Új Ptk.: több, a társaságokra vonatkozó szabály is változik

Új gazdasági szerződésformák a polgári jogban

Számos gazdasági szerződés forma kerül be az új Polgári törvénykönyvbe, a jogszabály március 15-én hatályba lépő változatával: a franchise, a faktoring, a pénzügyi lízing. A törvényhozók létrehozták a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartást, amelybe be kell vezetni a faktoring, az ingóságra vonatkozó pénzügyi lízingszerződéseket, zálogjogot és tulajdonjog fenntartást.

A franchise szerződést jogbérletnek nevezi a jogszabály hatodik könyve, ahol a kötelmi jog formáit taglalja. Franchise-ba adni szerzői jogvédelem valamint iparjogvédelem alatt álló tárgyakat, illetve védett ismeretet lehet. A franchise-ba vevő ezeket használhatja, illetve hasznosíthatja. A franchise-ba adó kötelessége az átadott jogok zavartalan használatának a garantálása, míg a franchise-ba vevő köteles a kapott ismereteket megóvni.

Amennyiben a szükséges alapanyagot a franchise-ba adó biztosítja, a franchise-ba vevő csak akkor térhet át másik szállítóra, ha az előbbi a megrendelését nem teljesítette. A franchise-ba vevőt a partnere utasíthatja arra, hogy őrizze az ő jó hírnevét. Ha ebből kár származik, akkor azért a franchise-ba adó felel.

A faktoring szerződés alapján az adós harmadik személlyel szembeni követelését a faktorra engedményezi, de ha a harmadik személy esedékességkor nem fizet, akkor az adós köteles visszafizetni a faktornak a követelésért kapott pénzt, annak a kamatával együtt.

A gyakorlatban kétféle faktoring működik: az egyikben a faktor megvásárolja - rendszerint diszkont áron - a követelést és utána saját kockázata lesz annak behajtása. A másik eset viszont a kölcsönhöz hasonló: akinek követelése van egy gazdasági partnerével szemben, de az - jogszerűen - csak később fizet, akkor ezt a követelést átadja a faktornak, aki kifizeti neki a követelés értékét.

A Ptk. definíciójában a követelés átadója a faktor adósa. Ha a faktor nem jut hozzá a követeléshez, akkor visszaadja azt az eredeti tulajdonosának - az adósnak - aki köteles a faktortól kapott pénzt, annak a kamatával együtt visszafizetni.

A faktoring szerződés akkor érvényes, ha bejegyezték a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.

A pénzügyi lízing lényege, hogy a lízingdíjak fejében - a futamidő végén - a lízingbe vevő megszerzi a lízingbe adótól a lízingelt dolog tulajdonjogát automatikusan, vagy maradványérték megfizetésével.
A gyakorlatban ismeri az operatív lízing fogalmát is, amikor a lízingbe vevő kikötött ideig használja az eszközt, majd visszaadja azt a lízingbe adónak, ez a forma azonban nem került be a Ptk-ba, mert erre a bérlet szabályai alkalmazhatók.

A pénzügyi lízingben a lízingbe vevő - a szerződés megkötésétől, illetve a birtokba adástól - használja az eszközt, szedi annak a hasznait, és viseli a vele járó költségeket, az eladás kivételével, minden tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezik. A Ptk. megengedi az eszköz használatának az átengedését is, feltéve, hogy ahhoz a lízingbe adó hozzájárult.

A lízing tényét, ha az ingatlan, akkor az ingatlan-nyilvántartásba, ha pedig ingó dolog, akkor a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyeztetni.

A szakjogászok már felhívták az érintettek figyelmét, hogy a tartós bérletnek nevezett konstrukció - a Ptk. fogalma szerint az operatív lízing - amennyiben annak futamideje eléri a dolog gazdasági élettartamát, illetve a lízing (bérleti) díj meghaladja a lízingelt tárgy piaci értékét - az új szabályok szerint átminősül pénzügyi lízinggé.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) kötelessége hitelbiztosítéki nyilvántartás működtetése, annak - az üzemszerű karbantartás időszakot kivéve - minden munkanapon legalább 8 órától 20 óráig elérhetőnek kell lennie.

A felhasználóként történő nyilvántartásba vétel - a regisztráció - a hitelbiztosítéki rendszer felületén kezdeményezhető. A regisztráció érvényesítéséhez a kérelmező a közjegyző előtt, az adatai valósággal egyezőségéről nyilatkozatot tesz.

A regisztrációs kérelem sikeres benyújtása esetén biztosít a MOKK hozzáférést a hitelbiztosítéki rendszerhez.

A regisztrált felhasználónak a hitelbiztosítéki nyilatkozatát minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia.

A nyilatkozatot tevőnek költségtérítést fizet a szolgáltatásért.

A hitelbiztosítéki rendszer felületén bárki, azonosítás nélkül betekinthet a zálogkötelezett nevének - magánszemély esetén a születési időpontja és anyja neve - megadásával. A kiadott eredmény közli, hogy az illető szerepel-e, és ha igen, akkor milyen minőségben, a nyilvántartásban.

Módosulnak a kkt., Kft., Bt., Rt. szabályai

A március 15-től hatályos új Ptk. megtartja az eddigi gazdasági társasági formákat, de a szabályok egy része változik, az egyik legjelentősebb ezek közül, hogy a kft-k törzstőkéje ismét 3 millió forintra emelkedik.

Az új szabályok szerint a közkereseti társaság (kkt.) tagjai a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, a közös vagyon által nem fedezett kötelezettségekért pedig korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a hitelező a kkt. bármely tagjától követelheti a teljes tartozást.

A kkt. a jogi terminológiában személyegyesítő társaságnak minősül. Amennyiben bármelyik tag - személyesen - tartozik valakinek, a hitelező nem elégítheti ki a követelését a társaság vagyonából. Arra viszont lehetősége van, hogy a hitelező megkapja a kkt.-tól az adott tagra jutó vagyont. Amennyiben a hitelező végrehajtást kért a vagyonra, akkor a tag helyett felmondhatja annak a kkt.-ban viselt tagságát.

A tagok korlátlan felelőssége abban is megnyilvánul, hogy ha egy tag kilép a társaságból, 5 évig még felel a kilépéskor meglévő tartozásokért.
Amennyiben egy tag meghal, az örököse beléphet helyette a társaságba. Ez azonban nem kötelező, de az örökség erejéig 5 évig köteles helytállni azokért a tartozásokért, amelyek a korábbi tag halálakor fennálltak.

A kkt. átalakulhat betéti társasággá (bt.) viszont a korábbi tagoknak nem egyszerű megszabadulniuk a korlátlan felelősségtől. Akik a bt. beltagjává válnak, értelemszerűen továbbra is korlátlanul felelnek a jogelőd tartozásaiért is. A kültagokká váló korábbi kkt.-tagok is korlátlanul felelnek még 5 évig a korábbi cég tartozásaiért.

A betéti társaság (bt.) fogalma változatlan a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) is: a beltag korlátlanul, míg a kültag csak a vagyoni betétével felel a társaságnak a vagyona által nem fedezett kötelezettségeiért.

A Ptk. nagyon szűkre fogja a bt.-k szabályozását, arra hivatkozva, hogy a közkereseti társaságok (kkt.-k) szabályait kell alkalmazni ezekre is. Ezt az is indokolja, hogy mindkettő az úgynevezett személyegyesítő társaságok körébe tartozik. Azt azért megszabja az új Ptk., hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője, ügyvezető viszont lehet, ha a társasági szerződés így rendelkezik. Amennyiben a beltag kültaggá válik, még 5 évig korlátlanul felel a társaságnak az új státuszba lépés előtt keletkezett tartozásaiért.

A korlátolt felelősségű társaság (kft.) meghatározása sem változik, így a tagok csak a törzsbetéteikkel felelnek a társaság kötelezettségeiért. Lényeges változás ugyanakkor, hogy a szabályozás ismét 3 millió forintra emeli a törzsbetétek összegét, a törzstőkét. Jelenleg a kft. törzstőkéje 500 ezer forint.

Az új szabályok szerint március 15-től már csak a megemelt összeggel lehet új kft.-t alapítani, míg a régieknek - a hatályba lépéstől - két évük van a tőke felemelésre. Ha egy kft. nem kíván törzstőkét emelni, akkor átalakulhat bt.-vé, vagy pedig kkt.-vé.

Könnyítés ugyanakkor a kft. alapításánál az, hogy nem kötelező befizetni egészében a törzsbetéteket. A tagok a társasági szerződésben rendelkezhetnek arról, hogy a törzsbetétetek mekkora hányadát kötelező pénzben letenni, és a többit az éves nyereségekből töltik fel. A feltöltésre azonban csak 3 év áll rendelkezésre.

Az új Ptk. szerint részvénytársaságot csak zártkörűen (zrt.) lehet alapítani, ez akkor válik nyilvánossá (nyrt.) amikor bevezetik a tőzsdére. A tőzsde bármelyik szabályozott piac lehet, nem előírás a részvényeknek a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetése.

A zrt. alaptőkéje legalább 5 millió, míg az nyrt.-é legalább 20 millió forint. A pénzbeli hozzájárulásnak az alapításkor el kell érnie az alaptőke 30 százalékát. A törvény kimondja, hogy a részvény névérték alatti kibocsátása semmis. Ugyanakkor a dolgozói részvények a névérték alatt - ingyen, vagy pedig kedvezményes áron - is kibocsáthatók.

Kiemelésre érdemesek a dolgozói részvények. Ezeket az alaptőke felemelésekor, annak 15 százalékáig lehet forgalomba hozni. Amennyiben a dolgozó távozik a cégtől, 6 hónapon belül eladhatja a részvényét. Amennyiben ezt elmulasztja, a következő közgyűlés rendelkezik a bevonásról, de a névérték akkor is jár a volt dolgozónak. Ugyanez a szabály akkor, ha a dolgozó meghal és a részvényét valaki örökli.

A törvény a gazdasági társaságokról szóló rész végén szól a befolyásszerzésről, amelynek szabályait a zrt.-re és a kft.-re kell alkalmazni. Aki ezekben a társaságokban megszerzi - akár közvetlenül, akár közvetetten - a szavazatok háromnegyedét, az köteles ezt a tényt 15 napon belül bejelenteni a cégbíróságnak.

A bírósági közzétételtől számítva 60 napon belül bármelyik tag kérheti, hogy a minősített többséggel rendelkező tulajdonos az ő részét vegye meg. Az ár a piaci érték, de a vételárnak el kell érnie a cég saját tőkéjének az eladásra kínált üzletrészre eső részét.

Több, a társaságokra vonatkozó szabály is változik

A gazdasági társaságokra vonatkozó több szabály is változik a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvnek (Ptk.) alapján.

Az új Ptk. az eddigi gazdasági társasági formákat megtartja, így a személyegyesítő típusú közkereseti- illetve betéti társaságot, továbbá a vagyonegyesítő típusú korlátolt felelősségű- és részvény társaságot. Ezek mellett a szövetkezet és az egyesülés olyan jogi személy, amely gazdasági tevékenységet (is) folytat, de nem minősül gazdasági társaságnak. A változó szabályok nagy része az egyszerűsítést, a társaságok működésének megkönnyítését szolgálja, az alapító dokumentumok tartalma például sokkal szabadabb lehet, a kötelezően megfogalmazott tartalmat azonban nem lehet megkerülni, mivel akkor a cégbíróság nem jegyzi be a társaságot.

Az új Ptk. a jogi személyek körében szabályozza a gazdasági társaságokat is, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes társaságok tagjai ne feleljenek korlátlanul a vagyonnal nem fedezett tartozásokért. A közkereseti társaság tagjainak, továbbá a betéti társaság beltagjainak ugyanis továbbra is korlátlan a felelősségük.

A nonprofit jelleg kimaradt a társaságok szabályai közül. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy egy gazdasági társaság a létesítő okiratában úgy döntsön: a nyereségét visszaforgatja az alaptevékenységébe.

Március 15-től minden gazdasági társaság jogi személy lesz. A jogi személynek jogai és kötelezettségei lehetnek, de ezek nem terjedhetnek ki az olyan jogokra és kötelezettségekre, amelyek személyhez kötődnek. A jogi személynek van saját neve, a tagjaitól elkülönült vagyona, és az ügyvezetését, valamint képviseletét ellátó szervezete is.

A gazdasági társaság alapítása a létesítő okirat - a társasági szerződés - aláírásával kezdődik, amelyet közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Vannak olyan tevékenységek, amelyeket csak akkor végezhet egy cég, ha arra képesítéssel rendelkező személlyel rendelkezik. Az ilyen személy akár munkaviszonyban, akár polgári - például megbízási - jogviszonyban állhat a társasággal.

Az alaptőkéhez való nem pénzbeli hozzájárulást - az apportot - úgy szabályozza az új Ptk., hogy az lehet követelés is, amennyiben azt az adós elismerte, vagy jogerős bírósági határozaton alapul. Azt azonban nem engedi meg a törvény, hogy valaki az apportot "ledolgozza" a társaságban.

Az apport értékét a társaság tagjainak kell elfogadniuk. Azok, akik a szolgáltatáskori értéknél nagyobb értéken fogadták el az apportot, az ebből eredő kárért ugyan úgy felelnek, mint aki azt értéken felül beadta a társaságba.

A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő látja el, mégpedig munkaviszonyban, vagy pedig megbízás alapján. Az ő munkáját a cégvezetők segítik. Annak sincs akadálya, hogy a társaság telephelyeit - korlátozott hatáskörű - cégvezetők irányítsák.

A vezető tisztségviselő a cég jogutód nélküli megszűntekor is felel a hitelezők kielégítetlen követeléseiért. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vezető tisztségviselő - a fizetésképtelenség beállta után - nem vette figyelembe a hitelezők érdekeit.

Amennyiben a társaság saját tőkéje - két egymást követő évben - nem érte el a törvényben előírt jegyzett tőkét, akkor át kell alakulnia olyan társasággá, amely a kötelező tőke-előírásnak megfelel.