Szobrokhoz túráztunk Vásárhelyen

Térkép túraútvonallal, jegyzetfüzet, fényképezőgép – úgy néztem ki, mint egy turista. Több vásárhelyi meg is nézett – rosszindulat nélkül –, ritkán látnak ilyet. Arra vállalkoztam, a helyi önkormányzat turisztikai kiadványával bejárom a szoborkaland elnevezésű belvárosi gyalogos túrát. Kisebb pihenőkkel 3 óra kellett hozzá.

Hódmezővásárhely nem tagadja meg a múltját, a szoborkalandtúrában az Emlékpont is szerepel, amelynek homlokzatán ott ül Lenin, Iván a kiállítás területén, a Tanácsköztársaság emlékműve az intézmény udvarán látható. Viszont kimaradt a bagolyvári körforgalom (Mercurius) előtti 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve.

A start a Szegfű utcán, a Tornyai János Múzeum mögötti Archaikus bak szobornál van, az az 1-es számú. Akkor került oda, amikor felújították a közgyűjteményt. Megkerülve az épületet következik a Tornyai-mellszobor és a Nézőpont, utóbbi [namelink name="Lucien Hervé"] emlékére. Az első hiányosság nem sokat váratott magára: a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ falán lévő 7 plasztikával szemben, azoktól pár méterre található [namelink name="Albert Ildikó"] Bárka című alkotása, amely kimaradt a látogatandó szobrok listájából. Kátai-Tóth Mihállyal ott találkoztam, azt mondta: otthon van ilyen kiadványuk, de még nem túráztak a segítségével, ígérte, kipróbálják.

Az első régebbi szobor – az útvonalba illesztettek 80-85 százaléka nem idősebb 20 évesnél – az ivókútként is szolgáló [namelink name="Pásztor János"] alkotta Korsós lány (Vízmerítő), majd jön a Kossuth téren Kossuth Lajos, a Bankpalota kupoláján Merkur, az első világháborús emlékmű, a városháza régi harangja, a fehér Rapcsák és [namelink name="Szántó Kovács János"] szobra. Utóbbi, [namelink name="Somogyi József"] műve, az egyik legismertebb a vásárhelyi köztéri alkotások közül. Akárcsak a lebegő köpenye miatt denevérnek is becézett [namelink name="Kamotsay István"]-alkotás, a Petőfi az Andrássyn. Itt álljunk meg, és észrevételekkel menjünk tovább.

Az Oroszlános kút az Andrássyn odafelé is érinthető lenne, nemcsak a kör, a túra vége felé. A holokauszt-emlékművek – Emlékezés és emlékeztetés, valamint Magyar tragédia 1944 – is szerepelnek az útvonalban, szépséghiba, hogy a zsinagóga udvarára nem juthatunk be. Szökő- és díszkutakat is érintünk, a Kálvin János téren a [namelink name="Nagy András János"]-féle, a Népkertben Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotta Libás lány és a Bakay-kút sem működött ottjártunkkor.

Még egy apróság, amit az egyik járókelő jegyzett meg, miközben nyomoztuk az egyik szobor (Vásárhelyi Vénusz, a strand, az uszoda előtt) kilétét: az alkotásokhoz a készítővel, a mű címével és az elhelyezés (az esetleges rekonstrukciók) időpontjával táblát helyezhetnének el. Azt is jelezhetnék, a szoborkaland hányadik állomásánál tartunk. A túra hossza 6 kilométer (kerékpárút 5,5 kilométer), biciklivel 30 perc, gyalog – pihenő nélkül – 1,5 óra alatt teljesíthető.

Kimaradt az ajánlott útvonalból (a teljesség igénye nélkül): a majolikagyári emlékmű, [namelink name="Nyizsnyai Gusztáv"] zeneszerző szobra, a Debreceni Vénusz a strandon, a tabáni, az Interspar előtti és a vasúti felüljárónál lévő körforgalomban lévő szobrok, [namelink name="Borsos József"] emlék oszlopával, a Nagy körtéri virágokkal, illetve Nepomuki Szent Jánossal. A Szent István téren, ahol szintén minden szobor 20 éves vagy annál fiatalabb, egy emlékfáról és az előtte álló kőről feledkeztek meg.