Felújított vallási tárgyak és Löw Lipót öröksége

A Szegedi Zsidó Hitközség fennállásának 240., Löw Lipót születésének 210. évfordulója alkalmából rendeztek Löw Lipót és öröksége címmel konferenciát és emlékkiállítást a hitközség Gutenberg utcai székházában május 20-án.

Az előadásokat egy kiállítás szakította meg, amelyen az új zsinagóga avatási és a még meglévő vallási tárgyait, továbbá a kivitelezéssel kapcsolatos dokumentációkat tekinthették meg a résztvevők. Kiállították Baumhorn Lipót tervrajzát is az épületről.

Az esemény – amelyet Heisler András, a Mazsihisz elnöke nyitott beszédével – a neves szegedi rabbi munkássága köré szerveződött. Löw Lipót, majd fia, Löw Immánuel több mint 90 évig, 1850-től 1944-ig szolgálták Szeged zsidó közösségét. Löw Imánuel szomorú sorsáról és a zsidóság Szeged életében, fejlődésében betöltött szerepéről is képet kaphatunk a zsinagóga kiállításán.

Emlékplakettek

Pataricza Dóra történésznek és Oszkó Ágnes Ivett művészettörténésznek Löw Immánuel-, Szentgyörgyi Anna projektmenedzsernek Löw Lipót-emlékplakettet adott át Buk István, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke. Pataricza Dóra online jelentkezett be Turkuból és tartotta meg előadását Szeged zsidó építészeti hagyományairól.

Igazi 21. századi élmény volt, amint bemutatta a hallgatóságnak Finnországból a hitközség Baumhorn Lipót-tervezte épületét, amelynek dísztermében ültek, a Róth Manó-féle üvegablakokkal. Oszkó Ágnes Ivett a szegedi új zsinagóga szimbolikájáról beszélt. Löw Lipót munkásságával, beszédeivel, szerepével a zsidóság emancipációjában Radnóti Zoltán főrabbi, a Budapesti Zsidó Hitközség Rabbiságának igazgatója, Glässer Norbert, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa és Zima András, az OR-ZSE egyetemi docense foglalkozott.

Kegytárgyak

A konferencia utolsó előadását kézzelfogható – jobban mondva megcsodálható – tárgyak uralták.

A szegedi zsidósághoz, illetve Löw Lipóthoz kapcsolódó kegytárgyakat mutatott be Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója.

A Löw Lipótnak ajándékozott serleget és Bibliát, valamint az emlékére kihímezett Tórapólyát felvételen tekinthették meg a résztvevők. A helyszínre hozták viszont az új zsinagóga közelmúltban felújított kegytárgyait.

Ünnepeken használják

– Ezeket a tárgyakat nem használtuk. Egy szekrényben elzárva várták, hogy felújítsák azokat, amit kizárólag a közösség adományaiból sikerült megoldani. Három pajzsot, két Tóra-koronát és egy Tóramutatót tudtunk most felújíttatni, a munkát Boros Györk András ötvösmester és Kormos Tivadar ötvös végezte. A tárgyak eszmei értékét nehéz lenne meghatározni, 1852 és az 1900-as évek közepe között készültek – foglalta össze lapunknak Kendrusz Attila, a hitközség vallási vezetője. A Tóra-koronák kapcsán Torozsi Zsuzsanna előadásából tudtuk meg: zsidó asszonyok már a 10. században díszítették a Tóra-tekercset ékszereikkel. A díszteremben szintén kiállított avatási Tóraszekrényfüggöny pályázati pénzből, a Tóraékszerek közösségi adományból újultak meg.