Bálint Sándor volt a legszögedibb szögedi

Kevesen ismerték nála jobban a magyar nép szakrális hagyományvilágát. Egész életében a magyarsághoz és a Kárpát-medencei népekhez kötődő vallási tradíciókat gyűjtötte: a katolikus szokások mellett a református, evangélikus, görög katolikus, ortodox rítusokat éppúgy számba vette és elemezte, mint a szlovák, szerb, román, német, ruszin népszokásokat.

Európai látókörű, tudományos munkásságában mindig újító és nyitott szellemű volt, és közben szinte már gyermeki ragaszkodással kötődött a katolicizmushoz és szegedi-alsóvárosi gyökereihez: a szegedi földhöz, a szegedi néphez – fogalmazott Bálint Sándor szellemi környezetéről Miklós Péter eszmetörténész, a Kodolányi János Egyetem címzetes professzora.

A néprajz professzora volt

A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum szakmai tanácsadója rámutatott: az 1904. augusztus 1-jén szegedi parasztpolgári családba született, középiskolai tanári oklevelet, majd doktori fokozatot, később egyetemi magántanári címet szerzett a szegedi egyetemen, amelynek később néprajzprofesszora lett.

– Bálint Sándor az 1930-as években kapcsolatban állt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumával, amelynek többek között az akkor szegedi egyetemi hallgató Radnóti Miklós is tagja volt. Egy korabeli, a Dóm téren készült csoportképükön ott van Bálint Sándor is, amint Radnóti egyik karjával a válla alá vonja. Évtizedekkel később úgy emlékezett a költőre, hogy „kevés tisztább, emberségesebb embert” ismert nála. A Szegedi Fiatalok által kiadott, Buday György rajzaival díszített, zsebkönyv méretű Szegedi kis kalendárium több kötetében is Bálint Sándor népdalgyűjtését adta közre – számolt be lapunknak.

Temetéséről is jelentés készült

Miklós Péter kiemelte: a koalíciós években – amit manapság a történettudomány joggal Magyarország szovjetizálása időszakának nevez – politikai szerepet is vállalt. 1945 novemberében az akkoriban a polgári erőket tömörítő gyűjtőpárt, a választásokon győztes Független Kisgazdapárt csongrád-csanádi listájáról jutott a Nemzetgyűlésbe.

– 1945 elejéről a Keresztény Demokrata Néppártnak, majd a Barankovics István vezette Demokrata Néppártnak volt tagja. Mivel a szervezet a megszálló szovjet csapatoktól nem kapott működési engedélyt, politikusai a kisgazdapárt jelöltjeként indultak a választáson. Az 1947. augusztusi voksoláson viszont már a párt országos listájáról nyert parlamenti mandátumot. Lemondott azonban képviselőségéről 1948 decemberében, Mindszenty József bíboros letartóztatása után – hívta fel a figyelmet Bálint Sándor politikai tevékenységére az eszmetörténész.

Hozzátette: bár a közélettől és a politikai színtértől visszavonult Bálint Sándor, de Rákosi Mátyás, majd Kádár János kommunista diktatúrája eltávolította az egyetemi katedráról.

– Az 1960-as évek közepén, mondvacsinált ürüggyel, bírósági perben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, mert „rendszerellenes” könyveket hozott haza Nyugat-Németországból, köztük egy Nagy Imre valós történeti és politikai szerepét bemutató munkát, és ezeket olvasta, kölcsönadta barátainak, akik közül többen besúgók voltak. Az ítélet után az egyetem is fegyelmi eljárást folytatott ellene. Bálint Sándor a sorozatos megaláztatások és a megbélyegzés után nyugdíjazását kérte. A diktatúra hálózata élete végéig, 1980. május 10-ig figyelte, dossziéjának utolsó jelentése a temetésén készült – magyarázta.

Boldoggá avathatják hamarosan

Miklós Péter több kötetet írt és szerkesztett Bálint Sándorról, legutóbb Csapody Miklós irodalomtörténész „Szakralitás és esztétikum. Bálint Sándor és a művészetek” című, csaknem hétszáz oldalas monográfiája megjelentésében működött közre. Úgy véli, a katolikus egyház tisztelettel őrzi Bálint Sándor emlékét.

– Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyés püspök áldozatos munkája eredményeként, amelyet Kiss-Rigó László jelenlegi főpásztor is folytatott, folyamatban van boldoggá avatási eljárása. A szükséges dokumentumok az Apostoli Szentszék előtt vannak, a félezer éves szeged-alsóvárosi ferences templom hívei imádkoznak közbenjárásáért. Május elején pedig Ferenc pápa jóváhagyta azt a dekrétumot, amely „Isten szolgája, Bálint Sándor világi hívő, családapa hősies erényeiről” szól. Ezzel személyében újabb magyar boldoggá avatásra készülhet a katolikus egyház – hangsúlyozta a szakember.

Miklós Péter kifejtette: Bálint Sándor egyéni, tudományos és közéleti pályája sokrétű tanulsággal szolgál az utókornak. Hívő keresztény, vallását gyakorló katolikus volt egész életében, akinek a hit megingathatatlanul stabil alapokat teremtett mind tudományos munkásságához, mind rövid kereszténydemokrata politikai tevékenységéhez.