Megismerhetik az érdeklődők az Ellés-parti bencés monostor felépítését

A várostól néhány kilométerre, a Tisza árterének vadregényes világában érdekes romokra bukkanhat az arra járó: egy fákkal körülvett részen egy régi épület maradványai emelkednek egy kis dombon.

A háromhajós, román stílusban épült monostort és a hozzá csatlakozó kolostorépületet a középkorban bencés szerzetesek lakták. A monostor épülete a tatárjárás alatt megrongálódott, de a 13. század közepén újjáépítették és kibővítették. A hely egyházi jelentősége a török hódoltság idején szűnt meg, a lakatlanul maradt épületek tégláit és köveit a környék lakói építkezéseikhez használták fel, mára csak a monostor alapfalai maradtak meg.

A helyen Pávai Éva végzett kutatásokat a kilencvenes évek elején, ezek során több mint háromszáz sírt tártak fel a templom és a kápolna környékén. Most ezeknek az ásatásoknak a rajzos tervdokumentációi kerültek elő.

– Költözik a múzeum anyagainak egy része, a volt lakta­nya egykori parancsnoki épü­­letében alakítunk ki egy ta­­nulmányi raktárt. A pakolás során kerültek elő az ásatás rajzai, ezeket most régészünk, Mellár Tamás dolgozza fel. Sze­­retnénk megmutatni majd a látogatóinknak is ezeket a dokumentumokat, amiket akár háttér-információként is meg lehet jeleníteni egy ezzel kapcsolatos kiállításon – tájékoztatott Illés Péter, a Tari László Múzeum igazgatója.

– Egy ásatás mindig roncsolással jár, emiatt is kell mindent nagyon alaposan és részletesen dokumentálni, ezért is fontosak ezek a rajzos dokumentációk. Valószínűleg így sem tudjuk kinyerni az adatok száz százalékát, de a leírások, a fotók és a rajzok segítségével megpróbáljuk a lehető legtöbbet megtudni arról, hogyan is nézhetett ki pontosan az Ellés monostor és környéke, milyen volt az itt élők élete.

Amit megtudunk, azt pedig szeretnénk a nagyközönség elé tárni – számolt be terveikről Mellár Tamás, a Tari László Múzeum régésze.