Megerősítette a parlament az energiahivatalt

Átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt csütörtöki ülésén az Országgyűlés. A kormányoldal ennek szükségességét a rezsicsökkentés megvédésével indokolta, a változtatással ugyanis a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit, az új hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat.

A képviselők 261 igen, 8 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter múlt pénteken beterjesztett indítványának minősített többséget igénylő részét. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A szavazatot leadott tíz MSZP-s képviselő, valamint a Jobbik politikusai a kormánypártiakkal együtt támogatták az előterjesztést, nyolc független képviselő voksolt nemmel, az egy tartózkodó szavazatot a jobbikos Nyikos László adta le.

A jogszabály alapján a jelenleg kormányhivatalként működő Magyar Energia Hivatal (MEH) átalakításával - önálló szabályozó szervként, a MEH általános jogutódjaként - létrejön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amely az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait látja el, és amely csak jogszabálynak van alárendelve.

Így a hivatalnak feladatot csak törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabály írhat elő, felügyeleti jogkörben a hivatal döntését megváltoztatni, megsemmisíteni, valamint a hivatalt eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet, és kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolással.

Elnökét - akit rendeletalkotási jog és miniszteri fizetés illet meg - a kormányfő hét évre nevezi ki, és egy alkalommal ismét kinevezhető. A legfeljebb öt elnökhelyettest ugyancsak hét évre a hivatal elnöke nevezi ki. Az elnöki és helyettesi tisztségre nem kell pályázatot kiírni. A kinevezési kritériumok között említik a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglalt követelményeken túl a felsőfokú iskolai végzettséget és minimum hároméves gyakorlatot a hivatal tevékenységi területeinek legalább egyikében, vagy minimum hároméves államigazgatási vezetői gyakorlatot.

Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy a hivatal elnöke és elnökhelyettese jogviszonyának megszűnése után egy éven át nem dolgozhat olyan gazdasági társaságnak, illetve nem lehet gazdasági kapcsolatban olyan céggel, amelyet érintett a hivatal döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben.

A MEH elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása a törvény hatálybalépésének napján megszűnik. Felmentési idejükre és végkielégítésükre vonatkozóan a most elfogadott törvényben foglaltakat kell alkalmazni, kivéve ha a megbízatásuk megszűnésétől számított harminc napon belül kinevezik őket az új hivatal elnökévé vagy elnökhelyettesévé.

Az energiahivatal átalakítása azután került napirendre, hogy - mint arról a Napi Gazdaság beszámolt - első fokon a gázszolgáltatóknak adott igazat a Fővárosi Törvényszék a MEH rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben botrányosnak nevezte a bírósági döntést, és jelezte, a kormány újabb javaslattal áll elő, amelynek nyomán a rezsicsökkentés a korábbinál is nagyobb mértékű lehet.

A csütörtöki rendkívüli parlamenti ülést kezdeményező Fidesz-frakció vezetője, Rogán Antal korábban azt mondta: az energiahivatal megerősítésével a hivatal a jövőben a saját maga által alkotott rendeletekkel is meg tudja védeni a rezsicsökkentés érdekében hozott határozatait, rendeletei nem támadhatók meg bíróságon. Jelezte ugyanakkor, hogy jogorvoslatnak természetesen ezekkel szemben is van helye, az Alkotmánybíróságon támadhatók meg a rendeletek, de az energiahivatal jogkörének bővítésével jóval erősebb védelmet kap a rezsicsökkentés.

A gáz, az áram és a távhő ára tíz százalékkal csökkent január 1-jétől a kabinet döntése értelmében. Tervek szerint a rezsicsökkentés az év közepén folytatódik a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjakkal.

Korábban írtuk:

Rendeletalkotási joggal ruházhatják fel a képviselők az energiahivatalt az Országgyűlés mai rendkívüli ülésén, amelyet a Fidesz a kormányzati rezsicsökkentés megvédése érdekében javasolt összehívni.

A parlament ülése 9 óra 30 perckor kezdődik, a napirend előtti felszólalások után pedig az energiahivatal átalakításáról történő szavazás lesz az egyetlen napirendi pont.

[namelink name="Rogán Antal"], a Fidesz frakcióvezetője kedden jelentette be, hogy rendkívüli ülést kezdeményeznek az energiahivatal jogköreinek mielőbbi kibővítése érdekében. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter előterjesztése a jelenleg kormányhivatalként működő Magyar Energia Hivatal átalakításával egy rendeletalkotási joggal is rendelkező önálló szabályozó szervet hozna létre Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal néven. A kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője a változtatást azzal indokolta, hogy így a bíróságon nem lehet megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit, az új hivatal rendeleteivel szemben ugyanis már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat.

A Ház ugyancsak a kormányzati rezsicsökkentéshez kapcsolódóan hétfőn megtárgyalta, kedden pedig el is fogadta azt az előterjesztést, amely törvényileg tiltotta meg, hogy az energiaszolgáltatók áraikba beszámítsák a rájuk kivetett tranzakciós díjat, külön jövedelemadót, illetve a közművezetékek után fizetendő adót. A szabályozás arra is kitér, hogy ha az energiahivatal rendszerhasználati vagy a csatlakozási díjakat megállapító határozatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül kell helyezni, ez csak a hivatal új határozatának jogerőre emelkedése után lehetséges.

A változtatások hátteréhez tartozik egy elsőfokú bírósági ítélet: a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen a gázszolgáltatónak adott igazat a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben botrányosnak nevezte a rezsicsökkentés ügyében hozott bírósági ítéletet és jelezte, a kormány újabb javaslattal áll elő, amelynek nyomán a rezsicsökkentés a korábbinál is nagyobb mértékű lehet.