jó termés zálogának tartották, másrészt készültek a 40 napos böjtre. A farsangi mulatságok farsangfarkán, azaz a végén teljesedtek ki igazán. Ilyenkor sokat kellett enni. Szeged környékén zsíros ételeket főztek, főként sok húst, pogácsát fogyasztottak, a vasárnapi menünk pedig kimaradhatatlan része volt a fánk. A lányos házhoz érkező legényeket ezzel kínálták, akik nemcsak a fánk ízére és állagára figyeltek, hanem a lány viselkedésére is: hogyan kínálja meg őket, s ebből vonták le a következtetésüket, hogy érdemes-e udvarolni, megkérni a lányt, viszonozza-e a vonzalmat.

A farsang másik fontos részét képezték a jelmezes mulatságok. A karneváli szokás nem magyar sajátosság (a carne vale jelentése: búcsú a hústól), gondoljunk pl. a velencei, riói karneválra vagy a mardi gras-ra. A jelmeznek szimbolikus jelentése volt, a maszkkal ráerősíthettek meglévő jó vagy rossz jellemvonásaikra, vagy épp ellenkezőleg, személyiségükkel ellentétes jelmezt ölthettek fel. Nem volt ritka az sem, hogy a fiúk lányos vagy menyasszonyi ruhát öltöttek, a lányok pedig férfi ruhába bújtak, de az ijesztő, félelmetes figuráknak is megvolt a funkciójuk. A zajos farsangi ünneplésnek télűző funkciója is volt, a rémisztő figurák pedig a tél elijesztését szolgálták. De az egymással való tréfálkozás, bolondozás is megengedett volt ilyenkor.

A téltemetés része volt a kiszebáb égetése is, mellyel nemcsak a hideg időjárástól kívántak megszababdulni, hanem minden rossztól, bajtól is.

Torkos csütörtök

Eredetileg hamvazószerda előtti csütörtököt nevezték annak, Magyarországon ez ma már a hamvazószerda utáni csütörtök. Ennek lényege, hogy a farsangról megmaradt ételeket még gyorsan elfogyasszák a böjt megkezdése előtt.