Szentes és a szecessziós emlékek – Galéria

Szentes lendületes fejlődésnek indult, miután 1878-ban Csongrád vármegye székhelye lett. Mint Sipos Anna művészettörténész megállapítja, ennek köszönhető a szecessziós építészeti tendenciák viszonylag korai megjelenése a városban. Az „első fecs­­ke” Komor Marcell volt, az építész 1897 elején nyerte meg „Magyar szel­­lem” jeligéjű pályaművével a Kossuth tér szomszédságában építendő szálloda és színház tervezését.

A korai magyaros szecessziós alkotás az egyik első, amely Lechner Ödön magyar építészeti stílus megteremtését célzó törekvéseit vidékre közvetítette.

A magyaros szecesszió mellett inkább a geometrizáló irányzatok örvendtek népszerűségnek az építtetők körében, több lakóház a bécsi szecesszió jegyeit mutatja, de gyakoriak a kristályos, kubusos ornamensek is. A szecesszió irányzata a világháború kirobbanásával sem tűnt el, hanem motívumai sematizált, leegyszerűsített formában tovább éltek az 1920-as években emelt épületeken is, írja Sipos Anna.

A város ékköve, a Petőfi

Szentesen a 19. század végére megerősödött az igény egy, a kor színvonalán álló szálloda és vendéglő építésére. A város képviselő-testülete úgy határozott, hogy a Zöldkoszorúhoz címzett nagyvendéglő telkén, az ott lévő, rossz állapotú épületek helyére a kor kö­­vetelményeinek és kényelmi igényeinek megfelelő díszes vendéglőt építtet.

A kiírt országos tervpályázatra tizenöt pályamű érkezett, ezek közül Komor Marcell bu­­dapesti építész „Magyar szellem” jeligéjű pályázatát találták a legjobbnak.

Mint Traj Adrián muzeológus kutatásaiból kiderül, az 1897-ben megkezdett épület Kossuth utcai szárnya 1898 októberében készült el, Lakos Imre polgármester pedig bejelentette, hogy e magyaros stílusú építményt a legmagyarabb költő után Petőfi Szállóra keresztelik.

A második ütemben a Petőfi (volt Úri) utcai szárny épült föl 1899 áprilisának végére. A tekintélyes saroképület Kossuth utcai szárnyának földszintjén kávéház, sörcsarnok, étterem és kocsma, az emeleten a vendéglős lakása és 33 vendégszoba kapott helyet. A Petőfi utcai szárny emeletére három bérlakás és különféle egyleti helyiségek, a földszinten öt üzlet, az udvari szárnyba pedig a színház került.

A Petőfi az utóbbi években kezdte visszanyerni régi pompáját, miután évekig szinte romokban hevert. Az épület egyik része Szecessziós házként újult meg, de a végéhez közeledik a Tóth József Színház és Vigadó felújítása is.

Építészeti kincsek

A grandiózus Petőfi mellett számos nyoma van a szecessziós stílusnak Szentesen: ilyen az egykori Református Kör Kiss Bálint utcai épülete, a Kálvária temető kápolnája, a felsőpárti református templom, az Erzsébet téri katolikus is­­kola épülete vagy az azzal átellenben épült Járásbíróság. Ezek az első világháborút megelőző években készültek el a városban, magukon hordozva a szecesszió stílusjegyeit.

De nemcsak középületek, lakóházak is készültek a szecesszió jegyében. Mint Traj Adrián rámutat, klasszikus értelemben véve a szecesszió a 19. és 20. század fordulóján virágzó művészeti stílus, így szecessziós építészetről az első világháború kirobbanásáig szoktás beszélni. A muzeológus kutatásaiból kiderül, Szentesen több két világháború között épült lakóházon is megtalálhatóak még szecessziós ornamensek, igaz, sok­­kal egyszerűbb, síkszerűbb for­­mában, a szecessziós építészet másodvirágzásaként.

Több házon is megtalálhatóak voltak ezek a jelek, az Ady Endre és az Arany János utcában is több ilyen stílusú ház állt, de a Farkas Mihály, a Szent Anna és a Horváth Mihály utca házai is hordoznak ilyen jegyeket.

Nemzetközi utakon

A tartalom és a forma közeledését hozó, hangsúlyos színeket és lekerekített formákat használó különleges építészeti stílus ma is meghatározó Szentesen, a város manapság is igyekszik megőrizni szecessziós örökségét.

Annak érdekében, hogy a nagy­­közönség is jobban megismerje a település épített örökségét, Szentes tavaly csatlakozott a Réseau Art Nouveau Networkhöz. A szer­vezetnek többek között Barce­lona, Havanna, Bécs vagy a lombard régió is tagja, a szűkebb környezetünkből pedig Budapest, Szeged, Nagyvárad és Szabadka is csatlakozott. A hálózat célja, hogy tudatosítsa az emberekben a szecessziós örökség kulturális jelentőségét.

A város egy másik szakmai szervezethez is csatlakozott, a barcelonai székhelyű Art Nouveau European Route célja szintén a szecessziós örökség nemzetközi szintű megóvása, ezenfelül azonban a kulturális turizmust is támogatja.

A városban abban bíznak, hogy ezen nemzetközi kapcsolatok se­­gítségével a szélesebb közönség számára is megismerhetőek lesznek a város szecessziós látnivalói.