Doppingolják a szurkolók

– Az NB I-es váci férfi csapattal 2019 végén bontott szerződést, ősztől az NB I/B-es csurgói női együttes trénere lesz. Az elmúlt időszakban háttérbe szorult a kézilabda?

– Dehogyis! Sőt! Miután tá­voztam Vácról, rögtön volt egy világverseny, a férfi Európa-bajnokság, amelyen Magyarország remekül szerepelt, komoly vissz­hangot váltott ki a sportágban. A fiúk igazi kézilabdalázat csináltak, alaposan kielemeztem a tornát. Terveztem, hogy elmegyek rég látott kollégákhoz, megnézek több edzést, de a koronavírus-járvány közbeszólt. Így otthon rendeztem a dolgaimat, selejteztem, illetve jutott idő a feltöltődésre is. Olyan könyveket sikerült kiolvasnom, amiket már régóta terveztem. No meg persze a családdal több időt tölthettem együtt, valamint a kutyámmal. Megcsináltam a 90 napos diétát, rendszeresen mozogtam az itthoni kondigépen, valamint sokat beszélgettem a 88 éves anyukámmal. Szóval feltöltöt­tem az akkumulátorokat, a te­­levízióban is olyan meccseket ismételtek, mint például a 2003-as férfi vb meccsei, vagy éppen a 2004-es olimpia, amelyeket fantasztikus élmény volt visszanézni, könnyebbé tették az itthon töltött időt.

– Milyen célokkal érkezik Csurgóra?

– Eddig kétszer irányítottam NB I/B-s csapatot, mindkétszer azonnal bajnokok lettünk, ezt az elnökünk is megjegyezte viccesen. Fontos volt és jólesett, hogy kimondot­tan engem szerettek volna ed­­zőnek. A csonka szezonban hatodik helyen végzett a Csurgó, ennél mindenképpen előrébb szeretnék lépni. Kétéves projektbe kezdünk, szeretném egy olyan gárda alapját lerakni, amely meghatározó le­­het a másodosztályban, majd jöhet a sporttörténelmi pillanat és a feljutás, amelyben erős a konkurencia többek között a Budaörs, a Kozármisleny és a Vasas személyében.

– Az elmúlt 25 évben mindössze négyszer nem a Veszprém nyerte a férfi NB I-et. Kétszer az ön csapata volt a trónkövetelő. Mi volt a titka Dunaújvárosban és Szegeden?

– Ráadásul négy éven be­­lül. Matematika–fizika szakos tanárként végeztem, szóval ná­­lam az elemzés fontos, de kulcsszerepet töltöttek be a megérzések is, hogy kiből vál­­hat kulcsember, valamint kialakítottam egy játékmodellt, amihez mindig ragaszkodtam.

– Miként gondol Szegedre?

– Különlegesen, rengeteget kaptam a csapattól és a szurkolóktól, akik még mindig na­­gyon szívesen fogadnak a csarnokban. Jólesik a szeretetük, olyan ez számomra, mint a dopping, ezért érdemes dolgozni.