Nem döntött az Ab a magánnyugdíjpénztári beadványokról

Nem döntött szerdán az Alkotmánybíróság (Ab) a magán-nyugdíjpénztári beadványokról, s a testület az idén már nem tart több teljes ülést.

[namelink name="Sereg András"], az Alkotmánybíróság sajtófőnöke az MTI-vel azt közölte: "az Alkotmánybíróság idei utolsó teljes ülésén tárgyalta a magánnyugdíjpénztár-ügyben készült tervezetet, de határozat nem született".

A sajtófőnök a döntés elmaradásával kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni.

KDNP: az Ab lépése illeszkedik a jogszabályi környezethez

A KDNP szerint az Alkotmánybíróság (Ab) szerdai közlése illeszkedik a megváltozott jogszabályi környezethez, miután egy módosítás következtében mindenkinek jár állami nyugdíj.

[namelink name="Pálffy István"] frakciószóvivő ezt azzal kapcsolatban közölte az MTI-vel, hogy az Ab szerdán nem döntött a magán-nyugdíjpénztári beadványokról, s a testület az idén már nem tart több teljes ülést.

A politikus azt mondta: nyugdíjügyben senkinek nem veszett el a jogosultsága, az Ab döntése pedig ehhez a jogi környezethez illeszkedik a legmegfelelőbben.

Elmondta azt is, január 1-jétől egyéni jogsérelem esetén bárkinek lehetősége van arra, hogy azt egy beadvánnyal érvényesítse.

"A lehető legjobban rendeződött a kérdés" - jelentette ki a kormánypárti képviselő, aki szerint a nyugdíjügyben kialakult helyzet alkotmányos és a jogbiztonságot szolgálja.

Az Országgyűlés november közepén fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. A jogszabály elfogadásával a Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, feltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.

A társadalombiztosítási nyugellátásáról, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt többen megtámadták az Alkotmánybíróságon. Sereg András, a testület szóvivője még tavaly februárban azt közölte az MTI-vel, hogy 190 indítvány érkezett a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályok megváltoztatása miatt.

Az Ab-től szerdán kapott összesítés szerint elsősorban magánszemélyek támadták meg a jogszabályt, de az indítványozók között szerepel Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, a Stabilitás Pénztárszövetség, valamint a Magyar Helsinki Bizottság is.

Az Országgyűlés még 2010 decemberében döntött a nyugdíjrendszer átalakításáról. Az akkori döntés értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak az idén január 31-ig kellett dönteniük arról, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok maradnak vagy visszalépnek az állami rendszerbe. A jogszabály kimondta azt is, hogy aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az a 2011. december 1-je után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és ettől az időponttól nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.

Az Országgyűlés múlt pénteken több ponton változtatott a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozó szabályokon a gazdasági stabilitási törvény elfogadásával. Eszerint megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül.

Újra megnyitották ugyanakkor az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt. Az elfogadott jogszabály szerint ők jövő év március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A visszalépők a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, azt önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.

A parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak. Ezt - vagyis az ezzel ellentétes szabály eltörlését - arra hivatkozva kezdeményezte a kormány, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie.

A nyugdíjrendszer alapvető szabályait is rögzítő, január 1-jétől hatályos törvény szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell azok reálértékét.

LMP: bárki úgy járhat, mint a magán-nyugdíjpénztári tagok

Az LMP szerint annak, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerdai ülésén nem hozott döntést a magánnyudíjpénztár-ügyben, az az üzenete, hogy mostantól a kormány "a nemzeti cinizmus jegyében" bárkinek a vagyonára és tulajdonára ráteheti a kezét.

[namelink name="Schiffer András"], az ellenzéki párt frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: szerdán lett volna az utolsó alkalom, hogy az Ab döntsön, de ebben a 104 ezer embert érintő kérdésben a testület majdnem egy éven keresztül nem volt képes határozatot hozni.

Schiffer András emlékeztetett arra, hogy az Ab 1995-ben két hét alatt hozott határozatot a Bokros-csomag ügyében.

Az LMP frakcióvezetője kiemelte azt is, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében január 1-től az összes hasonló indítványban meg fog szűnni az eljárás.

Így szerinte a mostani ügy nem pusztán az érintett 104 ezer ember ügye, hanem azt jelenti, hogy Magyarországon az embereknek, vállalkozóknak a vagyona mennyire lehet biztonságban. Ha ezt a magánnyugdíjpénztárakkal meg lehetett tenni, akkor így járhat mindenki - értékelte

"Január 1-től az Alkotmánybíróság díszlet [namelink name="Orbán Viktor"] bábszínházában" - fogalmazott Schiffer András.

Az LMP frakcióvezetője megismételte felhívását a másik két ellenzéki frakció felé, hogy legalább azokban az ügyekben, amelyekben egyetértés van, ott közösen forduljanak az AB-hez.

Korábban írtuk:

Szerdán dönthet a magánnyugdíjpénztárakról az Alkotmánybíróság (Ab), miután a téma szerepel a testület két ünnep közötti teljes ülésének napirendjén.

Az Ab mai teljes ülésének napirendjén tucatnyi további téma szerepel, köztük a csőd- és felszámolási eljárással, az adózással, a helyi önkormányzati képviselők jogállásával, a választási eljárással, több, az egészségüggyel, illetve egészségügyi adatok kezelésével, valamint az esztergomi, a kaposvári és a Budapest I. kerületi önkormányzatokkal kapcsolatos indítvány.

Az Ab hatáskörei jelentősen változnak január 1-jével, így a testület előtt fekvő indítványok nagy részéről jövőre már nem dönthetnek.