Aradon emlékeztek a mórahalmi diákok az 1848-as eseményekre - GALÉRIA

Négy busszal indultak el a Szegedi SZC Tóth János Szakképző Iskola és Szilágyi Mihály Kollégium diákjai és tanárai Aradra a hét elején. Az egyik buszban arról folyt a beszélgetés, hova kellene jövőre utazni. Amikor Szabadka került szóba, a sofőrünk kijelentette, oda biztos nem tud elvinni minket, mert ki van tiltva Szerbiából. 

„Embercsempésszel” utaztak a diákok

 – érkezett a kérdés, mire elmagyarázta, hogy egy menetrend szerinti járatra felvett egy migránst hamis papírokkal, az éber szerb rend­őrök ezt észlelve intézkedtek, az igazságszolgáltatás lecsapott, és öt évre kitiltották az országukból déli barátaink.

Ő ennek igazából örül, mert nem kell a feleségével kéthetente kimennie a szabadkai piacra. Arra a kérdésre, hogy a szerb hatóságoknak hogyan sikerült megfogni pont egy jóhiszemű magyar buszsofőrt, miközben szerb taxisok élnek abból, hogy üzletszerűen szállítják Szerbiá­ban a migránsokat, nem volt válasz. 

Vesztőhely futballpályákkal „ékesítve”

Első állomásunkon, a Club Spor­­tiv Scolar „Gloria” Arad fut­­ballpályái mellett, a vesztő­helyen, az aradi tizenhárom vértanú emlékművénél a 9/I osztály Balog Attila osztályfőnök vezetésével adott remek műsort. 

(Egy több mint 20 évvel ez­­előtti március 15-i aradi megemlékezésről, amelyen lapunk egykori kiváló fotóriporterével, Gyenes Kálmánnal vettem részt, élénken él bennem az emlék, hogy „véletlen” pont aznap volt meccs, és valahogy pont akkor kellett a leghangosabban szurkolni, amikor a magyar himnusz szólt, és valahogy a labda is gyakran átrepült a megemlékező magyarok közé.) Most épp nem volt meccs. 

Magyar gyerek román iskolában

A következő állomás a Csiky Gergely Főgimnázium volt, ahol az intézmény lépcsőjén, mint egy Petőfi fogadott minket Spier Tünde igazgató. Elmondta, hogy ez Arad megye egyetlen olyan oktatási intézménye, ahol magyarul oktatnak. Az előkészítőtől a tizenkettedik osztályig vannak diákjaik, összesen 600, de óvoda és bölcsőde is tartozik hozzájuk. 

Az igazgatónő úgy fogalmazott, a beiskolázás nem egyszerű. Ugyanis már nemcsak a vegyes (magyar–román), ha­­­­nem a magyar családok is in­kább román iskolába íratják be a gyerekeket, mert azt gondolják, úgy majd jobban érvényesül. Spier Tünde szerint ennek pont az ellenkezője igaz: ha magyar iskolába íratják a gyerekeiket, abból csak előnyük származhat, mert a román mellett magyarul is megtanulnak. 

Rendhagyó történelem­órák

Az aradi városháza előtt először a hódmezővásárhelyi Tóth Sándorról esett szó. Tóth az 1989-es romániai forradalom egyetlen magyarországi áldozata volt. Hódmezővásárhelyiek adományát vitte volna Temesvárra, 1989. december 22-ről 23-ra virradó éjjel érte halálos lövés Aradon. A tehertaxist a város saját halottjának tekinti. 

A történeti kitérő után következett az aradi közigazgatási palota műemlék épület belülről, különös tekintettel az emeleti lépcsőfordulóban látható ólomüveg ablakokra és a tanácsteremre, amelynek erkélyéről pompás ki­látás nyílik. Utolsó állomásunk Világos, a fegyverletétel helyszíne volt, ahol az iskola történelemtanárai, Deák Tamás és László Anita tízperces történelemórát tartottak. A Bohus-kastély – ahol Görgei Artúr megszállt és aláírta a feltétel nélküli megadásról szóló egyezményt – éppen zárva volt. 

Személyes kapcsolatokat szolgál

A Rákóczi Szövetség idén is meghirdette nagy hagyományú és nagy sikerű március 15-i Diákutaztatási Programját Kárpát-medencei középiskolások számára. A program célja 1994 óta, hogy a Kárpát-medence országaiban élő magyar középiskolások együtt emlékezzenek meg az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról, illetve ehhez kapcsolódóan minél több személyes kapcsolat szövődjön a magyar diákok, tanárok és iskolák között. A szövetség a június 4-ei nemzeti összetartozás napja és október 23-a kapcsán is támogat iskolai utazásokat.