Vona gárdamellényben tett esküt, Bajnai feljelenti

A nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat elfogadását javasolta Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt az Országgyűlésnek pénteken.

A Fidesz elnöke azt mondta: az emberek azt várják el a parlamenttől, hogy az ismerje el a magyar választók történelmi tettét, ismerje el, hogy az áprilisi választáson új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek, ezt pedig egy politikai nyilatkozat elfogadásával tehetik meg.

A dokumentumban az áll: szilárd meggyőződésük, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében megtestesülő összefogással képesek lesznek megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőt felszabadító összefogás minden magyar embert nagy reményekre jogosít és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit - zárta felszólalását Orbán Viktor.

15 millió magyar ember sorsáért vállaljunk felelősséget

Az Országgyűlés újonnan megválasztott fideszes elnöke szerint széleskörű nemzeti összefogás mellett arra is szükség van, hogy a képviselők vállaljanak felelősséget 15 millió magyar ember sorsáért.

Schmitt Pál úgy fogalmazott: a megválasztott képviselők között nincsenek győztesek és vesztesek, mindenki előtt feladatok, kihívások és a bizonyítás széles körű lehetőségei állnak.

Schmitt Pál kiemelte: házelnökként azon lesz, hogy a képviselők maradéktalanul gyakorolhassák alkotmányba foglalt képviselői jogaikat. "Elnöki kötelességemnek tartom visszaadni az Országgyűlés méltóságát és hitelét (...)" - fogalmazott.

A beszéd végén Horváth János korelnök átadta Schmitt Pálnak a parlament alakuló ülésének vezetését.

Bajnai feljelentést tesz Vona mellénye miatt

Bajnai Gordon kérésére az igazságügyi miniszter a kormány nevében még pénteken feljelentést tesz amiatt, hogy Vona Gábor gárdamellényben tette le képviselői esküjét az alakuló ülésen.

A leköszönő miniszterelnök ezt az Országgyűlés alakuló ülésén jelentette be. Bajnai Gordon leszögezte: ilyen mellényt tilos viselni, Magyarországon ez törvény.

Kiss Péter látni sem akarja.
Fotó: MTI
Emlékeztetett arra: a bíróság nem önmagában a Magyar Gárdát tiltotta be, hanem azt is, amit üzent.

A kormányfő hangsúlyozta: a törvény mindenkire vonatkozik, és tízszeresen, százszorosan vonatkozik a törvényhozás tagjaira. Hogyan akarnak önök törvényt hozni és azt várni, hogy az ország polgárai ezt betartsák, ha a törvényhozásban éppen önök szegnek törvényt - tette fel a kérdést.

Vona gárdamellényben tett esküt

Korábbi ígéretének megfelelően gárdamellényben tette le képviselői esküjét pénteken Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Országgyűlés alakuló ülésén. Sólyom László köztársasági elnök úgy reagált: a parlamentarizmust csúfolja ki az a képviselő, aki jogszabálysértéssel zavarja meg az Országgyűlés alakuló ülését. Az MSZP és az LMP elítélte Vona Gábor akcióját, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Bajnai-kormánynak kötelessége lépéseket tenni.

A Jobbik elnöke fehér ingben és öltönyzakóban - alatta mellényt viselve - érkezett az Országházba, majd az eskütétel idejére levette zakóját és gárdamellényben mondta el képviselői esküjét. Mellénye hátoldalán hímzett oroszlán, az elején árpádsávos pajzs volt látható.

Vona Gábor az MTI-nek azt mondta: nem érzi jogszabálysértésnek, amit tett, ha azonban mégis az lenne, állampolgári engedetlenségnek fogja fel cselekedetét és vállalja a következményeit.

Tettét azzal indokolta, hogy úgy érezte: az eskütétel pillanata az, amikor a legjobban kifejezheti a szolidaritását azok iránt, akiket "az előző kormányzat meghurcolt és jogtalanul, antidemokratikus módon üldözött".

A politikus arról, hogy - az eskütétel idejét leszámítva - zakót húzott a mellényére, elmondta: nem szerette volna, ha az alakuló ülés általa lehetőséget ad az MSZP számára, hogy "politikai botrányt csináljon".

Sólyom László köztársasági elnök az eset kapcsán kiadott közleményben rögzítette: a parlamentarizmust csúfolja ki az a képviselő, aki az Országgyűlés alakuló ülését jogszabálysértéssel zavarja meg, tudva, hogy a hatályos rendelkezések nem adnak módot ennek fizikai megakadályozására.

"Ez a méltatlanság azonban visszahull őrá, s mindenestől a múlthoz sorolja őt" - olvasható Sólyom László közleményében.

Mint írta, ha a Jobbik frakcióvezetője a jogsértéssel kérkedve esküszik a jogszabályok betartására, "hamis esküjével a hazugságot fogja képviselni az új Országgyűlésben", s ha a jogszabályok kiskapuira hivatkozik, olyan magatartás megtestesítője lesz, amelyet a hatalmas választói többség elvetett, amikor a rendet, a normák betartatását és az ügyeskedés végét követelte.

Az államfő közölte: minden országgyűlési képviselőnek be kell tartania a jogszabályokat, akármit is gondol róluk vagy alkotmányosságukról.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az MTI-nek azt mondta: a Bajnai-kormánynak nem joga, hanem kötelessége lépéseket tenni annak ügyében, hogy a Jobbik elnöke gárdamellényben tette le képviselői esküjét. Hozzátette, pártja még a nap folyamán mérlegeli, hogy mit tesz az ügyben.

Vona Gábor eskütétele közben az MSZP budapesti képviselői tiltakozásul egy horogkeresztet a kukába hajító embert ábrázoló kitűzőt raktak a ruhájukra.

Mesterházy Attila közölte, indítványozza, hogy a házbizottság megalakulása után azonnal tartson rendkívüli ülést, amelyen kezdeményezik: az Országházon belül is legyen szabálysértés, ami a Parlament falain kívül annak minősül.

A szocialista frakcióvezető sajtótájékoztatóján hozzátette: kezdeményezi, hogy a demokratikus pártok tegyenek olyan nyilatkozatot, amelyben elítélik a Jobbik és Vona Gábor magatartását, mert ez egyszerre sértette sok ember érzéseit, a nemzeti érdeket és a jogszabályokat.

Mesterházy Attila elmondta, hogy az MSZP-frakció tagjai tudatosan hátat fordítottak az eskütétel alatt Vona Gábornak, mert amit elkövetett, méltatlan az Országházhoz, a magyar jogszabályokhoz. A politikus példa nélkülinek nevezte a történteket.

Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke azt mondta, nemcsak a baloldali választópolgárok, hanem minden magyar választópolgár számára méltatlan, hogy az alakuló ülés közben azt kell néznie, zajlik-e "ízléstelen politikai sztriptíz" az Országházban. Hozzáfűzte, nem tartja jónak, ha valaki két esetben is Szálasit idézi fel az Országházban: egyrészt azzal, hogy hozzá hasonlóan a koronára esküszik fel, másrészt a nyilasok és a betiltott Magyar Gárda egyenruhájára emlékeztető viseletben jár.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint Vona Gábor akciója fájdalmas és sértő azon társadalmi csoportok számára, amelyek méltóságának védelme érdekében a bíróság feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet. Mint elmondta, megvannak azok az illetékes szervek és személyek, amelyeknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket az ügyben. Közülük az Országgyűlés vezetését említette.

A politikus hozzátette, az LMP nem a Jobbik tagjainak öltözködésével akar foglalkozni, mert véleményük szerint nem az, hanem a párt mondanivalója jelenthet fenyegetést.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tavaly novemberben úgy egészítette ki a szabálysértési kormányrendeletet, hogy a feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvétel, és a feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhájának, formaruhájának nyilvános rendezvényen történő viselése is szankcionálható lett. A tárca akkori közleménye szerint ugyanilyen megítélés alá esik az is, "ha valaki olyan egyenruhát, formaruhát visel, amelyről annak jellegzetes tulajdonságai alapján a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel".

A jelen ügyben olyan szabálysértési kérdésről van szó, ami pénzbírsággal sújtható, az őrizetbe vétel lehetősége a tettenérés esetén sem merülhet fel; büntetőeljárási kényszerintézkedés pedig azért nem, mert az csak bűncselekmény esetén jöhet szóba.

15:30 Újra szünet van, most hivatalosan két órás pauzát tartanak: ezalatt szavaznak a tisztségviselőkről, illetve megszámolják a voksokat.

15:25 A Tisztelt Ház vezetőit választja meg a parlament. Az elnök mellett öt alelnök és 10 jegyző lesz. Az alelnökök közül kettő fideszes, egy-egy pedig MSZP-s, jobbikos és KDNP-s lesz. 3 jegyzője lesz a Fidesznek, 2-2 lesz az MSZP-nek, a Jobbiknak és a KDNP-nek, az LMP-nek pedig egy jegyzője lesz.

15:22 A frakciók megalakulásáról van éppen szó. A Fideszt Lázár János, az MSZP-t Mesterházy Miklós úr – mondta Horváth korelnök, majd Attilára javít  – nagy derültség közepette. A Jobbikot Vona Gábor vezeti, aki közben már gárda-mellényben ül a padsorban. a KDNP-t Harrach Péter, az LMP-t pedig Schiffer András vezeti.

Speciális panorámafotó az alakuló ülésről.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
15:18 A munka folytatásaként Szigeti Péter és Varga Zoltán szünet előtti beszámolójáról szavaztak. Nem fogadták el, Szigetiét 112 igen szavazat, 260 ellenszavazat 4 tartózkodással, Vargáét pedig 106 igen, 267 nem, 5 tartózkodással szavazták le. Ezután érdekes módon a korelnök nem a beszámolókkal kapcsolatos további teendőket mondja el, hanem megköszönte a választásban résztvevők munkáját.

15:13 Esküt tesznek a képviselők. A történelmi zászlók megérkeznek az ülésterembe. A korelnök mondja elő az eskü szövegét.

15:02 Felolvassák az új Parlament névsorát.

15:01 Határozathozatalt tett az Országgyűlés: igazolták a megválasztott képviselők mandátumát. A frakcióvezetők a biztonság kedvéért bekiabálták, hogy az igen gombot kell megnyomni. 377 szavazattal, egyhangúlag igazolták a mandátumot.

14:58 Folytatják a munkát. A mandátumvizsgáló bizottság mindent rendben talált.

14:47 A jelek szerint egy kicsit tovább tart a mandátumok megszámolása. Csak remélni merjük, hogy nem kellett mindig újra, előről kezdeni...

14:17 A mandátumvizsgálattal folytatja munkáját a Tisztelt Ház. 20 perc szünet következik.

14:10 Varga Zoltán önkormányzati miniszter kap szót, aki beszámol a választás megszervezésének állami feladatairól. Megerősíti ő is, hogy a voksolás mindenhol bel- és külföldön egyaránt törvényesen zajlott le.

Ezen az ülésen mindenki ott szokott lenni...
Fotó: MTI/Beliczay László
13:58 Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke ismerteti a választás eredményeit, a választás lebonyolítását. Elmondta, idén is törványes rendben zajlott le a voksolás.

13:56 A korelnök javalsatot tesz a napirendi javaslat elfogadására. A parlament látható többséggel elfogadta.

13:54 Horváth János korelnök nem várt hosszúságú és szerteágazó beszédét vastapssal jutalmazták a képviselők. Az Országgyűlés korelnöke szerint az alakuló parlament munkája során tisztulhat a közélet, oszolhat a korrupció gyanúja, illetve teret nyerhet az a felismerés, hogy a morális magatartás jó befektetés.

A Országgyűlés fideszes korelnöke a parlament alakuló ülésén tartott beszédében hangsúlyozta: a képviselők előtt álló út legfontosabb mérföldkövei a bizalom, a kezdeményezés, valamint a hatékony munka.

A parlament olyan dolgokat kíván tenni a határon túli magyarok ügyében, amelyekkel eddig „adósok maradtunk" – fűzte hozzá a legidősebb képviselő.

Az első vicc az új parlamentben.
Fotó: MTI/Beliczay László
13:35 Tapssal köszöntötték a határon túli magyarok megjelent képviselőit.

13:33 Horváth János korelnök is köszönti az új parlamentet, majd megkéri képviselőtársait, hogy 1 perces néma felállással tisztelegjenek a napokban elhunyt egykori képiveslőtársaik – többek között Toller László és Dragon Pál – emléke előtt.

Az új Országgyűlés „látképe". Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
13:27 Tapssal ért véget az államfői beszéd. Sólyom Orbán Viktort javasolja miniszterelnöknek.
A köztársasági elnök átadja az ülés vezetését a legidősebb képviselőnek, Horváth János (Fidesz) korelnöknek.

13:11 „Az országgyűlés alakuló ülése ünnep" – kezdte köszöntőjét az államfő. Az MTI értesülése szerint Sólyom László a parlament tekintélye és az alkotmányos értékrend védelme érdekében „szigorú" beszédet mond. „Nem engedhető meg, hogy gyűlöletre uszítás hangozzék el az Országgyűlésben, vagy az Országgyűlés tagjának szájából" – mondta a köztársasági elnök. Sólyom László szerint az Országgyűlés elsődleges feladata a gazdaság rendbe hozása.

A köztársasági elnök az új összetételű Országgyűlés alakuló ülésén, pénteken rámutatott arra is, hogy emellett van néhány téma, amelyekre különösen fel szeretné hívni a figyelmet, mert ezeket a jövő számára különösen fontosnak tartja, és a gazdasági célkitűzésektől sem függetlenek.

– Az első a nevelés és oktatás rendszerének teljes újjáépítése, a második a korrupció megfékezése, valamint meg kell szabadítani az országot a szegénység keserűségétől, s ettől elválaszthatatlanul, a cigányság integrációját is meg kell oldani. Ehhez a munkalehetőség mellett mindenek előtt az iskolán keresztül vezet az út – mondta az államfő.

Sólyom: első a gazdaság rendbe hozása

Sólyom László szerint az Országgyűlés elsődleges feladata a gazdaság rendbe hozása.

A köztársasági elnök az új összetételű Országgyűlés alakuló ülésén, pénteken, rámutatott arra is, hogy emellett van néhány téma, amelyekre különösen fel szeretné hívni a figyelmet, mert ezeket a jövő számára különösen fontosnak tartja, és a gazdasági célkitűzésektől sem függetlenek.

Az első a nevelés és oktatás rendszerének teljes újjáépítése, a második a korrupció megfékezése, valamint meg kell szabadítani az országot a szegénység keserűségétől, s ettől elválaszthatatlanul, a cigányság integrációját is meg kell oldani. Ehhez a munkalehetőség mellett mindenek előtt az iskolán keresztül vezet az út – mondta az államfő.

Sólyom László szerint az egész társadalom együttműködése szükséges ahhoz, hogy eredmények szülessenek. Mint mondta, az a bizalom és felhatalmazás, amelyet a munkáját most megkezdő Országgyűlés a választóktól megkapott, sokkal többre kötelez, mint ami egy új parlamenti ciklussal szokásosan együtt jár.
Úgy fogalmazott: ennek a parlamentnek, de különösen az óriási kormánytöbbségnek a képviselői egy morális válsággal terhelt korszak után az erkölcsi kudarc kockázatát is viselik.

Sólyom László beszédében kiemelte: foglalkozni kell azzal a „szembeötlő különbséggel", hogy az 1990-ben megalakult „történelmi parlamentben" nem volt radikális jobboldali párt és frakció, „most viszont a választók akaratából van".
„Le kell szögeznünk, hogy minden országgyűlési képviselő egyenlő legitimáció birtokosa, jogállásukban nincs különbség" – tette hozzá.

Mint fogalmazott, minden párt létének megvannak az alkotmányos feltételei, valamint működésének világos, alkotmányos határai. Véleménye szerint pontos határa van annak is, hogy az Alkotmány alapértékeivel, az emberi méltósággal és az egyenlőséggel szemben álló, erkölcsileg elfogadhatatlan nézetek hangoztatása mikor lesz tűrhetetlen büntetőjogilag is.

Nem engedhető meg például, hogy gyűlöletre uszítás elhangozzék az Országgyűlésben, vagy az Országgyűlés tagjának szájából – mondta. Hozzátette: a mentelmi jog nem védheti azt a képviselőt, aki ezt a bűncselekményt elköveti, a mentelmi jog feladata, hogy a képviselőt megvédje a munkáját akadályozó zaklatástól és támadásoktól, de nem lehet menlevél a tudatos jogsértőknek.

Sólyom László szerint téves és félrevezető, sőt rosszakaratú lenne a magyar Országgyűlést vagy politikai életet azzal jellemezni, vagy annak alapján megítélni, hogy radikális jobboldali párt is bejutott az Országgyűlésbe. A számos régi európai demokráciát, ahol szélsőséges párt is van a parlamentben, nem eszerint, hanem az egész demokratikus rendszer szilárdsága és alkotmányos működése alapján ítélik meg – közölte.

Az államfő kiemelte a Lehet Más a Politika parlamentbe jutását is, mely kapcsán úgy fogalmazott: a parlamentbe jutott az a párt, amely a környezetvédelmet, a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a fenntartható fejlődést tartja egyik fő, és jellegadó feladatának. Ezzel az európai törvényhozásoknak nemcsak egy negatív, hanem egy pozitív megfelelőjével is rendelkezik ez az új Országgyűlés – tette hozzá.

A köztársasági elnök szerint „az elmúlt évek válságai bizonyították, hogy az Alkotmány és az alapjogok a végső támaszunk és segítőnk„. Mint hozzátette, köztársasági elnöki munkája ennek a rendnek a védelmére és fenntartására irányult.
Sólyom László beszéde után megerősítette: Orbán Viktort, a Fidesz elnökét fogja miniszterelnöknek javasolni az Országgyűlésnek. A bejelentést kitörő taps fogadta a kormányoldalon.

Elmondta azt is: az alakuló ülésig mind a 386 megválasztott képviselő benyújtotta megbízólevelét.

Az államfő ezután felkérte a fideszes Horváth Jánost a korelnöki tisztség, a jobbikos Dúró Dórát, Farkas Gergelyt, Samu Tamás Gergőt és Bana Tibort a korjegyzői feladatok ellátására.

Bejelentette, hogy a képviselők megbízóleveleit mandátumvizsgálat céljából a korelnök és a korjegyzők rendelkezésére bocsátotta.

Sólyom László köztársasági elnök beszédet mond az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben.Fotó: MTI/Beliczay László

13:09 Sólyom László megnyitotta az alakuló ülését, és felkérte a képviselőket, közösen énekeljék el a Himnuszt.

13:07 Késik a köztársasági elnök.

13:05 Telt ház, zsong az ülésterem. Mindenki Sólyom László államfőt várja.

12:57 Az Országházban elhelyezett ereklyét körbe állva tettek esküt a Szent Koronára a Jobbik parlamenti képviselői a törvényhozás pénteki, alakuló ülése előtt. Vona Gábor fehér inget, öltönyzakót, alatta fekete mellényt viselt, amikor belépett az épületbe.

A párt képviselői ezt megelőzően a fővárosi Szabadság téren található Hazatérés templomában mondtak közös imát.

A Kossuth térre vezető néhány száz méteres úton a Jobbik pár száz szimpatizánsa kísérte az országgyűlési mandátumot szerzett politikusokat.

A Fidesz megválasztott képviselői csoportkép készítéséhez állnak össze az Országgyűlés alakuló ülése előtt az Országház lépcsőjén. Fotó: MTI/Mohai Balázs

12:55 Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke arra kéri a korelnököt és a leendő házelnököt, hogy még az Országgyűlés alakuló ülésének megkezdése előtt tájékoztassa a nyilvánosságot, milyen lépéseket tervez Vona Gábor „tervezett jogsértésével" kapcsolatban.

„Tévesen iktatták" az LMP-s indítványt

„Téves iktatás történt" – tájékoztatott honlapján a parlament pénteken koradélután, nem sokkal azt követően, hogy még az alakuló ülés megkezdése előtt feltették az internetes oldalra beterjesztett indítványként Schiffer András LMP-s frakcióvezető nemzetbiztonsági szakszolgálatokról szóló törvény módosítását kezdeményező javaslatát.
A Ház illetékese az MTI-t arról tájékoztatta, tévesen iktatták az előterjesztést, hiszen annak időpontjában az új törvényhozás még nem alakult meg, a képviselők nem tettek esküt, így nem lehetett még benyújtani előterjesztést az új Országgyűléshez.
Amint azonban ez lehetővé válik, ez, valamint az alakuló üléshez kapcsolódó öt javaslat is elérhető lesz a honlapon – tették hozzá.
Az LMP szerdán jelentette be, hogy kezdeményezni fogja a nemzetbiztonsági törvény módosítását. Azt mondta, szeretnék elérni, hogy ha bármely párt, annak egy képviselője vagy kapcsolatrendszere után a titkosszolgálatok vizsgálódnak, akkor az adott pártnak a nemzetbiztonsági bizottságba delegált tagja erről ne kaphasson információt. Schiffer András hangsúlyozta, hogy ez „nem egy lex Jobbik", mert más pártok is érintettek lehetnek.

A szocialista politikus pénteki, MTI-hez is eljuttatott közleményében arra utalt, hogy a parlamenti pártok alakuló ülést előkészítő keddi megbeszélésén Vona Gábor, a Jobbik első embere az MSZP leköszönő elnökének kérdésére közölte, fekete mellényben és fehér ingben jelenik meg az alakuló ülésen. Az egyeztetés után Vona Gábor újságíróknak megerősítette, hogy pénteken egy olyan fekete mellényben érkezik majd az Országgyűlés alakuló ülésére, amelynek a mellén egy árpádsávos pajzs, a hátán pedig egy hímzett oroszlán látható.

Lendvai Ildikó közleményében úgy fogalmaz: az Országgyűlés alakuló ülésének méltóságát fenyegető veszély aggodalommal tölti el a köztársasági elnök mellett számos civil szervezetet és magyar állampolgárt is.

Kumin Ferenc az elnöki hivatal főosztályvezetője szerdán az MTI-nek azt mondta: az államfő elvárja, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén ne történjen semmilyen jogsértés.

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője szerdán arra reagálva mondta ezt az MTI-nek, hogy a parlamenti pártok alakuló ülést előkészítő keddi megbeszélésén téma volt, milyen öltözékben jelenik majd meg Vona Gábor az Országgyűlésben, majd – még aznap – Lendvai Ildikó MSZP-elnök nyílt levelet írt a köztársasági elnöknek, arra kérve Sólyom Lászlót: figyelmeztesse a magyar demokrácia írott és íratlan szabályainak tiszteletben tartására „az Országgyűlés alakuló ülésén a betiltott Magyar Gárda egyenruhájára emlékeztető öltözetben megjelenni kívánó jobbikos képviselőket".

Lendvai Ildikó azt is írja: az MSZP csütörtökön kezdeményezte, hogy az alkotmányosság elveit tiszteletben tartó négy parlamenti párt, a Fidesz, a KDNP, az LMP és az MSZP tartsanak külön tanácskozást. Erre a tanácsokozásra nem kezdeményezték a Jobbik meghívását, mert e tekintetben „a Jobbik nem a megoldás, hanem a probléma része" – teszi hozzá.

Mivel a konzultációra a másik három párt nem tartott igényt, arra kérjük a korelnököt és a házelnököt, hogy még az ülés megkezdése előtt tájékoztassa a nyilvánosságot, milyen lépéseket tervez a jogsértéssel kapcsolatban – áll a kommünikében.

12:49 Az MSZP nem szavaz meg olyan előterjesztést, amely alapján a Jobbik elnökölheti az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, egyben felszólítja a jobbikos képviselőket, hogy ne tegyenek a Szent Korona előtt esküt, mert az sokakban Magyarország legsötétebb vészkorszakát idézheti fel.

Varga László, az MSZP országgyűlési képviselője pénteken az Országgyűlés alakuló ülése előtt a parlamentben kérdésre válaszolva azt mondta: különvéleményt fűztek az alakuló üléssel kapcsolatos politikai megállapodáshoz, amelyben a bizottsági struktúrát elfogadták, de jelezték, hogy elfogadhatatlannak tartják a Jobbik nemzetbiztonsági bizottságban való részvételét.

A szocialista politikus közölte: az MSZP fontos nemzeti ereklyének tartja a Szent Koronát, de azt gondolja, hogy aki erre tesz esküt sokak érzékenységét sérti az országban. Hozzátette: a Szent Koronára utoljára Szálasi Ferenc tett esküt.

12:45 A Jobbik továbbra is igény tart az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának vezetésére – közölte Vona Gábor, a párt elnöke, miután véget ért a parlament alakuló üléséről szóló frakcióközi egyeztetés.

Vona Gábor elfogadhatatlannak nevezte az MSZP azon igényét, hogy mind a költségvetési, mind pedig a nemzetbiztonsági bizottságot a szocialisták akarják vezetni.

A Jobbik megválasztott képviselői érkeznek a Parlamentbe az Országgyűlés alakuló ülésére. Fotó: MTI/Földi Imre
Közölte: arra kéri Schmitt Pált, aki várhatóan házelnök lesz, hogy ne engedjen az MSZP zsarolásának, és hozzon felelős döntést.

A politikus úgy fogalmazott: az MSZP maga a kirekesztő párt a magyar Országgyűlésben, hiszen 855 ezer embert akar kizárni a képviseleti demokráciából azzal a javaslatával, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságában a Jobbik sem elnöki, sem alelnöki, sem pedig bizottsági tagsági helyet ne kapjon.

Kérdésre azt mondta, ha a kétharmados többség úgy dönt, hogy a nemzetbiztonsági bizottságot végül az MSZP-re vagy adott esetben az LMP-re bízza, „azzal nem tudunk sajnos mit kezdeni", de úgy fogják értékelni ezt a lépést, hogy egy Fidesz–MSZP-paktum született a Jobbikkal szemben. Hozzátette, a magyar demokrácia megcsúfolása lenne az a döntés, hogy a Jobbiknak nincs képviselője a nemzetbiztonsági testületben.

Kósa Lajos és Orbán Viktor a Batthyány örökmécsesnél. Fotó: MTI/Mohai Balázs

12:44 Az LMP jegyzi az új Országgyűléshez elsőként beérkezett törvényjavaslatot: a parlamenti honlapon már a pénteki alakuló ülés megkezdése előtt olvasható volt, hogy Schiffer András frakcióvezető benyújtotta a nemzetbiztonsági szakszolgálatokról szóló törvény módosítását kezdeményező indítványát.

Az iromány szövegét egyelőre nem tették fel a honlapra. Az LMP szerdán jelentette be, hogy kezdeményezni fogja a nemzetbiztonsági törvény módosítását. Azt mondta, szeretnék elérni, hogy ha bármely párt, annak egy képviselője vagy kapcsolatrendszere után a titkosszolgálatok vizsgálódnak, akkor az adott pártnak a nemzetbiztonsági bizottságba delegált tagja erről ne kaphasson információt.

Schiffer András hangsúlyozta, hogy ez „nem egy lex Jobbik", mert más pártok is érintettek lehetnek.

12:33 A frakciók aláírták a politikai megállapodást

A parlamenti pártok képviselői aláírták az Országgyűlés alakuló ülésével összefüggő politikai megállapodást pénteken, a bizottságokat érintően azonban nem született megegyezés. A képviselők a házelnöknek a frakcióvezetők indítványát összegző javaslata alapján szavazhatnak majd a bizottsági tisztségviselőkről.

A Ház alakuló üléséről szóló frakcióközi egyeztetésen két bizottság - a nemzetbiztonsági és a költségvetési - tekintetében volt vita; a végül aláírt szövegben az szerepel, hogy a „bizottsági rendszerről nem született megállapodás".

A frakciók egyetértettek a Fidesz-KDNP azon javaslatával, hogy valamennyi bizottságban biztosítani kell az ellenzéki képviselők egyharmados arányát.

Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője (háttal, b) aláírja az Országgyűlés alakuló ülésével összefüggő politikai megállapodást a Parlament Delegációs Termében. Fotó: MTI/Kovács Attila

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az egyeztetésen azt javasolta: a szocialisták 14 óráig tegyék meg végső javaslatukat a bizottsági tisztségviselőkre.

Az egyeztetésen elhangzott: a házszabály szerint az új házelnök a bizottsági tisztségviselőkre a politikai megállapodás szerint tesz javaslatot, ha ez nincs, akkor figyelembe veszi a képviselőcsoportok vezetőinek indítványát, majd ezt összegezve teszi meg javaslatát, amiről a Ház szavaz.

Tehát a Fidesz által házelnöknek javasolt Schmitt Pál azokból a nevekből választhat majd, melyeket a képviselőcsoportok indítványoznak. Ha mind a két párt, az MSZP és a Jobbik is tesz javaslatot a két vitás bizottságra, akkor a házelnök javaslata alapján szavaz majd az Országgyűlés a bizottsági tisztségviselőkről.

A péntek reggel kilenc órakor kezdődött egyeztetésen a vita azon robbant ki, hogy Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője közölte: módosító indítványt nyújtott be az Országgyűlés alakuló üléséhez kapcsolódó politikai megállapodáshoz, melynek lényege, hogy a függelék tartalmát csak azzal a kitétellel fogadják el, hogy ha a parlament nemzetbiztonsági bizottságában a Jobbik sem elnöki, sem alelnöki, sem bizottsági tagsági helyet nem kap.

A délelőtti tanácskozáson a bizottságokat érintően nem született megegyezés. A képviselők a házelnöknek a frakcióvezetők indítványát összegző javaslata alapján szavazhatnak majd a bizottsági tisztségviselőkről. Képünkön Mesterházy Attila MSZP-s képviselő. Fotó: MTI/Kovács Attila

Százegy javaslat maradt az új parlamentre

Az előző parlamenti ciklusból összesen 101 olyan javaslat maradt, amely közül bármelyik tárgyalásával megkezdheti munkáját az új, a rendszerváltozást követő időszak hatodik Országgyűlése.
Tizennyolc olyan törvényjavaslat van folyamatban, amelyet még a korábbi kormány nyújtott be, a legutolsót május 12-én, valamint három olyan elfogadott törvény, amely az Alkotmánybíróság döntésére vár. Maradt még 11 kormány által beadott határozati javaslat és 23 jelentés. Ötvenhat benyújtott jelentés van, amelyet olyan szerv adott be, amely az Országgyűlésnek beszámolásra kötelezett.
Az előző ciklusból fennmaradt javaslatok sorsáról a házszabály nem rendelkezik, ezért bizottsági állásfoglalások születtek róluk, és a parlamenti gyakorlat ezeknek megfelelően alakult.
Az alapelvek szerint automatikusan tárgysorozatba kerülnek a választás eredményétől, illetve a kormánytól független státusú benyújtók javaslatai, így például a köztársasági elnöké, a legfőbb ügyészé. Az új kormány döntésétől függően kerülnek tárgysorozatba a korábbi kormány által benyújtott, még nem lezárt javaslatok. Ezek a döntésig automatikusan tárgysorozatban maradnak.
Nem kerülnek az új Országgyűlés tárgysorozatába azok a javaslatok, amelyeket bizottság vagy országgyűlési képviselő adott be, akkor sem, ha a benyújtó ismét mandátumot szerzett.

Lázár János minderre azt mondta: az MSZP különvéleménye és az LMP által benyújtott záradék miatt így nincs értelme a bizottsági struktúrában való megállapodásnak. Kiemelte azonban, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetség nem fogja megengedni, hogy bármely politikai erő obstrukcióval kezdje a parlamenti munkát, és azt sem, hogy bármely politikai erő megakadályozza az Országgyűlés munkáját.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke közölte: ragaszkodnak a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztségéhez. Jelezte, hogy a legutóbbi, május 11-i egyeztetésen az MSZP döntött úgy, hogy a számvevőszéki bizottság elnöki tisztségét választja.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet: a házszabállyal és az alkotmánnyal is ellentétes az, hogy bármely képviselőt kizárjanak bármely bizottságból.

Lázár János közölte azt is: ha a szocialista párt nem tesz személyi javaslatot a bizottsági tisztségekre, akkor azt nem fogják kormánypárti képviselőkkel feltölteni. Azonban megjegyezte: a szocialista párt péntek délelőttig nem tett javaslatot az elnöki és az alelnöki posztokra, „esze ágában" sem volt megegyezni. Szerinte törvénytelenség lenne, ha a Jobbik nem kapna helyet a nemzetbiztonsági bizottságban.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt hangsúlyozta: pártja bízik abban, hogy a házelnök felelősségteljesen fog majd javaslatot tenni.
Mesterházy Attila az ülés végén azt is mondta: az MSZP frakció döntése értelmében a számvevőszéki és költségvetési, valamint a nemzetbiztonsági bizottság vezetése is a legnagyobb ellenzéki párt vezetése alatt kell, hogy működjön.

Korábban írtuk

Az MTI úgy tudja, hogy az államfő az Országgyűlés tekintélye és az alkotmányos értékrend védelme érdekében "szigorú" beszédet tervez elmondani a plenáris ülés előtt.

Kumin Ferenc szerdán azt mondta: a köztársasági elnök elvárja, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén ne történjen semmilyen jogsértés. A Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője arra reagálva beszélt erről az MTI-nek, hogy a parlamenti pártok alakuló ülést előkészítő keddi megbeszélésén téma volt, milyen öltözékben jelenik majd meg Vona Gábor Jobbik-elnök az Országgyűlésben.

Az alakuló ülésen a köztársasági elnök és Horváth János fideszes korelnök beszéde után a parlament meghallgatja az Országos Választási Bizottság és az önkormányzati miniszter az országgyűlési képviselő-választásról szóló jelentését, majd a mandátumigazolás és a képviselői eskütétel után vita nélkül határoz azokról.

Az Országgyűlés tisztségviselőinek, az elnöknek, az alelnököknek és a jegyzőknek a titkos szavazáson történő megválasztása után Bajnai Gordon már ügyvezető miniszterelnökként bejelentést tesz kormánya megbízatásának megszűnéséről. A köztársasági elnök ezután javaslatot tesz az új kormányfőre, és várhatóan Orbán Viktor már miniszterelnök-jelöltként emelkedik szólásra.

A napirend szerint döntenek a képviselők arról az országgyűlési határozati javaslatról is, amely a parlament 19 állandó bizottságáról, azok tisztségviselőiről, tagjainak megválasztásról szól.

Várhatóan még pénteken összeül az alkotmányügyi bizottság is. A Fidesz elnöki stábjának vezetője csütörtökön egy tévéműsorban azt mondta, pártja szándékai szerint pénteken már benyújtják azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a kormány minél gyorsabb megalakításához szükségesek, és remélik, hogy ezekről a plenáris ülés után már tárgyalhat is az alkotmányügyi bizottság.

Az új összetételű Országgyűlésben a Fidesznek 227, az MSZP-nek 59, a Jobbiknak 47, a KDNP-nek 36, a Lehet Más a Politikának (LMP) 16 képviselője lesz, a Házban egy független képviselő is dolgozik majd.