2021.11.26. 17:18
Szabó Franciska alkotói tárlatvezetést tartott Vásárhelyen
Technikai kihívásként indult a láthatósági mellény neonsárga színének megjelenítése, végül a ruhadarab a szociálisan érzékeny művész festményeinek közös jelképrendszere lett. A 67. Vásárhelyi Őszi Tárlat Fiatal Festők Nívódíjas művészének alkotásait az Alföldi Galériában lehet megtekinteni.

Fotó: Tábori Szilvia
Szinte kisajátította festményeihez a nyomtatott, illetve online sajtófelületeken a közmunkásokról megjelent fotókat Szabó Franciska, a 67. Vásárhelyi Őszi Tárlat Fiatal Festők Nívódíjas művésze. A most harminchárom éves budapesti művész péntek délután a Láthatóság című bemutatkozó kiállításán tartott alkotói tárlatvezetést az Art Pagony Művészettörténeti Kör tagjainak az Alföldi Galériában.
A Képzőművészeti Egyetemen festő szakán végzett alkotó az ötéves munkafolyamat stációiról beszélt többek között. A technikai megoldásokon túl utalt arra, miként került ő maga is közelebb a festménysorozata témájául választott valós társadalmi csoporthoz. Ahogy korábban lapunknak elmondta: a kiállított sorozat újdonsága a korábbiakhoz képest, hogy munkáiba beemelt egy erős társadalmi jelenséget, majd saját képei által tapasztalta és tanulta meg a témaválasztás felelősségét.

Öt évvel ezelőtti első festményénél érezte meg, hogy a vártnál lényegesebb mélyebb tartalmú mondandója. Részben ezért is érdemes sorozattá emelni.
A Láthatóság című tárlat különböző méretű és technikával készült festményei kitöltik az Alföldi Galéria földszinti termeinek minden szegletét. A kiugró, neonsárga színek felnagyítják azt az ellentmondást – amit Szabó Franciska láttatni kívánt –, miszerint a rikító mellény a láthatóságot, így a védelmet szolgálja, a megkülönböztető ruharabban a közmunkások mégis arctalanok. Az alkotót idővel éppen ez a feszültség, a láthatóság ellentmondása foglalkoztatta.
Miként az alkotó maga is egyre érzékenyebben közelített témájához az évek alatt, úgy lépett közelebb figuráihoz és döntött a portrészerű ábrázolásuk mellett. A tavaly és idén készült tizennyolc alkotásán már annyira lecsupaszította a hátteret, hogy két szín jelzi csupán a horizontot. A portrékon pedig fehér háttér erősíti tovább az egyén szerepét. Az alkotó így emelte ki a figurákat környezetükből, jelenlétüket tovább hangsúlyozva, a témát pedig időtlenebbé téve.