2023.08.18. 14:33
Vitatják István születésnapját és latin tudását is
Államalapító királyunk élete kapcsán továbbra is vannak fehér foltok, a történészek között is vita van Szent Istvánról. Kordé Zoltán szegedi egyetemi docenssel beszélgettünk ünnepi podcastünkben minderről. Kitértünk persze arra is, hogy ma mennyire erős Szent István kultusza.
Kordé Zoltán egyetemi docenssel készítettünk podcastet a nemzeti ünnep kapcsán. Fotó: Gémes Sándor
Ahogyan az embereknek a magánéletében, úgy az államoknak is kell, hogy legyenek ünnepeik, nevezzük ezeket nemzeti vagy akár vallási ünnepeknek. Mindezek az együvé tartozásnak az eszméjét erősítik, tehát alapvető szerepük van az ország életében
– mondta el Kordé Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi docense arra kérdésünkre, hogy milyen szerepet töltenek be egy ország életében a nemzeti ünnepek.
A szakemberrel augusztus huszadika alkalmából készítettünk podcastet, amelyben részletesen kitértünk többek közt arra, hogy miként alakult át Szent István mintegy ezeréves kultusza és az ma mennyire erős.
1686-ban XI. Ince pápa kötelezővé tette Istvánnak, mint szentnek a megünneplését az egyetemes katolikus egyházban, majd 1771-ben Mária Terézia állami ünneppé nyilvánította Szent István ünnepét. Ez egészen 1849-ig volt így, hiszen a szabadságharc leverését követően betiltották a megemlékezést, az csakis a dualizmus éveiben éledt újjá. Így István halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban nagy állami és egyházi ünnepet szerveztek hazánkban. 1945 után viszont újabb fordulat következett, hiszen a kommunista hatalomátvételt követően az új rezsim ideológiájába nem illett bele augusztus 20. eredeti jelentése, ezért azt az új kenyér ünnepévé nyilvánították és megtették az alkotmány napjának. Persze a kommunista alkotmány, a népköztársaság alkotmányának ünnepnapjává. Ez az állapot egészen 1988-ig tartott, amikor ismét állami ünneppé vált Szent István napja amellett, hogy továbbra is kiemelt egyházi ünnepnek számított. Azóta is az egyik legnagyobb állami, nemzeti és egyben egyházi ünnepünk, hiszen a magyar emberek államalapító királyukként tisztelik Szent Istvánt
– mutatott rá.
Ugyanakkor Szent István élete kapcsán még mindig vannak fehér foltok, továbbra is vitatott a történészek körében, hogy mikor született István, ahogyan a Gizellával való házasságkötésének az időpontja is kérdéses. Éppen ezért folyamatosan kutatásokat végeznek a szakemberek, többek közt a Szegedi Tudományegyetemen is.
Van olyan forrásunk, amelyik azt állítja, hogy Istvánt már fiatal korától kezdve nagy buzgalommal készítették fel az uralkodásra, ezért írni-olvasni is megtanult, sőt kiválóan tudott latinul. Persze ezt sokan megkérdőjelezik. De ha el is fogadjuk, hogy István rendelkezett valamelyest latin tudással, az, ismerve a korabeli körülményeket, nem olyan szintű volt, hogy mindenféle segítség nélkül, egyedül fogalmazta volna meg a fiához, Imre herceghez írt intelmeit. Az intelmek a trónörökös uralkodásra való felkészítését voltak hivatva elősegíteni. A szerzőséget gondolati szinten Istvánnak tulajdonítjuk, de több mint biztos, hogy nem ő foglalta írásba latinul ezeket a gondolatokat
– avatott be.
Kordé Zoltán szerint egyelőre az is kérdéses, hogy ki volt az az írástudó egyházi személy, aki ezeket az intelmeket rendszerezte és latinul megfogalmazta. Minderről a delmagyar.hu oldalon elérhető podcastünken hallhatnak bővebben.
