Ország-világ

2015.05.11. 18:09

Bajban lehet, ha rendszeresen a karján alszik

Kezünk, lábunk nem csak törésekkor sérülhet. Ijesztő, ám gyakran fájdalom nélküli tüneteket mutatnak az idegsérülések. Az akár egyéves felépülést türelemmel és szorgalommal érdemes viselni.

K. P. T.

Mindenki aludta már el kezét, lábát, nyakát, ám ez a zsibbadó, akár szúró fájdalommal kísért kellemetlenség ébren is kísérthet. A kisebb-nagyobb sérülések nemcsak csontjainkat vagy izmainkat károsíthatják, a végtagjainkban futó, perifériás idegek is érzékenyek.

Egy ideg két módon sérülhet: vágások következtében, illetve fedett károsodások miatt, amikor megnyomódik, meghúzódik, vagy egy csatornába szorul idegszálunk – aztán sántikálhatunk, vagy épp korlátozott mozgásunk miatt sorra törhetjük a kezünk ügyébe kerülő tárgyakat, akár hosszú hónapokig.
 

Alagút-szindrómák

– A Carpal tunnel syndroma, azaz az alagútszindróma a leggyakoribb, amely már-már népbetegség prof. dr. Simonka János Aurél szerint. A szegedi traumatológustól, az SZTE ÁOK Traumatológiai Klinika orvosától megtudtuk: a carpalis csatornában fut a középideg (medianus) az inakkal együtt.

Ebben a szűk térben az ideg könnyen nyomás alá kerülhet megerőltetés után, az inak duzzanata miatt, vagy csuklótörés, ízületi gyulladások következtében, így zsibbadás, fájdalom, villanyozó érzet, vagy e három együtt is jelentkezhet a kézen. A nervus radialis érzékeny pontjai a felkaron és a könyök területén találhatók, nyomás, illetve vágás hatására sérülhet ez az ideg is.
 

Egy év lehet a felépülés

– Az ideg speciális alkotónk: sejtje a gerincvelőből indul, de nyúlványa az ujjaink végéig elér – magyarázta a szakorvos, mi okozhatja az ijesztő tüneteket. – Egy nagyon hosszú sejtről beszélünk, amely 80 mikron széles, de egymillió mikron hosszú, mivel az információszállítás a fő feladata, „neki" köszönhetően mozog kezünk, lábunk, érzékeli a hőt a bőrünk, és tudunk tapintani. Szerkezetéből adódóan érzékeny ez a perifériás ideg nyomásra, húzódásra, de képes regenerálódni, csak nagyon lassan: naponta egy milliméter „gyógyul" meg sérült részeiből.

Szakadása esetén – egy feltáró műtét során – egyenként összevarrják a rostkötegeket, utána megindulhat a regeneráció, azaz a gyógyulás. Máskor hiába tűnik az ideg kívülről épnek, belül a rostok elszakadhatnak: ekkor jó fél év a rehabilitáció, ha „csak" meghúzódtak, de nagyjából együtt maradtak, hetek alatt helyrejöhet az érintett végtag. A legrosszabb esetben akár egy évbe is beletelik a teljes felépülés – tudtuk meg.
 

Nemcsak a csonttörések, hanem a perifériás idegek sérülése után is sokáig tart a felépülés. Illusztráció: Schmidt Andrea

Nemcsak a csonttörések, hanem a perifériás idegek sérülése után is sokáig tart a felépülés.
Illusztráció: Schmidt Andrea

 

Lábunk védettebb

A rehabilitáció egyik fő elve, hogy az izmokat és az ízületeket ne hagyjuk „berozsdásodni", azaz „bezsugorodni", új, természetellenes helyzetükben megmaradni. Ebben számos orvosi segédeszköz segítheti a beteget, emellett szelektív ingerárammal „tartják mozgásban" a tagokat.

– Ez azért szükséges, mert stimulálja a végtagok izmait: az idegsérülés miatt ezek maguktól nem mozognának, így az elsorvadásuk megelőzhető. A passzív mozgatás is sokat segít, ezt otthon magunknak is elvégezhetjük – javasolta Simonka János Aurél, és hozzátette: a lábban futó idegek szerencsére védettebbek, a mozgatóideg, a peroneus sérülése azért elő-előfordul. A sportolók térdsérülései, a ficamok, vagy kisgyerekek esetében műtéti károsodás következményeképp a lábfej járáskor lóghat.

 

Szorgalom és türelem a titok

A perifériás idegsérülések esetében a kisgyermeknél elérhető a teljes gyógyulás, míg egy hatvan év fölöttinél ugyanolyan gyorsan regenerálódik a sérült kar vagy láb, de maradhat vissza zsibbadás, gyengeség.

– Sokszor, és ne túl sokat – ez a helyes edzéstechnika egyik fő szabálya, ugyanis a tornagyakorlatok gyakori, de kis ideig tartó ismételgetése fejleszti az izmokat, míg a hosszan tartó, kimerítő „edzéstől" elfáradnak. Bárhogy is, a megfelelő mértékű torna mellett kerüljük a masszírozást, az idegeknek nem teszünk jót vele – utalt arra a szakorvos, hogy a kezelések mellett önszorgalomból is érdemes tréningezni.

– A B-vitaminok, valamint a magnézium segítheti a gyógyulást, bár kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás esetén a szervezetünk elegendő mennyiséghez jut belőlük – tette hozzá a szakorvos, aki arra is felhívta a figyelmet: mivel hosszú idő és sok munka a gyógyulás, fontos részletesen tájékoztatni a beteget arról, mi várható a rehabilitáció során. A gyógytornász és a többi beteg jelenléte is sokat segít, de a szorgalom és a türelem elengedhetetlen.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában