Szegedi hírek

2024.02.25. 17:44

Nótadélutánra gyűlt a tömeg az Agórába – Fotók, Videó

Ismét zsúfolásig telt az Agóra a Dr. Kikli Tivadar Magyarnótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Közhasznú Nyugdíjas Egyesületének vasárnapi magyar nóta és operett délutánján. A népszerűségre jellemző, hogy a bérleteseknek állandó helyük van, a tizenhét sorban tizenhat szék nem elég. A színfalak mögött, takarásban rutinos, de még most is lámpalázas művészekkel beszélgettünk.

Arany T. János

– Nem ülök le, állva öltözök. Voltam katona – mondta Lévai László, amikor negyed órával a három óráskezdés előtt benyitott az öltözőbe, ahol Polgár Gáborral, a Dr. Kikli Tivadar Magyarnótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Közhasznú Nyugdíjas Egyesületének elnökével, énekessel, a magyar nóta és operett délután szervezőjével és műsorszerkesztőjével beszélgettünk. A vasárnapi nótadélutánra Szeged mellett Makóról, Szentesről, Sándorfalváról, Szatymazról, Bordányból és Hódmezővásárhelyről érkeztek a műfaj szerelmesei.

Nótadélután az Agórában.
Nótadélután az Agórában. Zenekari nyitány: a húrok közé csapott a nótadélután állandó zenekarra, Kecskés Sándor és cigányzenekara, Lévai László a színpadra penderült és belekezdett a reménytelen szerelemről szóló nótába. Fotó: Török János

A színvonal a lényeg

A lelkes közönség már gyülekezett, mi az öltözőben beszélgettünk. A műfaj és a nótadélután népszerűségéről Polgár Gábor azt mondta, a legfontosabb a színvonal.

Színvonalas műsort kell csinálni. Nem szabad megengedni, hogy a közönség akár egyszer is csalódjon, mert akkor vége. Itt mindenki hivatásos énekes

 – mondta. A Magyarnótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete 1995 nyarán alakult, később vette föl Kikli Tivadar író, újságíró, zeneszerző nevét, aki az egyesület elnöke volt.

Lámpaláz és felelősségtudat

A nézőtér közben teljesen megtelt, a bérletes törzsközönségnek számozott helye van. Csaknem háromszázan gyűltek össze. A nóták sorát Lévai László kezdte Fagyban közepében a télnek című Sallay Mihály dallal. Mialatt a műsorvezető felkonferálta, elmesélte, hogy Melis György,  Kossuth- és háromszoros Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja azt nyilatkozta egyszer, hogy megette a fene azt a művészt, akinek nincs lámpaláza fellépés előtt.

– Akinek nincs lámpaláza, annak felelősségtudata sincs – tette hozzá Lévai, majd belecsapott a nótadélután állandó zenekarra, Kecskés Sándor és cigányzenekara. Laci bácsi a színpadra penderült és belekezdett a reménytelen szerelemről szóló nótába.

Nóta után operett

A hagyományoknak megfelelően a produkció első részében a magyar nótáké a főszerep, majd a szünet után következett az operett olyan klasszikus melódiákkal mint a Marica grófnőből Marica belépője és a Messze a nagy erdő a Cigányszerelemből. A művészek a Pósa Lajos–Dankó Pista szerzőpáros emlékezetes dalával, a Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány című mulatóssal búcsúztak. Legközelebb március 24-én, vasárnap várják a műfaj szerelmeseit az Agórába.

Egy kis műfajelmélet
A magyar nóta vagy másképp népies dal, népies műdal, a 19. század elején a nemzeti kultúra megteremtésére irányuló törekvések szülötte. Egyéni szerzőktől származó lírai dal, énekes műzene. Keverednek benne a nép- és műzenei, valamint a szóbeli és irodalmi elemek. Az operett egy színpadi, zenei műfaj. Mozart nevezte el operettnek. Szó szerinti jelentése: „kis opera” vagy „operácska”.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában