2024.04.27. 11:30

A Képzelt beteggel zárja Herczeg T. Tamás szegedi Molière-ciklusát – Galéria

Az ötödik Molière-darabot viszi színre Herczeg T. Tamás Szegeden. A rendezői ciklust azzal a komédiával zárja le, amelynek bemutatója után a mester eltávozott az élők sorából. A rendező úgy fogalmazott, Molière hús-vér karakterei noha négyszáz évvel ezelőtt születtek, mégis közülünk valók. A Képzelt beteg nem csak a hipochondria, de legalább annyira a képmutatás komédiája is.

Koós Kata

Az ötödik Moliére-komédiát rendezi meg Herczeg T. Tamás. Fotó: Török János

Az elmúlt években a Tartuffe, a Don Juan, az Úrhatnám polgár és a Scapin furfangjai komédiát is megrendezte már Herczeg T. Tamás Szegeden, ezúttal a Pinceszínházban állítja színpadra a Képzelt beteg című vígjátékot, a premiert május 3-án tartják.

Nagyon szórakoztat figyelni az embereket. Azt nézni, hogy miközben valaki mond valamit, mennyire támasztja alá szavait vagy éppen mond ellent azoknak a viselkedésével. A mai világban, közéletben nagyon sok olyan hamis megnyilvánulást látunk, ahol a szó és a gesztusok szöges ellentétben állnak egymással. Molière művei tele vannak ilyen hús-vér karakterekkel, akik közülünk valók, igazak is és nem is

– osztotta meg lapunkkal a komédia atyja iránti rajongásának legfőbb okát a rendező, a Színművészeti Egyetem intézetvezető docense.

A Képzelt beteggel zárja Herczeg T. Tamás szegedi Molière-ciklusát – Galéria: Török János

Ám hogyan lehetnek az 1600-as években született karakterek a 21. században közülünk valók?

Olyan archetípusokkal foglalkozik, amelyek napjainkban is megfigyelhetők. Ma mindnyájunkat arra buzdítanak, hogy ötévente menjünk kolonoszkópiára, évente kétszer vérvételre, ilyen-olyan szűrésekre, és ha mindez nem lenne elég, akkor jön a jógatanárunk, a lélekbúvárunk, az egyéb terapeutánk. Az egyik legfőbb kérdés az, hogy a képzelt beteg valóban képzelt beteg vagy csak a környezete teszi azzá. Úgy hiszem, utóbbiról van szó, ez adja rendezői koncepcióm alapvetését is

– adta meg a választ Herczeg T Tamás.

Arra is kitért, hogy rendezői Molière-ciklusának utolsó állomásához érkezett, és korántsem ok nélkül esett a választása éppen a Képzelt betegre lezárásképpen.

Molière-nek ez volt az utolsó alkotása. Az utókor úgy tartja, hogy magáról írta a főszerepeit, amelyeket maga is játszott el. Ez A képzelt beteg esetében biztosan így volt, mert a bemutatóján lett rosszul, ahonnan hazavitték és meghalt. Annyit elárulok, hogy nem klasszikus vége lesz az előadásnak, hanem mélyebb, magunkba nézésre ösztönző lezárása lesz

– mondta.

A szójátékokban bővelkedő szövegváltozatot Illyés Gyula fordítása nyomán írta meg Herczeg és Czene-Polgár Donáth, dramaturg szakos egyetemi hallgató.

Az előadás zenéjét Varga Bálint, a Pinceszínház művészeti vezetője alkotta meg, a díszleteket és a jelmezeket Bianca Imelda Jeremias tervezte.

A képzelt beteg lemenekül egy elszeparált térbe, egy pincébe, de a természetet viszi magával. A pincét befüvesíti, így gyönyörű, zöld környezetben bontakozik ki a cselekmény. A természetközeliség és az elzárkózás egyszerre lesz jelen. A látványvilág központi eleme egy, a világot jelentő és dimenziót nyitó tükör lesz

– mondta el a rendező. A jelmezekben pedig egy-egy állatra jellemző attribútumot fedezhet majd fel a közönség.

A címszerepben, Arganként Cserna Antal küzd meg újabb és újabb kórságok rémképeivel. Argan lányát, Angelikát Cserna Antal lánya, Cserna Lulu alakítja. A további szerepekben Molnár Erika, Kancsár Orsolya, Tege Antal, Irsai Farkas László, Varga Bálint és Nagyhegyesi Zoltán játékát élvezheti a közönség.