Francia holokauszt Budapesten

Furcsa kép fogadott minket a Nyugatiban a hétvégén. Mintha maga az 1942-es év futott volna be a 13-as vágányra. Egy nagy fekete mozdony füstöt ereget, szakadt vagonjaival várja, hogy kifuthasson. Bár az ilyen járgánynak már a múzeumban a helye, nővérek és keménykalapos urak szállnak fel rá, gyerekek sorakoznak mellette. Egy pillanatra azt hittük, eltévesztettük a kaput, és akárcsak Harry Potter, véletlenül a 9 és 3/4. vágányra tévedtünk. A bámészkodó és fotózó utasok hada azonban hamar meggyőzött minket. Nem időutazás, csak filmforgatás zajlik a pályaudvaron.

Ottjártunkkor német juhászok csaholásától volt hangos a csarnok, és ugyancsak német katonák járőröztek a vágányok mellett. A Razzia (La Rafle) című filmben a Nyugati pályaudvar is szerepet kapott, az austerlitzi vasútállomást alakítja 1942-ben. A filmet Franciaországban kezdték forgatni, most pedig Magyarországon dolgozik a stáb 600 – főként gyerek – statisztával.

A francia történelem legsötétebb korszaka

A film az újkori francia történelem legsötétebb korszakát dolgozza fel. 1942. július 16-án a németek mintegy 13 ezer zsidót tartóztattak le egyetlen nap alatt Párizsban, hogy a következő napokban elosztótáborokba, onnan pedig koncentrációs táborokba szállítsák őket. A 13 ezer embert a párizsi velodromba, a Vél' d'Hivbe gyűjtötték össze a nácik. Ezt a kerékpárarénát építették fel a Mafilm fóti telepén, ahol a film egy részét forgatja a nemzetközi stáb. Itt építik fel azt az elosztótábort is, ahonnan továbbszállították a francia zsidókat. Kicsit át kellett alakítani a barakkokat, hiszen ez nem egy koncentrációs tábor volt, hanem egy elosztótábor. Koncentrációs táborban nem is játszódnak jelenetek a filmben – tudtuk meg Miskolczi Pétertől, a film magyar producerétől.

– Azért jönnek Budapestre a filmesek, mert itt megtalálják azokat az építészeti stílusjegyeket, amelyekre szükségük van a filmben, és a szakembergárda is olcsóbb, mint Franciaországban, mindemellett pedig megfelelően felkészült nemzetközi munkára alkalmas filmesek állnak rendelkezésükre. A külső helyszínek, mint például a Nyugati csak kiegészítő szerepet játszanak a filmben. Nagyrészt díszletek között zajlik a cselekmény – avat be minket a részletekbe Miskolczi Péter.

Sokszor hallani, hogy a külföldi filmekben, amelyek itthon forognak, alig kapnak szerepet magyar színészek. A razzia című alkotásban Fenyő Iván, Jakab Csaba és Gubás Gabi is játszik, de ők is inkább a háttérben maradnak. Miskolczi Péter szerint ennek az az oka, hogy a filmeket manapság nagy nevekkel adják el, nekünk viszont nincsenek az egész világon ismert színészeink, nincsenek magyar világsztárok.

– A külföldiek jobban szeretnek a saját színészeikkel dolgozni. Főszerepet nehéz lenne elhozni egy ilyen produkcióban. Ahogy a gazdaság nemzetközivé tud válni, a filmezés is nemzetközi lehet, de jóval könnyebb a kamera mögé betörni, mint a kamera elé. Az elején a háttérmunkában kell megkapaszkodni – mondja a magyar producer. A razzia, ha a feszített munkatempót tartani tudja a csapat, a Berlináléra készül el, a magyar mozikba jövő tavasszal kerülhet.

Feldolgozás

Az 1942-es párizsi eseményeket már több alkalommal filmre vitték. Michel Mitrani 1974-es filmje, A Louvre ablakai (Les Guichets du Louvre) és Joseph Losey Klein úr című 1976-os alkotása is a párizsi zsidók elhurcolásával foglalkozik. Ezeknél a mára már feledésbe merült filmeknél hatásosabbat, jobbat akar készíteni Roselyne Bosch, aki újságíróból vált rendezővé. Roselyne Bosch filmjében meg akarja mutatni azokat a bátor párizsiakat, akik nem voltak hajlandók asszisztálni a nácik tetteihez. Olyan polgárokat akar bemutatni, akik nem voltak gyávák, és akik az életüket kockáztatták, hogy megmentsék a zsidókat az értelmetlen haláltól – írja a Le Podcast Journal a rendezőről. Az egyik ilyen bátor franciát Jean Reno játssza, aki egy francia orvost alakít.