A bioerőmű úgy kell Csongrád megyébe, mint egy falat kenyér

A két faluban, megkérdezve az embereket, sehol sem tapasztaltuk azt az aggodalmat, ami a medgyesegyháziakat arra késztette: tagadják meg a beruházás megvalósítását. Csanádpalotán a vizitdíjas népszavazás után hamarosan megint az urnákhoz járulhat a lakosság, a kérdés az erőműről fog szólni.

Néhány héttel ezelőtt a Békés megyei Medgyesegyháza lakói népszavazás keretében nyilvánították ki akaratukat: ne épüljön bioerőmű a falu határába. Érvek hangzottak el, melyek kiemelték: a világhíres dinnyekultúrának károkat okozna kéményekből kiáramló égéstermék és a por. A szavazás eredményét követő napokban – több Békés megyei településsel együtt – a Csongrád megyei Csanádpalota és Pitvaros is jelezte: szívesen vennék, ha területükön valósulna meg a projekt. Erről lapunk is beszámolt.

A felajánlott terület Csanádpalota határában. Kovács Sándor polgármester és Túri Antal termelő is szívesen látná az erőművet. Fotó: Miskolczi Róbert
– Mindenképpen tudni kell, hogy mi a környéken élők akarata, ezért itt, Csanádpalotán is népszavazást tervezünk. Ennek időpontja a március elejit fogja követni nem sokkal – mondta lapunknak Kovács Sándor polgármester. – Támogatottság esetén a falutól legalább hatszáz méterre eső önkormányzati területet ajánljuk fel az erőműnek, ami több szempontból is ideális: egyrészt mellette húzódik a jelenlegi nagylaki út, illetve néhány száz méterre közvetlen felhajtási lehetőség nyílik az éveken belül lekészülő M43-as autópályára. Ezzel teljesítjük a környezetvédelmi előírásokat, a kellő védőtávolságot a község házaitól.

A medgyesegyházi érv – az esetleges környezetszennyezés – nem tűnik valós problémának a tervezett beruházás szomszédságában lévő tanya lakója, Túri Antal számára. A gazdálkodásból élő férfi ellenben számos érvet elsorolt, amiért Csanádpalota nem szalaszthatja el ezt a lehetőséget:

– Az ígért százharminchárom munkahelyen túl egy ilyen beruházás megoldást jelenthet a község, a kistérség és az 50 kilométeres körzetben működő gazdaságok, mezőgazdasági vállalkozások jelenlegi problémáira.

Az érintett térség közel 60 ezer termelőjének bizonyos, hogy 20-30 százaléka is az erőmű beszállítója lehet, jó szerződési feltételek mellett már ez is biztos egzisztenciát nyújthat több ezer gazdálkodónak – sorolta a férfi, aki szerint egyedül az tűnik aggályosnak, ha kommunális szemetet égetnének az üzemben. Ám erre a jelenlegi környezetvédelmi jogszabályok így nem adnak lehetőséget.

A pitvarosi [namelink name="Balogh József"]né és Kosztolányi Miklósné szerint sok jót hozna számukra az erőmű.
Fotó: Miskolczi Róbert
Pitvaroson sem találkoztunk aggályoskodóval. A község központjában dolgozó Angyal Attila szerint például a munkahely-teremtés mindent elsöprő érv egy ilyen beruházás közelbe telepítése mellett. Az uniós szabályok betartása mellett úgysem kaphat működési engedélyt olyan üzem, ami kárt okozhat az emberek egészségében.

– Téma ez az egész faluban, eddig nem találkoztam olyannal, aki ellenezné. Sőt lehet, hogy még mi is ott fogunk majd dolgozni, ki tudja, mit hoz a jövő? – osztotta meg velünk gondolatait a pitvarosi idősotthonban dolgozó [namelink name="Balogh József"]né. Munkatársa, Kosztolányi Miklósné szerint sok jót hozna egy ilyen lehetőség a falunak. Mindketten úgy gondolják: egy ilyen üzem a munkanélküliségtől különösképp is szenvedő vidéken úgy hiányzik, mint egy falat kenyér.

Hujber örül a falvaknak

Örömtelinek tartja Hujber Ottó, a Medgyesegyházára tervezett bioerőmű tulajdonosa, hogy Csanádpalota és Pitvaros szándéka mind konkrétabb. Lapunknak azt mondta, most műszaki szempontból vizsgálja, hogy megvalósítható-e bármelyik felajánlott helyszínen a beruházás. A tulajdonos szerint végleges döntés három-négy hét múlva lesz ez ügyben.