2024.02.25. 17:44
Nótadélutánra gyűlt a tömeg az Agórába – Fotók, Videó
Ismét zsúfolásig telt az Agóra a Dr. Kikli Tivadar Magyarnótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Közhasznú Nyugdíjas Egyesületének vasárnapi magyar nóta és operett délutánján. A népszerűségre jellemző, hogy a bérleteseknek állandó helyük van, a tizenhét sorban tizenhat szék nem elég. A színfalak mögött, takarásban rutinos, de még most is lámpalázas művészekkel beszélgettünk.
– Nem ülök le, állva öltözök. Voltam katona – mondta Lévai László, amikor negyed órával a három óráskezdés előtt benyitott az öltözőbe, ahol Polgár Gáborral, a Dr. Kikli Tivadar Magyarnótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Közhasznú Nyugdíjas Egyesületének elnökével, énekessel, a magyar nóta és operett délután szervezőjével és műsorszerkesztőjével beszélgettünk. A vasárnapi nótadélutánra Szeged mellett Makóról, Szentesről, Sándorfalváról, Szatymazról, Bordányból és Hódmezővásárhelyről érkeztek a műfaj szerelmesei.
A színvonal a lényeg
A lelkes közönség már gyülekezett, mi az öltözőben beszélgettünk. A műfaj és a nótadélután népszerűségéről Polgár Gábor azt mondta, a legfontosabb a színvonal.
Színvonalas műsort kell csinálni. Nem szabad megengedni, hogy a közönség akár egyszer is csalódjon, mert akkor vége. Itt mindenki hivatásos énekes
– mondta. A Magyarnótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete 1995 nyarán alakult, később vette föl Kikli Tivadar író, újságíró, zeneszerző nevét, aki az egyesület elnöke volt.
Nótadélutánra gyűlt a tömeg az Agórába – Fotók: Török János
Lámpaláz és felelősségtudat
A nézőtér közben teljesen megtelt, a bérletes törzsközönségnek számozott helye van. Csaknem háromszázan gyűltek össze. A nóták sorát Lévai László kezdte Fagyban közepében a télnek című Sallay Mihály dallal. Mialatt a műsorvezető felkonferálta, elmesélte, hogy Melis György, Kossuth- és háromszoros Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja azt nyilatkozta egyszer, hogy megette a fene azt a művészt, akinek nincs lámpaláza fellépés előtt.
– Akinek nincs lámpaláza, annak felelősségtudata sincs – tette hozzá Lévai, majd belecsapott a nótadélután állandó zenekarra, Kecskés Sándor és cigányzenekara. Laci bácsi a színpadra penderült és belekezdett a reménytelen szerelemről szóló nótába.
Nóta után operett
A hagyományoknak megfelelően a produkció első részében a magyar nótáké a főszerep, majd a szünet után következett az operett olyan klasszikus melódiákkal mint a Marica grófnőből Marica belépője és a Messze a nagy erdő a Cigányszerelemből. A művészek a Pósa Lajos–Dankó Pista szerzőpáros emlékezetes dalával, a Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány című mulatóssal búcsúztak. Legközelebb március 24-én, vasárnap várják a műfaj szerelmeseit az Agórába.
Egy kis műfajelmélet A magyar nóta vagy másképp népies dal, népies műdal, a 19. század elején a nemzeti kultúra megteremtésére irányuló törekvések szülötte. Egyéni szerzőktől származó lírai dal, énekes műzene. Keverednek benne a nép- és műzenei, valamint a szóbeli és irodalmi elemek. Az operett egy színpadi, zenei műfaj. Mozart nevezte el operettnek. Szó szerinti jelentése: „kis opera” vagy „operácska”. |
Szegedi hírek
- Ingyenes koncert a Széchenyi téren - Galéria
- Újszegeden majálisozott a Fidesz-KDNP
- Átnevezné a megállót a kormánypárti képviselőjelölt
- Új központot épített és bővíttette eszközparkját a szegedi Stravaco Kft.
- Ismét trópusi lepkék várják a látogatókat szegedi egyetemi füvészkertben