Hugo Hartung nyomában - Székkutason

– Valóban sokat foglalkoztam Hugo Hartunggal és a Piroska-kultusszal – mondta Székkutas korábbi, januártól Egerben szolgáló református lelkésze, a 49 éves [namelink name="Tóth Imre"] –, most is éppen Hévízre tartok a Németországban élő [namelink name="Berta János"] témával kapcsolatos könyvének bemutatójára. A szerzővel beszélgetek, amihez rengeteg dokumentumot és 150 digitális fotót viszek magammal, például Hartungról, a szülőházáról és Székkutasról.

A Gyulán született, Sarkadon nevelkedett Tóth Imre 1990-ben került Székkutasra. A már említett legendával – a későbbi író az 1920-as években járt Hódmezővásárhely-Kutasipusztán, ahol szerelmes lett „Piroskába", és erről világsikerű könyvet írt – már korábban, 1 éves németországi, thüringiai tartózkodása alatt találkozott, és felkeltette az érdeklődését. Így örömmel mondott igent a kutasiak invitálására, akik előre figyelmeztették: sok német turista keresi majd meg az ügyben.

Németországban is írtak a Piroska-kultuszról

A Szentesen élő, német származású [namelink name="Frenzel Gerd"] tavalyi németországi látogatása során megemlítette a kapcsolatot Székkutas és a német kisváros Netzschkau/Vogtland – itt született Hugo Hartung – között, amely Reichenbach járásához tartozik. Az újságíró azonnal ráharapott a témára, és tekintélyes terjedelmű cikk jelent meg a Piroska-kultuszról, a világhíressé vált íróról, Székkutasról 2012. október 16-án a Reichenbacher Zeitungban.

– Amikor Székkutasra kerültem, már létezett egy Hartung-múzeum, amelyet az „Ich denke oft an Piroschka" című könyv fordítója, Sipka Sándorné Serfőző Rózsa hívott életre, ő is sok dokumentummal, anyaggal rendelkezett, amit főként az író özvegye és lánya bocsátott rendelkezésére. Ezek között szerepeltek naplóbejegyzések, fényképek, a legértékesebb az eredeti Albert Schweitzer-levél volt, amelyet a kutató, orvos Afrikából küldött, gratulálva Hugo Hartungnak. Sajnos a nem megfelelő tárolás miatt teljesen tönkrement, olvashatatlanná vált az írás, szerencsére még ép állapotában készítettem róla fénymásolatokat, de az mégsem az igazi – közölte a református lelkész.

Az elmúlt 22 év alatt Tóth Imre is óriási anyagot halmozott fel, Németországból is rengeteg témába vágót kapott, amit folyamatosan fordít, dolgoz fel, és a távoli jövőben egy dokumentumkötetet szeretne megjelentetni. Neki még megadatott, hogy a 90-es években pécsi otthonában találkozzon az igazi Piroskával, Hugo Hartung feltételezett szerelmével, az azóta elhunyt Draskovics Pálné Késői Katalinnal. A családtagok nem akarták közel engedni hozzá, mert előtte többen szenzációt vadászva, pénzt szimatolva zaklatták. Végül a kétségek eloszlottak, beszélgethettek, közös fénykép is készült róluk.
– Senkit sem utasítok, küldök el, aki őszintén érdeklődik a téma iránt. Így történt ez Berta János esetében is, akivel barátságot kötöttünk. Könyvének értéke, hogy szívvel írta, bemutatva nemcsak a legendát, hanem a mai Székkutast, a most ott élő embereket is. A kultuszt legjobban Hugo Hartung lányának, Suzi Piruének – aki nagyon meghatódott az édesapjáról készült, a községben 4 éve avatott Lantos Györgyi-szobron – a mondása jellemzi: ennek a Piroska-történetnek nincs és soha nem lesz vége – idézte Tóth Imre.