2010.06.03. 14:08
Délutánig tetőzik a Cuhai-Bakony-ér Bőnynél
A következő öt órában tetőzik Bőnynél a Cuhai-Bakony-ér, de ha utánpótlást kap a megáradt patak, csak péntek reggel indulhat meg az apadás – közölte Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője a gátnál.
Közlése szerint a megyében Bőny van a legkritikusabb helyzetben, hiszen itt „az egész völgyben jön a víz", amit az is duzzaszt, hogy az ár visszanyomja a betorkolló patakokba a vizet, ami a település körüli szántókon keres magának utat.
A lakosság félelmét, aggodalmát váltotta ki, hogy – a gátra nehezedő nyomás enyhítése, a vízszint csökkentése érdekében ţ több ponton megnyitották a homokzsák-falat, a helyiek tiltakozása miatt „alkalmanként a védekezők biztonsága is veszélybe került" – mondta, hozzátéve, „a vészhelyzet kihirdetésével a falu megmenthető".
Így ugyanis katonai egységek kezdtek dolgozni a gátakon az este, ami kiszámíthatóbbá tette a védekezésben részt vevő erőt. A helyiek ugyanis délután, este nagy erőkkel vettek részt a védekezésben, hajnalra azonban elfáradtak, s alig maradt közülük valaki a gátakon.
Tíz-húszmilliárdos kárt okozhat az időjárás a gabonatermesztőknek
Az időjárás eddig mintegy 10–20 milliárd forintos kárt okozhatott a gabonatermesztőknek az előreláthatóan több millió tonnás terméskiesés következtében.
Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára emlékeztetett arra, hogy korábban úgy tűnt: igazi gond azoknál az érintett termelőknél van, akiknél az árvíz, belvíz, vízösszefolyás és a vihar közvetlen kártételei jelentek meg, de ennek az országos gabonatermés mennyiségére túl nagy hatása nem lesz. Mostanra azonban megváltozott a helyzet: a múlt hét esős időjárása már országos méretekben is érezteti hatását a földeken.
A korábban várt 14–15 millió tonnás gabonaterméshez képest előreláthatóan több millió tonnával kevesebb gabonát takaríthatnak be a mezőgazdasági termelők a kedvezőtlen időjárás miatt. Ez 10–20 milliárd forintos árbevétel kiesést jelenthet a gazdálkodóknak – mondta a MOSZ titkára.
A mezőgazdászoknak a konkrét, mintegy 200 ezer hektárt érintő, árvízből adódó vízelöntések, továbbá a belvíz okoz kárt. A talajok vízzel való telítettsége helyenként már olyan mértékű, hogy a gabonák fulladását okozza.
A kár kiterjed az őszi kalászosokra és a tavaszi vetésű növényekre. A gyomok megjelenése elsősorban a tavaszi vetésű kukoricánál és napraforgónál ölt ijesztő méreteket. Növényvédelmi munka sem végezhető ilyen időjárás mellett – a gazdálkodók ki sem tudnak menni a táblákra – , ami pedig a gombafertőzések elszaporodása miatt rendkívüli veszélyeket rejt magában – hívta fel a figyelmet a MOSZ titkára.
Mindemellett viharkárok súlyosbítják a gazdálkodók veszteségeit, egyre növekszik ugyanis a megdőlt gabonák aránya a földeken. Az első viharok még nem fektették meg például az árpát, mert kalásza, illetve magja még csekély súlyú volt. A múlt héten azonban már rengeteg árpát megdöntött a vihar.
A ledőlt gabonákban a gomba kártétel és a betakarítási nehézség már teljesen egyértelmű, ráadásul a gyom is könnyebben felszínre kerül, tehát katasztrofális helyzet kezd kialakulni az esőzések, illetve fenti folyamatok következtében a mezőgazdaságban – mondta a szakember.
Növényvédelmi okok miatt egyes területeken a termés akár 50–80 százaléka is elveszhet a jelenlegi helyzetben. Aki tehát pénzügyi okok miatt nem védekezett, most nehezebb helyzetben van, de aki vásárolt növényvédő szert és az első védekezéseket még el tudta végezni, annak nem kell akkora kárral számolnia – tette hozzá a titkár.
Tóth István felhívta a figyelmet arra, hogy a gombafertőzésnek, a gyomosodásnak, a viharkárnak kiszámíthatatlan hatásai lehetnek egyes területeken, azaz a becsült kár nagysága még növekedhet.
