Roma integráció – fejben

Hódmezővásárhely - A cigányok integrációja napjaink egyik legfontosabb kérdése, amely valószínűleg a következő években, fejben dől el.

Munkatársunktól

Mindent Vásárhelyről

A delmagyar.hu hivatalos Hódmezővásárhely Facebook-oldala, nem csak vásárhelyieknek.

– A krónikát a 2012-es évvel kezdeném – közölte Mátray Attila, a vásárhelyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke –, az előző vezetés tevékenysége miatt ugyanis stabilizálni kellett költségvetésünket, megszorításokat vezettünk be, mert törleszteni kényszerültünk a felhalmozott adósságokat.

Már 2013 januárjában elhatározták: ez a felzárkóztatás éve lesz. Részt vettek egy szegedi konferencián, amelynek egyik témája volt: „Nő az esély" – a roma nők egyenjogúságáról, esélyegyenlőségéről szólt. Az Észak utcai Óvodában kétnapos roma kulturális fesztivált tartottak, amelyen az autentikus népzene és tánc mellett a cigánykenyér, a bokoli (amit neveznek bodagnak is), azaz a gasztronómia is fontos szerepet kapott. Rendeztek tavasszal tehetségkutatót a vásárhelyi Mozaik Kamarateremben.

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitánysággal félévente konzultálnak a teendőkről, augusztusban megemlékeztek a roma holokausztról. Az országosan meghirdetett dajkaképzést is elindították Vásárhelyen, és egyedülálló módon mind a 15 jelentkező kiváló eredménnyel vizsgázott a tanfolyam zárásakor. A közelmúltban alapították a Vásárhelyi Cigányságért díjat, amelyet decemberben adtak át először, négyen érdemelték ki, plusz a különdíjat – mint arról már korábban beszámoltunk – az Észak utcai Óvoda pedagógusközössége vehette át.

– Valóban akadnak területek, körzetek, ahol többségben él a cigányság, de szó sincs tömbösítésről, gettósításról – mondta [namelink name="Mátray Attila"]. Ezek közé a központok közé tartozik a helyiek által is jól ismert Észak és Dobó Katalin utca, valamint a Gólya utca és környéke, illetve a Szent István Szociális Városrehabilitációs Programban érintett Szabadság tér és környéke. – El kell ismerni, munkánk jelentős részét idén arra kell fordítanunk, hogy a cigányság szemléletét megváltoztassuk, ami a társadalomba való beilleszkedést szolgálja. El kell érnünk – foglalkozássorozatokkal –, hogy a beilleszkedés megtörténjen a többségi társadalomba. A városrehabilitációs program több eleme, például a helyi közösségek kialakítása is ezt szolgálja. De a már említett óvodai foglalkozások, a hagyományok megőrzése is ebbe az irányba mutat, a végső cél, hogy mindkét irányban megszűnjenek a rasszista, kirekesztő, gyűlölködő megnyilvánulások – közölte a vásárhelyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!