Beleszeretett a magyar kultúrába, elsajátította nyelvünket

2021.06.27. 20:45

Sisi volt korának legszebb és legboldogtalanabb nője is

Bár szerelemből ment férjhez, mégsem volt boldog a házassága. Két gyermeket elveszített és egész életében mentális problémákkal küzdött kora legszebb nője, a magyarok kedvenc királynéja. Sisi ereklyéit a hét végétől Szegeden láthatjuk, a múzeum nyitásáig azonban érdemes elolvasni, milyen sors lenyomatait őrzik a bemutatott tárgyak.

Timár Kriszta

A hét végén nyílik meg újra a Móra Ferenc Múzeum, amely nagysza­bású Sisi-kiállítással várja az ér­deklődőket. A magyarok legnépszerűbb királynéjától számtalan ereklyét nézhetünk meg testközelből, többek között azt a ruhát is, amelyben meggyilkolták. De ki is volt Sisi, és milyen életet élt? Életrajzából kiderül, hogy a kor legszebb nőjének bizony végtelenül szomorú sors jutott.

Boldogtalan szerelmi házasságban élt

Wittelsbach Erzsébet Amália Eu­­génia, akit ma már leginkább Sisi becenéven ismerünk, bajor hercegi családba született. Kilenc testvérével együtt a bajor királyi udvartól távol nevelkedett, így a merev etikett nem volt élete része. Mindössze 16 éves volt, amikor sorsa gyökeres fordulatot vett. Elkísérte ugyanis anyját és nővérét Bad Ischlbe, hogy találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József osztrák császárral, akit Ilona házastársául szántak. Csakhogy Erzsébet és a császár véletlenül összefutottak a kertben, a férfi pedig úgy döntött, inkább őt veszi feleségül.

Bár házassága szerelemből született, Sisi mégsem volt soha boldog.

Anyósával va­­ló folyamatos kon­fliktusa mellett teher volt számára, hogy az udvarban mindig kívülállónak tekintették. Az eljegyzés és a házasságkötés között eltelt kevesebb mint egy év alatt gyors ütemben kellett felkészülnie az uralkodó feleségének szerepére, így rengeteget tanult. Európa egyik legkonzervatívabb udvarának spanyol etikett által szabályozott életvitelét azonban nem tudta és később nem is kívánta elfogadni, emiatt pedig hamar összetűzésbe került anyósával, Zsófia főhercegnével. Bajor dialektusa miatt lenézték, nem megfelelő franciatudása miatt szintén. Szépsége vitathatatlan volt, mivel azonban rossz állapotban lévő fogai elrontották az összképet, nem szívesen beszélt vagy mosolygott. Emiatt viszont elkönyvelték buta díszletnek az uralkodó mellett, aki arra sem alkalmas, hogy társalogjanak vele.

Mániákusan adott külsejére

Erzsébet tehát környezete visszajelzései alapján saját magában szinte csak szépségét értékelte, azért viszont mindent meg is tett, hogy megőrizze. A kor szokásaival ellentétben például saját fürdőkádja volt, amelyben akár órákat is eltöltött. Legszívesebben meleg olívaolajban, desztillált vízben és szamártejben fürdött, öregedő bőrét pedig epervelővel és nyers marhahúsos pa­kolással próbálta fiatalítani. Földig érő hajkoro­náját háromhe­tente mos­­ták meg, amelyet aztán egész nap kiengedve viselt, és fel-alá sétálva próbálta megszárítani. A mindennapokban is 2-3 órát áldozott fodrásza a hajápolására: tojással és konyakkal kezelte, majd hosszasan fésülte.

Mindezek mellett Sisi mindennap legalább egy órát töltött testedzéssel saját edzőtermében, hogy legendásan karcsú, 50 centiméteres derekát és 172 centiméteres magasságához járó 48 kilós súlyát megőrizze.

Vívott és lovagolt, illetve rengeteget túrázott is. A megterhelő testedzések ellenére pedig alig evett: vacsorára általában csak erőlevest fogyasztott, és az is előfordult, hogy hetekig csak tojáson, narancson és tejen élt. A finom falatokat viszont nem vetette meg, így egy-egy bűnöző étkezés után gyakran koplalt. Hiúságát jól bizonyítja az is, hogy harmincéves kora után egyáltalán nem engedte magát fényképezni, később pedig már a festők is csak emlékezetből örökíthették meg, így senki nem tudja, hogyan is nézett ki idősebb korában.

Megvetés és gyász jutott neki az udvarban

Szépsége persze nem kárpótolta magánéleti kudarcaiért.

Nem le­hetett például anyja két idősebb lányának, mert anyósa magához vonta nevelésüket, csak látogatóba mehetett lakrészükbe, ami sajátjától távol esett. Évekig csak szenvedett a palotában, elhidegült férjétől is, aki inkább kihátrált anyja és felesége vitáiból, amikor pedig legidősebb gyermeke, Zsófia kétévesen tífuszban elhunyt, végleg összetört. Elhatalmasodó gyásza csak tovább erősítette depresszióját, amelyen az sem segített sokat, hogy megszületett Rudolf koronaherceg. A gyenge, elnyomott asszony végül úgy döntött, távozik az udvartól.

Két év távollét után viszont annyira megerősödött lelkileg, hogy úgy érezte, végre ki tud állni magáért és imádott gyermekeiért. Kijelentette, hogy csak feltételekkel tért vissza. Kilátásba helyezte a nyilvános szakítást, ekkora botrányt azonban az udvar nem vállalt, így megtették neki, amit kért. Így ért véget az óvodás korú Rudolf szigorú katonai kiképzése, illetve Sisinek sikerült kivívnia nem csupán gyermekei felügyeleti jogának kizárólagosságát, hanem saját önrendelkezési jogát is.

Sisi kapcsolata Magyarországgal nem indult túl jól: Zsófia ak­­kor kapta el a tífuszt, amikor azért utazott az uralkodó pár két gyermekével együtt hazánkba, mert Sisi ragaszkodott hozzá, hogy lányaik is velük tartsanak. Ettől függetlenül nem tekintett országunkra úgy, mint a helyre, amely elvette tőle gyermekét. Két­­éves távollétében megkezdte a magyar nyelv tanulását, miután beleszeretett a magyar kultúrába, 1964-ben pedig egy magyar társalkodónőt is maga mellé vett. Ferenczy Idához később csatlakozott Festetics Mária is, aki összesen 29 évig szolgálta az uralkodónét. Sisi az 1867-es kiegyezés után lett magyar királyné, tíz évvel Rudolf születését követően pedig a budai palotában jött világra az uralkodópár negyedik gyermeke, Mária Valéria. Legjobb barátja Andrássy Gyula gróf volt, különös viszonyuk miatt a mai napig sokan azt tartják, hogy ő volt az apja legkisebb lányának.

Utolsó éveiben már csak feketében járt

Erzsébet és József házasságának végleges kudarcát egyetlen fiuk, Rudolf öngyilkossága hozta el. A trónörökös máig tisztázatlan körülmények között lelőtte sze­retőjét, majd magával is végzett. Sisi az esetet követően mély gyászba borult. Szinte teljesen visszavonult a nyilvánosság elől, ideje nagy részét utazással töltötte, hogy távol maradhasson az udvartól, és néhány kivételtől eltekintve csak feketében járt. Fekete ruha volt rajta élete utolsó napján is, amikor 1898-ban Genfben egy olasz anarchista, Luigi Lucheni halálosan megsebesítette. Mint utóbb kiderült, a férfinak nem Erzsébet volt az eredeti célpontja, hanem az orléans-i herceg, az ő szállodájából való váratlan távozását követően vi­­szont úgy döntött, hogy más, úgyszintén prominens személyt kíván helyette megölni. A sajtóból értesült Erzsébet genfi tartózkodásáról, ezért lett ő a célpont. Sisi épp egy sétahajózásra indult, amikor a merénylő szíven szúrta. Szoros fűzője miatt a vérveszteség lassú volt, Sisi így először nem érezte, hogy baj lenne, azt gondolta, csak rablótámadás történt. Felszállt tehát a hajóra, és ott lett rosszul. Utolsó szavai magyarul hangzottak el: „Mi történt velem?” Ezt kö­­vetően összeesett, és már soha nem ébredt fel. Nyughelye Bécsben, a kapucinusok császári kriptájában található.

Sisi az 1867-es kiegyezés után lett magyar királyné, tíz évvel Rudolf születését követően pedig a budai palotában jött világra az uralkodópár negyedik gyermeke, Mária Valéria.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában