Két gombóc fagyi ára egy kiló húsért

Bár az állattartás feltételeit a hat évvel ezelőtt elfogadott helyi rendelet alaposan megszigorította Makón, úgy tűnik, a jószágok miatti problémákat mostanra az élet oldotta meg: a városban már lényegében senki nem nevel nagyobb létszámú sertés- vagy szarvasmarha-állományt. Egyszerűen nem éri meg. Amikor állatorvosokat kérdeztünk erről, egybehangzóan azt mondták: miután az utolsó, rákosi sertéstelep is bezárt Makón, már csak a környező falvak némelyikében (Csanádpalota, Földeák, Maroslele, Nagyér) vannak kisebb-nagyobb telepek. A jellemző inkább az, hogy mindenki nagyáruházban veszi a húst, tejet.

A makói Veszelovszky Sándor még nem adta fel teljesen a jószágtartást, de a szigorodó feltételek miatt kiköltöztette gazdaságát egy közeli tanyára. Az ő Batthyány utcai portája arról nevezetes, hogy a 2004-es választási kampányban az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor is felkereste. Az istálló, amelyben akkor a teheneket megnézte, ma üres. Akkoriban sertésből 80-100 darabot tartott – ma a tanyán 22-t. Azt mondja, alig van olyan ismerőse, aki ne hagyta volna abba. Az ok egyszerű: a kis súlyú sertés felvásárlási ára 290 forint kilónként, így pedig még azzal együtt sem éri meg a nevelés, hogy maga termeli meg a búzát, kukoricát, napraforgómagot és borsót az állatoknak. – Rengeteget hallunk arról, hogy így meg úgy segítik az állattartást, de én azt mondom, nem támogatásra volna szükség, hanem tisztességes felvásárlási árra – mondja az importot is kárhoztató Veszelovszky Sándor.

Veszelovszky Sándor az üres marhaistálló előtt.
A szerző felvétele
Ezzel egyetért Nagy-György József, a makói képviselő-testület mezőgazdasági tanácsnoka is. Úgy tapasztalta, egy év alatt a felénél is kevesebbre csökkent a jószágok száma a városban. Az okok között megemlíti, hogy évek óta rendkívül hektikus a piac. Neki egyébként ötszáz férőhelyes telepe volt. Három éve hagyott fel a sertéstartással – mint mondta, azért, mert akkoriban a disznó egy kilójáért éppen két gombóc fagyi árát kapta.