1782-től van templom Kisteleken – Fotók

– Soha nem lopták még el, mindenki tudja Kisteleken: a kántor és a hitoktató biciklije szent – mondta nevetve Harmat József kántor és hitoktató, mikor a Szent István-templomnál a megbeszélt helyen, a sekrestyei bejáratnál találkoztunk vele Frank Yvette fotós kolléganőmmel. Rögtön korrigált is kicsit, mert egyszer elvitték a kerékpárját, viszont a szomszédos ABC-nél felismerték, rákérdeztek a tolvajra, aki ezért azonnal visszavitte a templomhoz.

Kezdetek

– Oklevél 1420-ban említi először a Kistelek nevet. A terület a török időkben elnéptelenedett, Mária Terézia telepítette be újra, 100 családdal, a kisteleki pusztát. Az ideköltözöttek tapasztalták, hogy a homokos talaj elsőrangú a szőlőtermesztésre, viszont arra is rádöbbentek, hogy nincs templom, ahol a vallásukat gyakorolhatják. Mind katolikusok voltak. Leszármazottak többé-kevésbé most is itt élnek közöttünk a városban – kezdte a település históriájával a templom történetét Harmat József.

Hozzátette: 1747-ben a Félegyházi útnál a postaállomás és a csárda mellett hét szállás állott.

Templomok

– Teljesült az óhajuk, Christovic Imre csanádi megyés püspök 1778-as szegedi kánoni látogatásakor megállapodott a várossal mint kegyúrral plébánia létesítéséről Kisteleken, ami még abban az évben megvalósult. A miséket 4 éven át a plébános szobájában tartották, és a legenda szerint az íróasztala szolgált oltárként – közölte a kántor és hitoktató, eredetileg matematika-ének szakos tanár.

Azzal folytatta: P. Holló Imre piarista atya 1781-ben Szegedtől templomot kért, melyet a városi tanács megszavazott, így épülhetett meg az első templom – 4 méter magas, 10 méter széles, 23 méter hosszú meszelt vályogépület fazsindelyes tetővel –, melyre kis torony is került. Ezt P. Holló Imre már nem élte meg: 1782 januárjában elhunyt, rendtársai az iránta való tiszteletből a leendő főoltár, szentély helyére temették.

Érdekesség, hogy az épület a mostanira merőlegesen helyezkedett el.

A mai Szent István király plébániatemplom 48 méter hosszú, 16 méter széles, toronymagassága 36 méter – az 1929-es magasítás után érte el ezt –, a környék egyik legjelentősebb egyházi épülete, a kisteleki esperesség székhelye, jelenleg Antal Imre plébános, két segédlelkész, káplán, Kovács Zoltán és a nigériai Amanso Brendan Chika szolgál ott. 1825 és 1832 között épült a kegyúr, Szeged város megbízásból Grisszer János és Lipovszky Henrik tervei alapján, Szilber Lajos plébánossága alatt. Állóhelyekkel együtt 2000 ember befogadására képes.

Az Országos Műemlék Felügyelőség 1958-ban műemlék jellegű épületnek nyilvánította, az orgonáját ugyanabban az évben műemlékké.

Vasárnap, telt ház

– A vasárnapi miséken az ülőhelyek megtelnek és népszerű az orgonánk is, melyet az ezeréves évfordulóra, a Millenniumra szereztek be, Soukenik János készítette. Sajnos a tüdeje, vagyis a légzsákja beteg, lyukas, már alig jön ki rajta hang – közölte Harmat József, miközben felkaptattunk a hangszerhez vezető eredeti falépcsőn. Próbálta megszólaltatni, nem sikerült:

– Jaj, szegénykém, de sajnálom – mondta, hozzátéve, a javítás 3,5 millió forintba kerülne. A templom első orgonájáról 1858-ban tesznek említést a dokumentumok, most elektromos hangszer pótolja a betegeskedőt.

A 125 éves orgonával korábban is történt atrocitás: az első világháború vége felé, 1918. június 26-án 58 fémsípját vitték el, rekvirálták, hogy fegyvert csináljanak belőlük.

A négy harang közül a három nagyobb – csak a 2 mázsás úszta meg a kalandot –, a 4, a 6 és a 8 mázsás is hasonló sorsa jutott, azokból ágyút készítettek. Ezeket később újraöntötték, visszakerültek a helyükre, Szent Istvánnak, Szent Péternek, Szent Pálnak és Szent Flóriánnak szentelve, rajtuk domborművel és azzal a felirattal, kikért könyörögjenek, imádkozzanak – szóljanak.

Festmények, szobrok

– A Szent István-templomban számos értékes, érdekes festmény és szobor található, de a szószék is figyelemre méltó – kalauzolt Harmat József. Az épület közepén Buzáth Jolán elemi iskolai tanítónő 1936-os adományából Lisieux-i Szent Teréz oltára áll, „kicsinek lenni és mindent Isten dicsőségére tenni, így válni szentté” felirattal. Szép és értékes dísze a templomnak a keresztút: a 14 faragott tiroli domborművet egy-egy család adományából szerezte be 1924-ben Breisach plébános, míg – továbbra is hátrafelé haladva az időben – 1912 és 1915 között Bicskei Karle János négy új jelenetet festett a névadó Szent Istvánról freskóként a mennyezetre.

– Érdekesség, hogy a mester az érintett tudta nélkül egy jelenetben – István király megalapítja a csanádi egyházmegyét – megörökítette Kramer plébános arcát, aki nehezen egyezett bele, hogy a fizimiskája a képen maradjon – mesélte a kántor. A színes üveg­ablakok a hívek adományaiból készültek 1929-ben, és Szent Istvánt, Boldog Gizellát, Szent Imrét, Szűz Máriát, Szent Józsefet a kis Jézussal és Jézus Krisztust ábrázolják.

A két mellékoltár a Jézus Szíve és a Nagyboldogasszony „névre hallgat”, míg az 1835-ben épült főoltár festménye azt ábrázolja, miként tanítja Szent István a Boldogságos Szűz tiszteletére fiát, Imre herceget.

Orgona és emlék

A templomban sétálva Harmat József arról is mesélt, egy fodrásztanuló és egy fizikus rendszeresen jár hozzá orgonálni tanulni, előbbi egyszer reggel 7 órától este 8-ig vett leckét. Egy elsős kislánytól pedig korábban angyalkát kapott, aki azt mondta: tegye az orgonára, hogy mindig megvédhesse őt.

– A templommal és az orgonával kapcsolatos egyik legmeghatóbb történet tavalyi. Karácsony reggel szedtem össze a kottáimat, készültem az első misére, és a fagyos hidegben elkezdtem kicsit játszani az orgonán. Egyszer csak egy bőrönd, majd egy idősebb vékony nő jelent meg az ajtóban. Közölte: New Yorkból érkezett, 1956-ban a szülei kivándoroltak Amerikába és most keresi a családi gyökereket. Hallotta a zenét, azért jött be. Átölelt és azt mondta: csodálatos élmény számára ez a muzsika, ennél szebb karácsonya még sohasem volt – mesélte elérzékenyülten József.