Vásárhely múltjáról mesél a különleges kiállítás – Fotók

A tramtrain mintegy 3,6 kilométer hosszú, vásárhelyi nyom­­vonalán, illetve környékén végzett régészeti kutatások eredményeiről számol be az a különleges tárlat, amely szerda délután nyílt meg a Tornyai János Múzeumban. Ahogy Csányi Viktor régész-muzeológus fogalmazott, történelmi je­­lentőségű munka zárul a Pár­­huzamok című kiállítással, hiszen a közgyűjtemény munkatársai a régészeti dokumentáció elkészítésével már az első kapavágás előtt, 2012–2013-ban bekapcsolódtak a beruházás körüli feladatokba.

Az évekig tartó feltárás idején legalább kétezer munkaórát töltöttek terepen, ugyanennyit a háttérmunkálatokkal, a dokumentációval, a leltározással és a leltári rend kialakításával.

Összesen 5931 fényképet ké­szítettek a kutatómunkákon. Főként a középkori települések­­re koncentráltak, hiszen a hajdani Hód-tó partján hosszan el­­nyúló település nyomait az elmúlt évszázadokban folyamatosan fejlődő, terebélyesedő város teljesen maga alá temette, elfeledve ezzel múltja jelentős részét.

A Kistópart utca környékén például régészeti bizonyítékot találtak egy Árpád-kortól a török korig ott álló településre, amely nem lehetett más, mint a forrásokból ismert Hód falu. Míg a Református Ótemplom közvetlen környezetében épp az Árpád-kori emlékek hiánya árulkodott arról, hogy a középkorban az élet úgy a 16. században indulhatott el a város azon területén.

Anjou- és kora török kori tár­­gyakat, múlt század eleji pénz­­tárcát, az I. Lipót által 1695-ben kibocsátott ezüstérmét és egy szintén 17. századi angol textilplomba-töredéket is találtak a tramtrain nyomvonalán.

Ám a tárgyi emlékek zömében a késő közép-, török-, illetve kora újkori, Vásárhely éle­­tében különösen izgalmas időszakból maradtak fenn.

Évekig kutatták a régészek a tramtrain nyomvonalát, kétezer órát töltöttek a terepen.

Fotó: Török János