Makón sem könnyű a felzárkóztatás, gondban a tanoda

A korrepetálást végző pedagógusok most öt hónapja várják tiszteletdíjukat. Az intézményt megszervező Nagyné Lakatos Julianna ennek ellenére mindent megtesz a fennmaradásért, a rendszeresen itt tanuló diákok ugyanis képesek komolyan javítani osztályzataikon.

A beígért pályázati támogatás késlekedése miatt öt hónapja dolgozik ingyen a hátrányos helyzetű, zömében cigány származású gyerekek felzárkózását segítő Tudorka Tanodában az a tíz pedagógus, aki a diákok korrepetálásával foglalkozik. A tanoda másfél éve működik; mint annak idején megírtuk, a Maros Menti Cigányok Integrációját Segítő Szervezet vezetője, Nagyné Lakatos Julianna indította abból a megfontolásból, hogy a szerényebb körülmények között élő nebulóknak általában szükségük volna külön tanárra, szüleik viszont ezt nemigen engedhetik meg maguknak. A tanodát saját lakásában alakította ki. Negyven diák jár ide délutánonként tanulni – a felkészülésben nemcsak szaktanárok segítik őket, hanem a tanoda tíz számítógépe is, amelyek révén a világhálóra is csatlakozhatnak.

Délutáni foglalkozás a makói Tudorka Tanodában. A szerző felvétele
A tanodát eredetileg kényszerűségből alakították ki a Csanád vezér téri magánházban, ugyanis sehol sem tudtak megfelelő termet bérelni. Aztán kiderült, hogy ez a megoldás a túlélést jelentette az intézménynek: így nem kellett amiatt bezárni – mint történt az más hasonló tanodákkal az országban –, hogy a pályázati támogatások csúszása miatt nem tudnak bérleti díjat fizetni. A működés finanszírozásában ugyanis nem a mostani volt az első problémás időszak. Korábban az is előfordult, hogy Nagynénak személyi kölcsönt kellett felvennie hozzá. Pedig a tanoda egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Azok a gyerekek, akik komolyan veszik a tanulást, és rendszeresen eljárnak, rendszerint egy-egy jeggyel javítottak tanulmányi eredményükön. Volt, akinek ez a bukás elkerülését jelentette, de olyan is, akinek a továbbtanulás lehetőségét.

A civilben szociális munkás Nagyné Lakatos Julianna azt mondja, a finanszírozással kapcsolatos tortúra ugyan kedvét szegte, ugyanakkor miután a visszásságokat megélte és átvészelte, tapasztalatokban is gazdagodott, elhivatottsága pedig megerősödött, így a tanoda azt követően sem zár be, hogy a kétéves induló program hamarosan véget ér. Egyébként sem zárhatná még be öt évig, a további működtetésre ugyanis garanciát vállalt. Milyen forrásból? Természetesen főként pályázatokból – mondja, de hozzáteszi: most már eleve nem számol azzal, hogy minden elnyert összeget időben megkap.