A Szabadtéri Játékokon ünnepli 70. jubileumát a Magyar Állami Népi Együttes

Első alkalommal 1951. április 4-én lépett színpadra a Magyar Állami Népi Együttes a Mojszejev együttessel közös műsorban.

– Egyrészt szovjet mintára alakult meg az együttes, másrészt pedig akkor már volt egy közvágy, hogy a szórványos, öntevékeny, amatőr néptáncművészetet magasabb szintre emeljék. Ezt Rábai Miklós, az együttes legendás alapítója vállalta, akinek nagyságát fémjelzi többek között a híres Ecseri lakodalmas produkció

– mesélte lapunknak Mihályi Gábor, Harangozó Gyula-díjas, érdemes és kiváló művész, aki 1996 óta az együttes vezetője.

Ötven ország színpadán

A gálaest az ötvenes évektől napjainkig mutatja be az együttes művészetét, amely az elmúlt hetven esztendőben négy kontinens mintegy 50 országában lépett már színpadra körülbelül ötmillió néző előtt.

– A Szegedi Szabadtéri Játékok az ország legfontosabb szabadtéri színpada. Nagy öröm és büszkeség van bennünk, hogy két évtized után az együttes 70. születésnapját itt ünnepelhetjük

– mondta el az együttesvezető.

Műfajok kavalkádja

Hangsúlyozta, korántsem szokványos néptáncprodukciót láthat a közönség. Műfajok kavalkádja tölti majd be a Dóm téri színpadot.

– Hosszú évek óta dolgozunk együtt azokkal a barátainkkal, akik ebben az előadásban is fellépnek. Kivel ünnepelje az ember a születésnapját, ha nem a régi barátokkal és persze a leendő, új barátokkal, akik majd a nézőtéren ülnek?

– tette fel a költői kérdést. Így lesz része az előadásnak a Magyar Állami Népi Együttes tánc- és zenekara mellett Lajkó Félix, a Szent Efrém Férfikar, Ferenczi György és az 1ső Pesti rackák, Brassói-Jőrös Andrea és Staszny Zsófia operaénekesek, valamint a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Szeged Táncegyüttes.

– Színes és széles spektrum, amelyet egy nagyon fontos kapocs tart össze. Mégpedig, hogy minden zenei világ a hagyományból inspirálódik

– közölte Mihályi Gábor, aki szerint a néptánc- és népzeneszerető közönség köre évek óta egyre tágul.

– A média is régóta odafigyel már a népzenére és néptáncra, a Felszállott a páva a fél országot vonzotta. Emellett a popzenészek is rájöttek, hogy magyarként nem szükségszerű az angolszász vonalat követni, hanem fel lehet dolgozni a népdalainkat is, amelyek belebújnak a fiatalok fülébe és szívébe. Továbbá a táncegyüttesek, így mi sem poros, múzeumi tárgyként kezeljük a hagyományainkat, hanem élőként és maiként elevenednek meg a színpadon – részletezte.

Ünnepségsorozat

A táncgála kétségkívül a jubileumi ünnepségsorozat fénypontja, ám korántsem a végét jelenti. A közelmúltban nyílt az együttes történetét bemutató, szabadtéri kiállítás a Corvin téren 70 éve a világ körül címmel. Augusztus 14-én az egyik legismertebb előadásukkal, a Naplegendával a Tokaj Fesztiválkatlanra látogatnak, októberben a Liszt-mozaikok előadással Londonban a Royal Filharmonikus Zenekarral lépnek fel.