Bajban lehet, ha rendszeresen a karján alszik

Mindenki aludta már el kezét, lábát, nyakát, ám ez a zsibbadó, akár szúró fájdalommal kísért kellemetlenség ébren is kísérthet. A kisebb-nagyobb sérülések nemcsak csontjainkat vagy izmainkat károsíthatják, a végtagjainkban futó, perifériás idegek is érzékenyek.

Egy ideg két módon sérülhet: vágások következtében, illetve fedett károsodások miatt, amikor megnyomódik, meghúzódik, vagy egy csatornába szorul idegszálunk – aztán sántikálhatunk, vagy épp korlátozott mozgásunk miatt sorra törhetjük a kezünk ügyébe kerülő tárgyakat, akár hosszú hónapokig.
 

Alagút-szindrómák

– A Carpal tunnel syndroma, azaz az alagútszindróma a leggyakoribb, amely már-már népbetegség prof. dr. Simonka János Aurél szerint. A szegedi traumatológustól, az SZTE ÁOK Traumatológiai Klinika orvosától megtudtuk: a carpalis csatornában fut a középideg (medianus) az inakkal együtt.

Ebben a szűk térben az ideg könnyen nyomás alá kerülhet megerőltetés után, az inak duzzanata miatt, vagy csuklótörés, ízületi gyulladások következtében, így zsibbadás, fájdalom, villanyozó érzet, vagy e három együtt is jelentkezhet a kézen. A nervus radialis érzékeny pontjai a felkaron és a könyök területén találhatók, nyomás, illetve vágás hatására sérülhet ez az ideg is.
 

Egy év lehet a felépülés

– Az ideg speciális alkotónk: sejtje a gerincvelőből indul, de nyúlványa az ujjaink végéig elér – magyarázta a szakorvos, mi okozhatja az ijesztő tüneteket. – Egy nagyon hosszú sejtről beszélünk, amely 80 mikron széles, de egymillió mikron hosszú, mivel az információszállítás a fő feladata, „neki" köszönhetően mozog kezünk, lábunk, érzékeli a hőt a bőrünk, és tudunk tapintani. Szerkezetéből adódóan érzékeny ez a perifériás ideg nyomásra, húzódásra, de képes regenerálódni, csak nagyon lassan: naponta egy milliméter „gyógyul" meg sérült részeiből.

Szakadása esetén – egy feltáró műtét során – egyenként összevarrják a rostkötegeket, utána megindulhat a regeneráció, azaz a gyógyulás. Máskor hiába tűnik az ideg kívülről épnek, belül a rostok elszakadhatnak: ekkor jó fél év a rehabilitáció, ha „csak" meghúzódtak, de nagyjából együtt maradtak, hetek alatt helyrejöhet az érintett végtag. A legrosszabb esetben akár egy évbe is beletelik a teljes felépülés – tudtuk meg.
 

Nemcsak a csonttörések, hanem a perifériás idegek sérülése után is sokáig tart a felépülés.
Illusztráció: Schmidt Andrea

Lábunk védettebb

A rehabilitáció egyik fő elve, hogy az izmokat és az ízületeket ne hagyjuk „berozsdásodni", azaz „bezsugorodni", új, természetellenes helyzetükben megmaradni. Ebben számos orvosi segédeszköz segítheti a beteget, emellett szelektív ingerárammal „tartják mozgásban" a tagokat.

– Ez azért szükséges, mert stimulálja a végtagok izmait: az idegsérülés miatt ezek maguktól nem mozognának, így az elsorvadásuk megelőzhető. A passzív mozgatás is sokat segít, ezt otthon magunknak is elvégezhetjük – javasolta Simonka János Aurél, és hozzátette: a lábban futó idegek szerencsére védettebbek, a mozgatóideg, a peroneus sérülése azért elő-előfordul. A sportolók térdsérülései, a ficamok, vagy kisgyerekek esetében műtéti károsodás következményeképp a lábfej járáskor lóghat.

Szorgalom és türelem a titok

A perifériás idegsérülések esetében a kisgyermeknél elérhető a teljes gyógyulás, míg egy hatvan év fölöttinél ugyanolyan gyorsan regenerálódik a sérült kar vagy láb, de maradhat vissza zsibbadás, gyengeség.

– Sokszor, és ne túl sokat – ez a helyes edzéstechnika egyik fő szabálya, ugyanis a tornagyakorlatok gyakori, de kis ideig tartó ismételgetése fejleszti az izmokat, míg a hosszan tartó, kimerítő „edzéstől" elfáradnak. Bárhogy is, a megfelelő mértékű torna mellett kerüljük a masszírozást, az idegeknek nem teszünk jót vele – utalt arra a szakorvos, hogy a kezelések mellett önszorgalomból is érdemes tréningezni.

– A B-vitaminok, valamint a magnézium segítheti a gyógyulást, bár kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás esetén a szervezetünk elegendő mennyiséghez jut belőlük – tette hozzá a szakorvos, aki arra is felhívta a figyelmet: mivel hosszú idő és sok munka a gyógyulás, fontos részletesen tájékoztatni a beteget arról, mi várható a rehabilitáció során. A gyógytornász és a többi beteg jelenléte is sokat segít, de a szorgalom és a türelem elengedhetetlen.