diplomácia

2021.04.24. 07:33

A kormányfő a helyreállításról tárgyalt Brüsszelben

A pénzügyi kérdések java rendezettnek tekinthető, így Brüsszelben lényegében az Európai Unió jövőjéről egyeztet – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök tegnap, mielőtt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt Brüsszelben. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a vezetők a nemrég nyilvánosságra hozott magyar helyreállítási és alkalmazkodási tervet vették górcső alá, amely történelmi, közel 5800 milliárd forintos programot szándékozik megvalósítani a járvány utáni újjáépülés égisze alatt.

Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt Orbán Viktor tegnap Brüsszelben. A miniszterelnök és az elnöknő zárt ajtós találkozójára a kora esti órákban került sor, az egyeztetések fő pontja a járvány utáni újraindulás, így a magyar helyreállítási és alkalmazkodási terv volt – számol be róla a Magyar Nemzet. A kormányfő szokásos péntek reggeli rádióinterjúban, a brüsszeli vizitet megelőzően arról beszélt: a pénzügyi kérdések java lényegében rendezettnek tekinthető, így Ursula von der Leyennel inkább az Európai Unió jövőjéről egyeztet majd.

„Az unió megindít egy olyan válságkezelő gazdasági programot, amelyre korábban nem volt példa. Szeretném tudni, hogy egyszeri esetről van-e szó. Szeretném látni, hogyan készül fel az unió egy esetleges, a mostanihoz hasonló járványhelyzetre. Milyen tanulságokat vontak le abból, amit az elmúlt hónapokban csináltak”

– sorolta Orbán Viktor, egy további tárgyalási pontként említve, hogy az EU-nak miképp alakul a kapcsolata az új amerikai adminisztrációval.

Orbán Viktor kormányfő Ursula von der Leyennel egyeztetett (Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala)

Az Európai Bizottság előzetesen arról számolt be, hogy a vezetők a teljes terjedelmében múlt héten nyilvánosságra hozott magyar helyreállítási és alkalmazkodási tervet veszik górcső alá, ám arról nem árultak el részleteket, hogy az elnök asszony a dokumentum pontosan melyik részeiről tárgyalna a magyar kormányfővel. A közelmúltban az EB-elnök számos európai országvezetővel egyeztetett a nemzeti tervekről, ugyanis azok benyújtásának „irányadó” határideje április 30.

Emlékezetes, az Európai Unió tagállamai tavaly nyáron állapodtak meg egy óriási, mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagról, amely a hétéves keretköltségvetésből, valamint egy 750 milliárd eurós, járvány utáni helyreállítási alapból áll össze.

Utóbbihoz az Európai Bizottság a pénzpiacokon vesz majd fel hitelt, ebből az EU-országok beruházásait, járvány utáni reformjait, az egészségügy- és kutatás-fejlesztést fogják támogatni – szigorúan meghatározott szempontok alapján. Kitétel többek között, hogy az uniós források harminchét százalékát kötelezően zöldcélokra, húsz százalékát pedig a digitális átállásra kell fordítani. A kormányoknak arra is kiemelt figyelemmel kell lenniük, hogy a szociális és regionális partnerekkel, önkormányzatokkal konzultáljanak a járvány utáni helyreállítás módjáról.

A tagállami programokat a nemzeti helyreállítási tervekben foglalják össze, az Európai Bizottságnak pedig összesen két hónap áll majd rendelkezésére, hogy ezeket jóváhagyásra ajánlja a tagállamok gazdasági minisztereiből álló uniós tanácsnak, amelynek egy hónapja lesz a zöld út megadására.

(A miniszterelnök tegnapi brüsszeli látogatásán lényegében emiatt egyeztetett „csak” Ursula von der Leyennel, hiszen a folyamat ezen szakaszában az uniós intézmények közül is az Európai Bizottságé a főszerep – a szerk.)

A brüsszeli testület a héten egyébként nem pontosította, hogy ez idáig mely tagállamok nyújtották be a végleges terveiket, de nyomatékosította a hó végi cél „orientációs” jellegét, tehát valószínű, hogy nem mindegyik EU-ország tartja majd magát a határidőhöz. Portugália, az EU jelenlegi soros elnöke máris benyújtotta a hivatalos programtervét. A sietség szimbolikus is, hiszen a déli állam a vírus által leginkább sújtott európai országok között van, a portugál gazdaság csak a tavalyi évben 8,5 százalékot zsugorodott. A nemzeti programok végrehajtását EU-s szintű hitelfelvétel előzi meg, amelynek feltétele, hogy a tagállamok ratifikálják az úgynevezett saját forrás rendeletet. Magyarország esetében ez folyamatban van. Németországban az alkotmánybíróság a héten elutasította az unió járványalapjával szembeni jogi keresetet, amely azt firtatta, hogy a hitelfelvétel összhangban van-e a német joggal.

Eredményorientált program

A több mint négyszáz oldalas magyar tervezetet (helyreállítási és ellenálló képességi terv, HET) múlt héten hozták nyilvánosságra részleteiben: eszerint hazánk történelmi, közel 5800 milliárd forintos programot szándékozik megvalósítani, amely összesen kilenc komponensből áll. A területek közé tartozik a demográfia és a köznevelés, az egyetemek megújítása, a települések és régiók felzárkóztatása, a vízgazdálkodás, a fenntartható és zöld közlekedés kialakítása, az energetika, a körforgásos gazdaság megteremtése, a digitalizáció fejlesztése, valamint az egészségügy. Korábban megírtuk: az alap forrásainak legfeljebb öt éven belül célt kell érniük. Ez esetben a kedvezményezett maga a tagállam. Szintén újdonság, hogy a támogatási forma messzemenően eredményorientált. Tehát nem számlákkal kell igazolni, hogy az adott program megvalósult, hanem kizárólag az eredmények teljesülése számít. Az első kifizetések az év második felében várhatók, idén a tagállamok a számukra kijelölt keret tizenhárom százalékát hívhatják le.

Borítókép: Orbán Viktor kormányfő és Ursula von der Leyen

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában