Derült égből csatorna a cigánysorra

Csatornázáskor a lezárt utcák, a por, a sár miatt szoktak panaszkodni a lakók. Apátfalván, a Csokonai utcában más a helyzet. Az itt élő, nyugdíjas [namelink name="Károlyi Sándor"] korábbi megyei önkormányzati képviselő állítja, amikor falugyűlést tartottak csatornaügyben, szó sem volt arról, hogy az ő utcájukban nem olyan rendszer épül, mint a többiben.

Mindent Makóról

A delmagyar.hu hivatalos makói Facebook-oldala, nem csak makóiaknak.

– A legtöbb helyen gravitációs hálózat épül, nálunk viszont minden portán el akarnak helyezni egy két méter mély műanyag tartályt, amelyben villanymotorral működő szivattyú lesz, és akkor kapcsol be, ha a szennyvíz elér egy bizonyos szintet – magyarázza a roma politikus. Az ügyben hamarosan fórumot fognak tartani. Ez még most sem késő, tapasztalatunk szerint az összes felmerült kérdést lehetne – lehetett volna – így tisztázni. A munka azonban addig is zajlik, a helybeliek pedig a munkásoktól érdeklődnek. Ezek a párbeszédek feszült hangnemben zajlanak. – Nem értjük, mi a műszaki magyarázat erre a tartályra – folytatja Károlyi. – A velünk párhuzamos Béke utcában is gravitációs rendszer működik, másutt is. Láttam még a faluban elszórtan ilyen „tartályos" házat, és úgy tudom, Makón, a Honvédban is ilyen épül. Köztudott, ott is romák élnek. Amikor megkérdeztük, miért van ez, és miért a portán belülre kerül ez a tartály, a munkások a talaj szerkezetéről beszéltek, és azt mondták, Heves megyében, ahol az utcán helyezték el a dobozt, döglött állatokat, egyebet dobáltak bele az emberek, így meg majd vigyáznak rá. De hát olyan könnyen lejön a fedele, hogy a játszadozó gyerek fölemelheti, és beleeshet! Azt tudomásul vették az itteniek – nem volt más választásuk –, hogy a csatornatársulat tagjaivá lettek, be kellett fizetniük a 180 ezer forintot. Akik nem fizették, azoktól vonták, a segélyből is. Attól a hetvenéves nénitől is – törvényesen –, aki már nem tudta fizetni az áramot és a gázt, és nincs is bevezetve a víz a portájára. Én és jó páran fizettünk, mert ez új szolgáltatás, komfortosabb lesz tőle a porta. Nekem is csalódás, hogy ezt a tartályt közvetlenül a kerítésen belül akarják beásni, pont oda, ahol a szőlőtőkéim vannak. Nem engedem, csak odébb. Másutt valaki betemette a tartályt. Ez biztos szabálytalan, de nem is fogja használni.

Balesetveszélyesnek tartják.
A szerző felvétele
A mintegy ötven érintett Csokonai utcai házból négyben van fürdőszoba, vezetékes víz. Pottyantós vécét használ a többség, közkútra jár vízért. Soknál kártyás villanyóra működik. Ha van pénzük, bekapcsolják. – Ha lenne fürdőszobájuk, de villanyuk nem, hogy működne a szivattyú? Elönti a fekália a portát? – kérdezi Károlyi. Visszakérdeztem: azt miért nem veszi számításba, hogy később úgyis bevezetik itt is a vizet, és így a csatornát is használni fogják?

– Ebben az életben? Nem arrafelé haladunk. Kádár Jani bácsi meghalt, a mankó kiesett a romák hóna alól. Innen minden reggel énekelve mentek az emberek dolgozni, én voltam a brigádvezető. Már nyáron megvették a tüzelőt télre, most az erdőben gyűjtenek gallyat. Eszükbe se jut a fürdőszoba.

Balról az utcabeliek, jobbról az építők. Senki sem örül.
Fotó: Bakos András
Másutt jól működik

Ugyanilyen tartályos, szivattyús szennyvízhálózat működik 2004 májusa óta Ferencszálláson és Klárafalván. A tartályokat ott is a kapun belül helyezték el. A helybeliek arról számoltak be, hogy a szivattyú naponta néhány percet üzemel, ez pár forinttal növeli csak a villanyszámlát. Olyan a kilenc év alatt egyszer sem fordult elő, hogy áramszünet miatt fölgyülemlett volna a szenny. A szivattyúra viszont kapun belül is vigyázni kell: a vécébe került szilárd tárgy – például barackmag, kinderjáték, felmosórongy – tönkreteheti. És ami forog, az el is romolhat, a két faluban mégse jellemző a gyakori meghibásodás. Vízügyes forrásunk hozzátette: a vert falú, alap nélküli házakat okkal lehet félteni a gravitációs csatornaépítéssel, mélyebb árok ásásával együtt járó vákuumos talajvíz-eltüntetéstől.

Az alap nélküli házak miatt

Az apátfalvi Csokonai utcában és döntő részben a makói Honvéd városrészben is azért nyomás alatti rendszert terveztek és építenek, „mert az ott lévő, jellemzően rossz állagú, megfelelő alap nélküli és így statikai állékonyság nélküli ingatlanokban jelentős károkat okozna a mélyvezetésű gravitációs csatorna építését megelőző vákuumos talajvízszint-süllyesztés" – válaszolta kérdésünkre a csatornaépítést végző társulat projektmenedzsere, Ortutay Miklós. A félreértést tisztázandó hozzátette: „A házi átemelőt tartalmazó tartályokat vagyonvédelmi és üzemelésbiztonsági okokból helyezik el az ingatlanok kerítésén belül, a dögökkel kapcsolatos magyarázat teljességgel ismeretlen előttünk."