Helyi sport

2009.01.29. 21:44

Török Béla már a válogatottban is letette névjegyét

A távoli és a közeli múltban Szeged jó néhány klasszist adott már a magyar férfi vízilabdasportnak. Nem elképzelhetetlen, hogy a sor a felnőttválogatottban a márciusi, 19. születésnapja előtt bemutatkozó Török Bélával folytatódik. A Németországból történő hazatérést követően beszélgettünk a 202 cm magas pólóssal.

Szélpál László

– Sok gratuláló telefont, SMS-t kapott?
– Jó néhányat. Főleg a közeli barátoktól, de a Szeged Betonból is gratuláltak, ja és el ne felejtsem, a 9–4-es sikerünkkel véget ért mérkőzés után a rutinosabb válogatottak is megrázták a kezemet. Mit mondjak, nem esett rosszul.

– Felfogta már, hogy egy olyan gárdában mutatkozott be, amely sorozatban három olimpiát nyert?
– Próbálkozom vele, de egyelőre még rendezgetnem kell a gondolataimat. Borzasztó jó érzés, de az igazi az lenne, ha a nyári vb-felkészülést is – akár még kereten kívüliként is – végig tudnám csinálni ezzel a nagyszerű csapattal. Determészetesen már most is szárnyalok.

– A berlini meccsen mikor szállt vízbe?
– A második negyedben. Ülten a padon, aztán egyszer csak azt mondta Kemény kapitány: „Béla!" – jó volt, na! Nem néztem utána, de elég sokat, másfél-két negyedet biztosan a vízben voltam. Mielőtt megkérdezné, elmondom, nem voltam lámpalázas. Tudtam, ilyen jó csapatot nem érheti baj, fel nem merült bennem, hogy esetleg kikaphatunk. Meg különben sem vagyok az az izgulós fajta.

Török Béla megtette az első lépést a hírnév felé. Fotó: Segesvári Csaba

Török Béla megtette az első lépést a hírnév felé.
Fotó: Segesvári Csaba

– És akkor elérkezett a találkozó utolsó perce...
– A beszámolót néhány perccel korábbi jelenettel kezdeném: fórba kerültünk, és az rám lett volna kijátszva, de az egyik passz pontatlan volt. Ám ez is azt mutatta, a kapitány szerette volna, hogy gólt dobjak. Varga Dani labdaszerzését követően ötmétereshez jutottunk, Dénes pedig kiadta a parancsot: „Béla, lőjed!" A németek kapusának feje mellett dobtam el a labdát. Ennyi a történet.

– A montenegrói Cattaro elleni LEN-kupa-találkozón is bevágta a büntetőt. Tényleg kötélből vannak az idegei.
– Mondtam már, hogy nem vagyok izgulós fajta, de ez persze nem azt jelenti, most már az összeset belövöm. Olyan játékos még nem született. Mindenesetre szerintem is lehet párhuzamot vonni a két ötös között. Mindkettő nagyon fontos volt: az első a csapatnak, a mostani meg leginkább nekem.

– A válogatottban való bemutatkozásával magasra tette maga előtt a lécet. Most már a szurkolók is még többet várnak öntől, és az ellenfelek is jobban figyelnek. Felkészült erre?
– Állok a kihívások elé. Az első ilyen akadály a holnapi BVSC elleni itthoni meccsünk. Egyébként nincs ezzel semmi gond, egyáltalán nem baj, ha nagyobb felelősség hárul rám. Azt is meg kell tanulni kezelni.

Örömittasan kiabált a család

A '80-as évek második felében, a '90-esnek az elején a legjobb szegedi pólósok között tartották számon dr. Török Bélát. Centerként számolatlanul dobálta a gólokat, 370 OB I-es szegedi találatát azóta sem múlta felül senki. Az akkori idők ünnepeltje most a büszke apa titulusban tetszeleg, válogatott lett a fia! – A férfi pólóválogatott hivatalos honlapján követtük figyelemmel a németek elleni meccset – mesélte az ügyvédként dolgozó egykori klubelnök. – Már annak nagyon örültünk, amikor azt olvastuk, hogy Béci játéklehetőséget kapott, de amikor arról tudósítottak, hogy büntetőből gólt is szerzett, örömittasan kiabáltunk. Elmondhatatlan, fantasztikus érzés volt! Mint a vízilabdához valamit konyító szülő, bíztam abban, hogy a gyerekből válogatott lesz, de hogy ilyen hamar, az a legszebb álmaimat is felülmúlja. Köszönet érte egykori edzőinek, de elsősorban Kemény Dénes kapitánynak és Kásás Zoltánnak. Tudom, tudjuk, ez egyelőre még csak megelőlegezett bizalom, a többi Bélán múlik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában