Meglepetésekkel kezdődött a sevillai élet Maronka Zsombor számára

– Európa egyik legmelegebb városának tartják Sevillát. Hogy tetszik eddig a város?
– Egyelőre hideg, pedig nem ezt vártam és nem is ezt mondták a városról. Minden kabátomat otthon hagytam, de kifogtam azt az egy hetet, amikor hideg van a városban. Egyébként nagyon szép, mindenhol narancsfák, papagájok vannak az utcán, szimpatikus a város. A lakásom a Sevilla futballcsapatának stadionja mellett van, az edzők pedig már figyelmeztettek, hogy valaki esetleg megszól a logó miatt, ami rajtam van, ne vegyem magamra, az a futballnak szól.

– Ön akart távozni a Badalonától, vagy a klub ajánlotta fel a kölcsönadást?
– Majdnem teljesen az én ötletem volt, mert nem kaptam annyi játékpercet, amennyit szeretnék, erről beszéltem az ügynökömmel. Hogy mi volt ennek az oka, az számomra ismeretlen, mert úgy érzem, jól edzettem és jól teljesítettem. Úgy éreztem, változásra van szükségem az új évvel, és ha a klub és az ügynököm is egyetért ezzel, akkor nem lenne rossz ötlet egy kölcsönadás. Jó pár megkeresés volt, de a Betisig egyik sem volt olyan opció, ami valóban hasznos lett volna. Azt gondolom, jó jel, ha egy másik ACB-s csapat is úgy gondolja, van hely számomra, és nem is vagyok messze a badalonaiaktól, valamint a szüleim is közvetlen járattal meg tudnak látogatni, így minden szempont megfelelő volt.

– Az elmúlt hétvégén bemutatkozhatott új csapatában a Zaragoza elleni idegenbeli meccsen, amelyet elveszítettek. Az első meccsén kilenc percet kapott, hogy összegezné a bemutatkozást?
– Kicsit visszább mennék, mert kedden érkeztem Sevillába, szerdán vártak rám az orvosi vizsgálatok. Ennek az első részén átmentem, azonban a röntgen után közölték: törött kézzel játszottam az elmúlt hetekben. Szerencsére nem a dobókezemről van szó, de nagyon fájt az elmúlt hetekben, azonban a Badalona orvosi csapata úgy döntött, nem igényel kezelést. Pár napon keresztül erről mentek az egyeztetések, hogy mi legyen, hiszen sérült játékost senki nem szeret leigazolni. Csütörtökön már összepakoltam, mivel másnap lehet, hogy utazok vissza, de végül megkaptam az engedélyt és játszhattam. Az első két edzés jól sikerült, elsült a kezem. Sajnos nem sikerült nyernünk a Zaragoza ellen, kicsit furcsán is éreztem magam a pályán, mert egy kicsit elszoktam a játéktól. Azt érzem, a vezetőség és az edzőnk bizalmát is elnyertem, most pedig az a célunk, hogy minél több meccset megnyerjünk.

– Jelenleg utolsó helyen állnak a tabellán, érződik egy kis feszültség a csapatnál?
– Egy több mint húsz éve az ACB Ligában dolgozó szakember, Luis Casimiro az edzőnk, ő tudja kezelni a helyzetet. Változás számomra, hogy itt heti egy meccsünk van, ezért intenzívebbek az edzések. Ez a helyzet összetartja a csapatot, együtt kell dolgoznunk azért, hogy bent maradjunk. Hosszú még a szezon, de nem lenne szerencsés, ha az utolsó fordulóra maradna a döntés, mert akkor Hanga Ádámék, a Real Madrid ellen játszunk idegenben.

– Hogy engedték útnak Barcelonából, a korábbi klubjától?
– A general manager is azt szerette volna, hogy többet játszak, hiszen erre van szükségem. Szimpatikus volt számomra, hogy többször is említette, nem egy rossz dologról van szó a kölcsönadással, teljes mértékben mellettem állnak, hiszen hosszú távú, 2027-ig szóló szerződésem van a Badalonával.

– Korábban a tengerentúli érdeklődésről is lehetett olvasni Önnel kapcsolatban. Hatással lehet ez a lépés egy esetleges NBA-draftra?
– A kispadon nem sokat látnak belőlem, az biztos, játszani a pályán látnak. NBA-megfigyelők egyébként eljöttek edzésekre is megnézni engem, például a Philadelphia megfigyelője azt mondta, teljesen megfelelek az elvárásoknak. Játékba kell jönnöm, de ha levetem magamról ezt a poros köpenyt, ami rajtam volt az elmúlt fél évben, nem lesz gond.